Házipor-atka allergia

Házipor vagy házipor-atka?

A köznyelvben házipor-allergiának hívott betegség okozója valójában nem a házipor, de még nem is a háziporatka, hanem annak mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló beszáradt széklete. Ez az ürülék az, amit belélegezve, megérintve a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja. A lakáson belüli allergének közül a házipor-atka okoz leggyakrabban légúti allergiát.

A háziporatka

Háziporatka alatt a gyakorlatban két ízeltlábút értünk: Dermatophagoides pteronyssus és Dermatophagoides farinae. Méretük szerint kb. 0,3 mm hosszú, a pókokkal állnak közeli rokonságban.

Az atkák száma késő tavasszal, nyár végén és kora ősszel a legnagyobb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma a fűtés hiánya miatt ilyenkor a legnagyobb. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a fűtött lakások relatív páratartalma 60 % körüli, ami az atkák számára kedvezőtlen, számuk - különösen télen - a legalacsonyabb. Ezt a kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl. ágymelegben tartózkodnak. A túlélésüket sokszor mi is segítjük a lakások túlfűtésével, túlpárásításával.

Háziporatka élete

A házipor-atkák fő tápláléka lakáson belül a lakásban élő ember elhalt, lehullt hámsejtei. Emiatt természetszerűleg ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejteink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok. Naponta az emberről kb. 1,5 gramm hám válik le, mely egymillió atka számára elegendő táplálék egy napra. 1 gramm porban akár 200 háziporatka is élhet.

Érdekes, hogy az emberi testfelületről lekerülő felhám közvetlenül az atka számára teljesen emészthetetlen, sőt annak zsírtartalma kifejezetten mérgező is rájuk nézve. Ezért az atka más, a felhámot előemésztő, és annak zsiradékait lebontó élőlényekre van utalva, mint pl. a velük együtt élő egyes penészgomba fajok. A penészgombák által átalakított felhám már megfelelő az atka táplálkozására.

Az elhullajtott hámsejtjeink eltüntetése miatt az atkák jelenlétét környezetünkben akár hasznosnak is ítélhetnénk, azonban a jelentős allergenitása miatt sok ember számára az egyik leghaszontalanabb élőlénnyé vált. Az atka agresszív allergenitására jellemző adat, hogy egy két éve a szobánkban lévő párna súlyának 10%-át a már elhullott atkák és ürülékük teszi ki.

A háziporatka a magas páratartalmú környezetet és a 17-25 °C közötti hőmérsékletet kedveli. -20 °C-on, ill. 55 °C felett elpusztulnak, ezért azokat a textíliákat, amelyek feltehetően atkával szennyezettek (ágynemű, függöny), 60 °C-os vízben kell mosni, illetve le kell fagyasztani.

Az atkák kifejlődéssel szaporodnak. Tojásrakáshoz a nyár és az ősz a legmegfelelőbb időszak, számuk télen a legalacsonyabb. A nőstény naponta 1-4 petét rak le egyesével, kb. 3-4 hónapos élete során 50-300-at. A petékből a lárvák 8 nap múlva kelnek ki és kedvező körülmények között 30, kedvezőtlenek mellett 80-100 nap alatt alakulnak át ivarérett példányokká.

Háziporatka okozta betegségek

Az allergiás megbetegedéseket a házipor-atka ürülékében található fehérje váltja ki. Az ürülék azért is veszélyes, mert főleg a téli időszakban, száraz levegőn beszáradva, feltöredezve a porhoz tapadva órákon keresztül tud lebegni a levegőben, így a lakás bármely részére könnyen eljut. Egy átlagos atka kb. 20 ürülék gömböcskét helyez el naponta, ami azt jelenti, hogy az atkák néhány nap alatt a saját súlyuknak megfelelő súlyú ürüléket tudnak termelni.

A házipor-atka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol a héziporatka ürüléke ekcémás elváltozást eredményezhet.

Szénanátha és asztma
Egy ember a nap folyamán kb. 9000 liter levegőt lélegzik be. A levegővel együtt jelentős mennyiségű por is megjárja a légútjainkat, melynek legnagyobb része - 98% - szemünk számára láthatatlan.

