COPD (krónikus obstriktív tüdőbetegség)

A COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó betegség. A COPD négy betűje egy, az egész világon használt rövidítése az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezésnek, amely szó szerinti fordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent.

A krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) egy olyan megelőzhető és kezelhető betegség, melyet túlnyomóan visszafordíthatatlan (irreverzibilis) hörgőszűkület jellemez.

A légúti áramlás csökkenés rendszerint progresszív és a tüdő kóros gyulladásos reakciójának a következménye, ami szövetkárosító gázok és részecskék - döntő mértékben dohányfüst – hatására alakul ki.

Bár a COPD a tüdő betegsége, azonban jelentős, a szervezet egészét érintő (szisztémás) elváltozások is kísérik. A COPD valójában két betegség közös megjelölésére szolgál: Ezek az idült hörghurut (krónikus bronchitisz vagy bronchitis chronica), illetve a tüdőtágulás (emfizéma vagy emphysema pulmonum) egyszerre támadják meg a szervezetet, és akadályozzák a légzőrendszer normális működését.

A COPD egyszerre jelenti a légutak, azaz a hörgők gyulladásával és beszűkülésével (ostrukciójával) járó kórfolyamatot, illetve a léghólyagocskáknak és a tüdő szövetének a károsodását (tüdőtágulat vagy emfizéma).

A légutakat érő káros hatások (pl. cigarettafüst) hatására a hörgők nyálkahártyája begyullad. A gyulladás során a belélegzett gázok és károsító részecskék, valamint

• a hörgők sejtjeiből felszabaduló anyagok hatására a hörgőnyálkahártya megduzzad
• a benne lévő izmok összehúzódnak,
• a hörgő mirigyei pedig fokozott váladéktermelésbe kezdenek.

Mindezek a változások nehezítik a légzést – kezdetben elsősorban a kilégzést – és a tüdőben megnő a ki nem lélegzett levegő mennyisége. Úgynevezett levegőcsapdák alakulnak ki, amelyek feszítik a léghólyagocskák falát, majd ha azok nem bírják ezt a feszülést, megrepednek, összenyílnak. Ezáltal csökken ugyan átmenetileg a falukra háruló terhelés, de egyúttal csökken a hasznos légzőfelület nagysága is, és tovább tágul a tüdő, kialakul a tüdőtágulat vagy emfizéma.

Egyre több jel mutat arra, hogy a COPD kapcsán kialakuló gyulladás nemcsak a légutak izomzatát károsíthatja, hanem testszerte a szövetek gyulladását idézheti elő, amely az érintett szervek működésének károsodásához vezethet (csökken a működőképes vázizomzat és a szívizom, valamint a csontok tömege, károsodhatnak az ízületek, izomsorvadás, csontritkulás, ízületi panaszok léphetnek fel).

COPD előfordulása?

A krónikus obstruktív tüdő-betegség (COPD) a felnőtt lakosság 4-7%-át érinti a fejlett ipari világban. A betegség gyakorisága a nők körében a férfiakénál vala-mivel alacsonyabb, de az előfordulása világszerte emelkedik.

Az eddigi felmérések alapján a 3-3,5 millió magyarországi dohányos 15%-a küzd a COPD-vel. Magyarországon pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, de a becsült betegszám 400-500 ezer lehet (a tüdőgondozók nyilvántartásában szereplő COPD-s esetek száma 2004-ben: 61794. Évente kb. 4-6000 új beteget jelentenek be és ezek 1/3-a krónikus légzési elégtelenség tüneteit mutatja. Ez azonban csak a kórkép súlyosabb, III-IV. stádiumában lévő betegeket jelenti, hiszen a kezdeti, még enyhébb tünetek esetén a betegek általában nem is fordulnak orvoshoz.

Jelentőség

A COPD népbetegség, hazánkban kb. 500.000 embert, elsősorban dohányost érint. A betegség a dohányzás abbahagyása és a megfelelő kezelés nélkül feltartóztathatatlanul súlyosbodik.

A betegség és a kezelése súlyos terheket ró a betegre, a közvetlen környezetére és a társadalomra egyaránt. A COPD kezelési költsége lényegesen magasabb az asztmás beteg kezelési költségénél. Az Amerikai Egyesült Államokban a COPD kezelési költsége betegenként 1492 US dollár (több, mint 300 ezer Ft évente, az asztmával kap-csolatos kiadások 2,5-sze-rese). A költségek 70%-át a kórházi ellátás díja teszi ki. A COPD-s betegek 10%-ára (IV. stádium) költik a teljes COPD-költség kb. 25 milliárd dollár – 3-ét (73%-át).

