|
Asztma
Az asztma a tüdő légútjainak betegsége. Két formája ismert: egyiket
allergének (pl. pollenek, gombaspórák) provokálják, míg a másik
forma okát nem ismerjük.
A levegő légzés során az orrüregen keresztül a légcsőbe jut, majd
onnan a tüdő légútjaiba, a hörgőkbe és hörgőcskékbe. A hörgőcskék
kicsi léglyagokban, az alveolusokban végződnek. A levegő oxigéntartalma
itt cserélődik ki a vér széndioxid tartalmára. Egészséges esetben
a hörgőcskéket körbevevő izomszálak elernedt állapotban vannk, ezzel
biztosítják a levegő szabad mozgását. Azonban asztmás roham során
a levegő ezen szabad áramlása akadályoztatott három fő okból:
- A hörgőcskéket körbevevő izmok összehúzódnak, szűkítik a légutak
átmérőjét. Ezt hívjuk bronchospazmusnak.
- A hörgőcskék belső fala megduzzad, ezzek tovább szűkül.
- A hörgőcskék falában, nyálkahártyájában található sejtek sűrű
nyákot termelnek, ami ugyancsak légáramlási akadályt képez.
A beszűkült légutak nem engedik a széndioxiddal dúsult, elhasznált
levegő kiáramlását a tüdőből. Az asztmás beteg azonban mégsem ezt
érzi, hogy nem tudja kifújni a levegőt, hanem éppen ellenkezően
úgy érzi, nem kap levegőt. Légzési nehezítettség nehézlégzés, sípoló
légzés alakul ki.
Mik az asztma tünetei?
Az asztma tünetei a fent leírt három fő elváltozás kialakulásakor
jelentkeznek. Sok ember hónapokat képes tünetmentesen élni, míg
mások napjában többször is panaszkodnak az alábbi tünetekről:
- Gyakori köhögés, főképpen éjszaka.
- Rövid légzés.
- Zihálás, sípoló légzés, mellkasi szorítás vagy nyomás.
A tünetek beteg és beteg között változhatnak. Nem jelentkezik mindekinél
az összes tünet. Sőt előfordulhat, hogy ugyanazon betegnél egyszer
ez a tünet máskor az a tünet fordul elő. A tünetek fajtája mellett
azok erőssége is erős differenciát mutat betegek között, és ugyanazon
betegnél különböző időpontokban.
Az enyhe asztmás tünetek általában gyakoribbak. Ilyenkor a légutak
pár perc vagy óra alatt újból kitágulnak. A súlyos panaszok ritkábbak,
azonba tovább tartanak, és azonnali gyógyszeres kezelést tesznek
szükségessé. Az enyhe tüneteket is kezelni kell annak érdekében,
hogy elkerülhesse a súlyosabb tünetek kifejlődését.
Amennyiben Önnek allergiás asztmája van, minden eggyes allergénnel
való találkozás súlyosbbíthatja állapotát.
Mik az asztmás
roham kezdeti jelei?
Kezdeti jeleknek, figyelmeztető jeleknek nevezzük azokat, amik
közvetlenül az asztmás roham elején jeletkeznek. Megelőzik a súlyos
tünetek kialakulását, és figyelmeztetően hatnak, lehetővé téve a
roham kifejlődésének megakadályozását. A kezdeti tünetek közé tartoznak:
- Gyakori köhögés, elsősorban éjszaka
- Légzés nehezebbé és/vagy gyorsabbá válása
- Testmozgás során gyengeség érzet, főképpen ha ez sípoló légzéssel,
szapora légzéssel illetve köhögéssel társul
- A levegő csúcsáramlásának lassulása (légzésfunkciós készülékkel
detektálható)
- Meghűlés, felső légúti hurut jelei
- Alvászavarok
Ha Ön ezen tünetek valamelyikét tapasztalja, kezelje magát azonnal,
hogy megelőzhesse a súlyosabb asztmás roham kialakulását!
Ki lesz asztmás?
Mindenki lehet asztmás, bár a betegség családi halmozódást mutat.
Jelenleg a magyar lakosság kb 8%-a asztmás, azonban ez az arány
ismeretlen okokból rohamosan nő.
A nem megfelelően kezelt szénanáthások kifejezetten veszélyeztetettek
a súlyos asztma kialakulására.
Mi okozza az asztmát?
Az asztma a légútak betegsége, azonban a pontos oka nem ismert.
Az asztmás beteg légútjai nagyon érzékenyek, fokozottan reagálnak
számos provokáló tényezőre, úgynevezett triggerekre. Ezen triggerek
aztán asztmás rohamot eredményezhetnek.
Számos asztma-trigger ismert. Az adott reakciók különbözhetnek
egyének között és időben is. Sok betegnél több trigger is fellelhető,
míg egyes betegeknél egyetlen ok sem mutatható ki. Az asztma kezelésének
egyik legfontosabb feladata a triggerek elkerülése.
A leggyakoribb asztma triggerek:
- Fertőzések: influenza, meghűlés,
vírusok, melléküreggyulladások
- Fizikai aktivitás: igen gyakori
gyermekeknél
- Időjárás: hideg, hőmérsékletváltozás
- Dohányzás
- Allergének: pollenek, házipor, penészgomba-spórák,
állati szőrök, ételek
- Por
- Kemikáliák
- Gyógyszerek: aszpirin, ibuprofen,
beta-blokkolók, stb.
Figyelem! A testedzés az egyetlen trigger, aminek elkerülése nem
javasolt. Helyesen beállított kezelésnél a testmozgás nem okoz problémát.
Hogyan lehet
az asztmát diagnosztizálni?
Az orvosok több módszert is használnak az asztma diagnózisának
felállítására. Első körben az orvos tájékozódik a kórtörténetről,
a tünetekről, az általános egészségi állapotról. Ezt követően az
alábbi módszerek állnak rendelkezésre:
- Légzésfunkciós vizsgálat
- Provokációs teszt
- Allergiavizsgálat
- Vérvizsgálat
- Mellkasröntgen
- CT
- Gyomor pH vizsgálat, nyelőcső vizsgálat
Hogyan
lehet kezelni az asztmát?
A triggerek elkerülésével, gyógyszerekkel, életmóddal.
(bővebben)
Meg lehet gyógyítani
az asztmát?
Az asztmát teljesenmeggyógyítani nem lehet. Azonban megfelelő kezeléssel
kordában lehet tartani, minimálisra csökketve a tüneteket és a betegség
állapotának rosszabodási ütemét.
Amennyiben további kérdése merül fel, kérjük,
írjon nekünk!
Keressen fel minket most: info@tudokozpont.hu
vagy telefonon: 06
30 6319309
Díjainkról szintén ezen elérhetőségeken
érdeklődhet. |
|