Az előrejelzések szerint 2010-re a negyedik leggyakoribb halálok lesz a COPD a fejlett ipari országokban és Közép-Kelet Európában egyaránt. A COPD-t csak a koszorúér-betegség, a stroke (agyi katasztrófa) és a tüdőrák fogja megelőzni. (2020-ra pedig már a 3. helyre jósolják a COPD-t a halálokok rangsorában.)

Mik a COPD tünetei?

Köhögés, sípoló légzés, az erőltetett kilégzés hossza megnő

Bő köpetürítés, főleg a reggeli órákban

A fizikai terhelésre jelentkező nehézlégzés akár az első tünet is lehet a dominálóan tüdőtágulással járó (emfizémás) típusban

Súlyos emfizémában hordó alakú mellkas, alsó bordaközök behúzódása belégzésben közben, kilégzésben az ajkak csücsörítése

Súlyos stádiumban kellemetlen mellkasi érzések, feszülés a légzőizmok túlterhelése miatt (gyakran szívkoszorúér-betegségre gondolnak ilyenkor a betegek és az orvosok is)

COPD-teszt

A feltett kérdésekre válaszolva kiderül, hogy az Ön esetében felmerül-e a COPD betegség gyanúja

• Köhög-e gyakran a napok többségében?
• Van-e köpet- vagy váladékürítése a napok többségében?
• Az Önnel egy korosztályba tartozókhoz hasonlítva könnyebben kifullad-e, mint mások?
• Ön 40 évnél idősebb?
• Jelenleg dohányzik-e, vagy dohányzott-e korábban?

Ha három vagy több kérdésre igennel válaszolt, felmerül a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) gyanúja. Szükséges a légzésfunkciós vizsgálat elvégzése, mert a COPD korai kezelése segít a további tüdőkárosodás megelőzésében.

Mi okozza a COPD-t?

A COPD kialakulásának a legfontosabb és leggyakoribb oka a dohányzás: a COPD-s betegek 85-90%-ában a dohányzás szerepet játszik a betegség kialakulásában.

Nem tudjuk, mi lehet az oka annak, hogy a köhögő dohányosok jelentős részében miért nem alakul ki jelentős légúti szűkület, miért nem lesz mindegyikük COPD-s. Valószínűleg genetikai tényezők állnak annak hátterében, hogy melyik dohányosnál fejlődik ki a COPD és melyiknél nem.

Amennyiben az anya a terhessége idején dohányzik, azzal növeli annak kockázatát, hogy a megszületendő gyermek alacsonyabb testsúllyal, éretlenebb állapotban lássa meg a napvilágot, és a későbbiekben nagyobb valószínűséggel alakuljon ki nála a COPD.

Egyesek védőhatást tulajdonítanak a vörösbor mérsékelt fogyasztásának, annak flavonoid (antioxidáns) tartalma miatt.

Hogyan lehet a COPD-t diagnosztizálni?

A COPD tünetei csak lassan alakulnak ki, ezért a magas kockázatú (40 évesnél idősebb dohányos) személyek 3-5 évente végzett légzésfunkciós szűrővizsgálatával már korán, a normális életvitelt megakadályozó tünetek megjelenése előtt felismerhető a betegség.

• Légzésfunkció
• Testpletizmográfia
• Mellkasröntgen
• EKG
• Terheléses vizsgálatok
• Pulzoximéter
• Vérgázvizsgálat
• Diffúziós vizsgálat

Hogyan lehet kezelni a COPD-t?

A kezelés célja

A betegek panaszainak az enyhítése, az életminőségük javítása és a tüdőfunkció romlásának megállítása vagy lehetőség szerinti lassítása. Erre gyógyszeres és nem gyógyszeres lehetőségek állnak a rendelkezésünkre.

Gyógyszeres kezelések

A gyógyszeres kezelés segítségével csökkenthetjük, vagy megszüntethetjük a betegség tüneteit. A gyógyszeres kezelést megelőző vagy fenntartó, illetve rohamoldó szerekre osztjuk.

Vannak olyan szerek, amelyek egyszerre használhatóak rohamoldásra, illetve megelőzésre is, és vannak olyanok, amelyek a tünetek súlyosbodásának okát hivatottak megszűntetni: pl. a váladékoldók vagy az antibiotikumok.

Megelőző vagy fenntartó kezelés: A tünetek megelőzésére vagy az állapot rosszabbodásának az elkerülésére használjuk a megelőző vagy fenntartó gyógyszereket. Ezeket általában naponta és rendszeresen, akár egész életen át kell használni. Ezeknek a szereknek gyakran nem érezzük azonnal a hatását, viszont amennyiben elfelejtjük, vagy elhagyjuk a használatukat, akkor az állapot rosszabbodása, a tünetek kiújulása vagy erősödése figyelmeztet minket arra, hogy baj van. Rendszerint hosszabb hatású, általában naponta egyszer vagy kétszer alkalmazandó készítményekről van szó. Vannak közöttük olyanok, amelyek hörgőtágító hatásúak, vannak, amelyek gyulladáscsökkentő tulajdonságúak, és lehetőség van a váladéktermelés befolyásolására is.

1. Hörgőtágítók

A hörgők tágítása révén könnyítik a légutakban a levegő áramlását, így könnyebben tudja be- és kilélegezni a levegőt a COPD-s beteg. Kevesebb légúti munka árán több oxigénhez jut a szervezet, könnyebben tudja kilélegezni a termelődő széndioxidot, illetve a levegőcsapdák könnyebb kiürítése kapcsán csökken a tüdők és a mellkas túlfeszülése és felfújtsága.

A hörgőtágítók közé tartoznak az ún. béta-receptorokat izgató szerek, az ún. antikolinerg szerek (ezt a kettőt leggyakrabban inhalációs formában kapják a betegek), illetve a xantinszármazékok (ezeket a teofillin tartalmú szereket általában tabletta, kúp vagy injekció formájában használjuk)

A hörgőtágító gyógyszerek között vannak elhúzódó hatású szerek, amelyeket naponta általában kétszer kell alkalmazni, de van már olyan készítmény is, amelyet elegendő napjában csak egyszer belélegezni. Ezeket elsősorban megelőző vagy fenntartó kezelésre használjuk. Vannak gyors hatású hörgőtágítók, ezeket használhatjuk rohamoldó szerként is.

Kombinációs hörgőtágító kezelés. A különböző hatásmechanizmusú és hatástartamú hörgőtágítók kombinációs alkalmazása ugyanannyi vagy kevesebb mellékhatás jelentkezése mellett fokozhatja a hörgőtágítás mértékét. Pl. egy béta-receptor izgató és egy antikolinerg készítmény együttes alkalmazása nagyobb mértékben és tartósabban javíthatja a FEV1 értékét, mint bármelyik szer önmagában.

Betareceptor-izgató, antikolinerg szer és/vagy xantinszármazék egyidejű alkalmazása tovább javíthatja a légzésfunkciót, illetve a betegek egészségi állapotát. A gyógyszerek számának növelése általában emeli a költségeket. Ezzel egyenértékű előnyök érhetők el a hörgőtágító adagjának emelésével is, amennyiben a mellékhatások jelentkezése nem korlátozza a dózisemelést.

A hörgőtágító szereket a pánikba eső betegek gyakran többször használják (sokszor nem megfelelő technikával, kicsi hatásfokkal), mint amennyit szabad lenne, és ezzel túlzottan megterhelhetik a keringésüket, hiszen ilyenkor emelhetik a pulzust és csökkenthetik a vérnyomást.

2. Gyulladáscsökkentők

Ezek általában szteroidtartalmú készítmények, amelyeket a leggyakrabban inhalációs formában alkalmazunk. A COPD-ben kialakult hörgőnyálkahártya gyulladásra kevésbé hatnak, mint az asztmásoknál, ugyanakkor – különösen a súlyosabb esetekben – képesek jelentősen csökkenteni a tünetek súlyosbodásával (exacerbáció) járó események számát. Fontos tudni, hogy a COPD-ben alkalmazott szteroidok nem azonosak a doppingoló sportolóknál használt izomnövelő szerekkel.

Az inhalációs szteroidokat általában kombinációban, hosszú hatású béta-receptor izgató készítményekkel együtt, ugyanabból a készülékből egyszerre belélegezve használjuk.

Súlyos esetben akár sokkal nagyobb adagban – tabletta vagy injekció formájában – is adható szteroid tartalmú készítmény, célszerű azonban az állapot javulása után a lényegesen kevesebb mellékhatással járó inhalációs kezelésre visszatérni.

Rohamoldó kezelés: Egyes gyógyszerek a hirtelen fellépő, vagy fokozatosan súlyosbodó panaszok gyors enyhítésére szolgálnak. Itt a legfontosabb cél a tünetek gyors enyhítése. Illetve idő nyerése addig, amíg a páciens elér az orvosához, vagy a korábban nem megfelelően használt megelőző szerei ismét ki tudják fejteni a hatásukat. A COPD-s betegnél a rohamoldó szerek általában gyors hatású hörgőtágító készítmények.

A rohamoldó szerek közé a gyors hörgőtágító hatással rendelkező szerek tartoznak: az ún. béta-receptorokat izgató szerek, az ún. antikolinerg szerek (ezt a kettőt leggyakrabban inhalációs formában kapják a betegek), illetve a xantinszármazékok (ezeket a teofillin tartalmú szereket általában tabletta, kúp vagy injekció formájában használjuk)

A gyógyszerek bevitele szerint a leggyakrabban inhalációs vagy szájon át alkalmazható gyógyszereket használunk.

Az inhalációs gyógyszerbevitel előnye, hogy a hatóanyag közvetlenül a légutakba kerül, így gyorsabban fejtheti ki a hatását, és kevésbé terheli meg a szervezet többi részét. Az inhalációs eszközöknek három nagyobb csoportját különböztetjük meg:

• Hajtógázas adagolók (spray)
• Porbelégző készülékek
• Gépi porlasztó

Nem gyógyszeres kezelések

1. Oxigénkezelés

Légszomj vagy fulladásérzés nem indokolja az oxigénkezelés megkezdését. A vér oxigéntartalmának jelentős hirtelen vagy tartós csökkenése esetén javasolt az oxigénterápia elkezdése. Általában kórházi körülmények között állítják be a súlyos betegnek megfelelő pótlást, amelyet otthonában kell majd folytatnia. Általában legalább napi 15 órán keresztül kell ezeknek a betegeknek használni az oxigént.

Túl sok oxigén alkalmazása is káros lehet, mert egyrészt csökkenti a légzőközpont működését, és ezzel elősegítheti a széndioxid felszaporodását a vérben, amely fejfájáshoz, aluszékonysághoz vezethet. Mivel a dohányzás balesetveszélyes az oxigénterápia mellett (robbanásveszély!), az addig dohányzó betegnek le kell mondania a dohányzásról az oxigénterápia idején. A dohányosok vérében magasabb a szénmonoxid szintje, amely gátolja a vérfesték (hemoglobin) oxigénszállító képességét. Ezért a dohányos betegnek nem segít az oxigénpótlás, rendelése így nem indokolt!

Dohányzás mellőzése

Mai ismereteink szerint a dohányzás abbahagyása az egyetlen módja annak, amellyel a COPD-s beteg tüdőfunkciójának a gyors romlása lassítható.

Dohányos betegben a gyógyszeres kezelés hatékonysága is sokkal rosszabb, mint a nem dohányzók vagy a dohányzásról leszokottak körében.

Bár a dohányzás teljes elhagyása után sem tér vissza a tüdők eredeti funkciója, de jelentősen lassítható a káros folyamat előrehaladása.

Rehabilitáció

Egy olyan program, amelyet a légúti beteg állapotának pontos ismerete alapján a kezelőorvos a társszakmák képviselőivel együtt állít össze és hajt végre annak érdekében, hogy a páciens légzését lehető legjobb funkcionális állapotba hozza, vagy ott tartsa.

A légzésrehabilitáció célja a lehető legjobb funkcionális eredmény elérése mellett az is, hogy a beteget megtanítsa a mindennapi élet kihívásainak megfelelni, és ellátni a normális életvitelhez szükséges feladatokat.

A légzésrehabilitáció két kitüntetett eleme a helyes légzési technika elsajátítása a légzési gyakorlatok révén, illetve a megfelelő terhelhetőség elérése a rendszeres fizikai aktivitás, kondicionáló tréning segítségével.

Gyógyulás esélyei?

A COPD egy progresszív, a jelen ismereteink szerint visszafordíthatatlan betegség. A gyógyszeres kezelésnek és a légzésrehabilitációnak a legfontosabb célja a tüdőfunkció romlásának lassítása, betegség tüneteinek az enyhítése vagy megszűntetése, illetve a fizikai terhelhetőség, és ezáltal az életminőség javítása.

A beteg a dohányzás teljes elhagyásával, a fenntartó kezelés gondos betartásával és a rendszeres testmozgással tehet a legtöbbet az egészségének a megőrzéséért.

Megelőzhető-e a COPD kialakulása?

Igen, az esetek 80-90%-ában a COPD megelőzhető lenne a dohányzás elhagyásával, vagy ha nem is szoknának rá az emberek.

A COPD exacerbációi jelentősen csökkenthetőek a dohányzás teljes elhagyásával, a fenntartó kezelés betartásával, a rendszeres testmozgással és szükséges védőoltások felvételével (influenza ellen évenként, pneumococcus ellen 5 évenként)

Tények

• A COPD a jelen ismereteink szerint nem gyógyítható progresszív betegség.
• A COPD a leggyakoribb megelőzhető halálok Magyarországon mintegy félmillió COPD-s él.
• A tüdőfunkció akár 50%-ának az elvesztéséig sem érzi magát annyira betegnek a COPD-s személy, hogy orvoshoz forduljon.
• A COPD kezelésében leghatékonyabbnak tartott gyógyszereket a tüdőgyógyász szakorvos javaslatára a kezelőorvos 6 hónapig 90%-os támogatottsággal írhatja fel.
• A COPD kezelésében használatos gyógyszerek hatékonysága nem éri el a dohányzás abbahagyása által elérhető kedvező hatások mértékét.

Tévhitek

Ha leszoktam a dohányzásról, nem lehetek COPD-s.
Nem igaz. A COPD évekkel a dohányzásról való leszokás után is kialakulhat, hiszen a tüdőfunkció romlása nem áll meg a dohányzásról való leszokás után, csak az egészségeseknél megszokott mértékűre lassul. A COPD-s betegek 10-15%-a sohasem dohányzott. Náluk egyéb okok (pl. porártalom, légúti fertőzések, genetikai hajlam) vezettek a betegség kialakulásához.

A COPD fertőző betegség.
Bár a légúti fertőzések jelentősen ronthatják a COPD-s betegek állapotát, mai ismereteink szerint a COPD-t nem fertőző, hanem gyulladásos megbetegedésnek tekinthetjük.

GYIK

Ha leszokom a dohányzásról, elmúlik a COPD-m?
Nem, a COPD nem múlik el, ha leszokik a dohányzásról, de valószínűleg jelentősen lassul, esetleg az egészségesekével azonos mértékűre csökken a tüdőfunkció romlása. A dohányzás abbahagyásával „magukhoz térhetnek” a csillószőrök, ezáltal javulhat a hörgők öntisztulása, gyógyulási hajlama és a fertőzésekkel szembeni védekezőképessége. Sokat köhögök, 20 éve dohányzom.

COPD-s vagyok?
Lehet, hogy COPD-s, de sok más betegség is válthat ki köhögést. Forduljon orvosához, vagy keresse fel a területileg illetékes tüdőbeteg-gondozó intézetet, ahol a szükséges vizsgálatok elvégzése után meg tudják mondani, hogy COPD áll-e a köhögése hátterében.

A tüdőgondozóban egy belégzőkészüléket írtak elő nekem. Amióta használom, sokkal jobban bírom a lépcsőzést, és nyugodtabban alszom. A légzésfunkcióm azonban nem javult. Hogyan lehetséges ez?
A COPD egyik jellemző tulajdonsága, hogy az általában évtizedek óta dohányos betegeknél a gyulladás maradandó tüdőkárosodáshoz vezetett. A hörgőtágítók lehetővé teszik, hogy a levegőcsapdák kiürüljenek a tüdőkben, és az így felszabaduló terek ismét részt vehessenek a gázcserében, a szervezet oxigénnel történő ellátásában. Ez bár nem jár a spirometriás értékek jelentős változásával, sokat könnyíthet a betegek életén, és könnyebben mozgósíthatják tartalékaikat a nagyobb terhelések során. A betegek ezt gyakran úgy élik meg, hogy jobban megy a lépcsőzés, később fáradnak el a séta során, ritkábban kell megállni a boltba menet.

Örökölhető-e a COPD?
Elképzelhető, hogy a hajlam, a szervezet védekezőképessége a dohányfüst káros anyagaival szemben örökölhető. Ez megmagyarázná azt is, miért lesz az egyik dohányos COPD-s, és miért nem lesz az a másik. A COPD leggyakoribb oka azonban egyértelműen a dohányzás. Szokjon le róla, ha dohányzik, és akkor nem kell azon gondolkodnia, hogy genetikailag Ön védett vagy védtelen a COPD kialakulásával szemben.

Amióta a belégzőkészülékeimet használom, sokkal jobban érzem magam. Elhagyhatom a belégzőimet?
A COPD egy krónikus betegség. Bizonyos gyógyszerek adagja esetleg csökkenthető, de elhagyni valószínűleg nem lehet őket – éppen a betegség jelege, a fellángolás magas kockázata miatt. Ha dohányzik, inkább a dohányzást hagyja abba. A gyógyszerek adagjának csökkentését, esetleges elhagyásukat beszélje meg a kezelőorvosával. Gyakran igen rossz állapotba kerülnek azok a betegek, akik saját maguktól próbálták lecsökkenteni vagy elhagyni egyes gyógyszereiket.