A légútjaink szerencsére nem teljesen védtelenek a levegőben található porok ellen. Az orrüregünk egyik funkciója éppen a felesleges részecskék kiszűrése. Sajnos azonban ez nem működik 100%-osan. A 0,002 mm-nél kisebb részecskék igen nagy eséllyel eljutnak egészen a tüdőnkig. Ide tartozik a házipor-atka ürüléke is, mely amellett, hogy az orr-nyálkahártyára ki tud tapadni, a léghólyagokig is el tud jutni.

Szerencsére a legtöbb ember szinte tudomást sem vesz a vele együtt levő porról. Érzékeny személyeknél azonban a házi porral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását (erős könnyezést és orrfolyást), illetve változatos bőrtüneteket (viszketést, csalán-kiütést) idézhet elő. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki.

Allergiás megbetegedés általában csak akkor jelentkezik, ha 1 gramm házi porban kb. 10.000 atka van és nem jön létre, ha ez az érték 1.000 atka/gramm por alá csökken.

Csalánkiütés, ekcéma
A "szénanáthás" illetve asztmatikus tünetek mellett gyakori, hogy az atka-ürülék belégzése vagy érintése bőrtüneteket is előidéz. Ez jelentkezhet csalánkiütés vagy ekcéma formában.

Tünetek

Allergiás nátha
A házipor-atka allergia orr-tünetei szinte teljesen megegyeznek a pollenek kiváltotta szénanátha tünetegyüttessel. Egyedüli különbség talán, hogy házipor-atka allergia esetén talán inkább az orrdugulás dominál, míg a pollen-allergiára az orrfolyás a jellemző. Jellemző tünetek:

- orrdugulás
- orrfolyás
- orrviszketés
- tüsszögés
- szemvörösség
- szemviszketés
- könnyezés
- szájpadviszketés

Asztma
Háziporatka allergiásoknál az allergén akár asztmás rohamot is provokálhat. Az asztmás jellemző tünetek:

- köhögés
- nehézlégzés

Csalánkiütés, ekcéma
Sok esetben a házipor-atka allergia a kültakarón jelentkezik csalánkiütés illetve ekcéma (vörös, indurált, sokszor száraz felületű foltok a bőrön) formában.

Jellemző, hogy a tünetek többsége éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és az alvás során ér minket a legjelentősebb allergén-expozíció.

Diagnózis

A házipor-atka allergia diagnózisának felállításának alapja a jellemző tünetek előfordulása, melyet kiegészíthet alkaros bőrteszttel és/vagy vérből való IgE-szint meghatározással történő allergéntesztelés. Természetesen a diagnózis felállításához szervesen hozzátartozik a jelentkező tüneteknek megfelelő szakorvosi vizsgálat, mint nátha esetén fül-orr-gégész, asztmatikus tüneteknél légzésfunkcióval kiegészített tüdőgyógyász, bőrtüneteknél bőrgyógyász szakvizsgálat.

A diagnózis felállításánál a szakorvos komplexen értékeli az összes körülményt, és annak megfelelően dönt. Így előfordulhat, hogy IgE szint emelkedés és/vagy pozitív alkaros bőrteszt (Prick teszt) nélkül sőt néha annak ellenére is felállítható a házipor-atka allergia diagnózis.

A labortesztek - Prick és IgE - segíthet az allergia mértékének meghatározásában, azonban tudni kell, hogy ezen vizsgálatok legtöbbször mindössze irányadóak.

Kezelés

A házipor-atka allergia legjobb kezelése a megelőzés, a házipor-atka szám lehető legerőteljesebb csökkentése.

A kezeléshez tudni kell, hogy a tudomány mai állása szerint a házipor-atka allergia - hasonlóan a többi allergiás megbetegedéshez - oki terápiája nem ismert, mindössze tüneti kezelést tudunk alkalmazni.

A tüneti kezelés lényege a tünetek csökkentése, és az allergia súlyosbodásának megelőzése.

Kezelésként szóba jöhet: antihisztamin, lokális szteroid, immunmodulátor szer alkalmazása.

Hogyan védekezhetünk?

A házipor-atka allergia tüneteinek csökkentéséhez alapvetően fontos az atka-szám jelentős csökkentése. Legfontosabb talán a hálószobánk, ágyneműnk atkátlanítása, hiszen életünk 25-30%-át töltjük benne. Ráadásul a hálószoba, ágynemű az atka egyik legkedveltebb lakhelye a sok hámsejt, a magas páratartalom és a viszonylag magas hőmérséklet miatt.

Kárpittalanítás
A poratkák kedvenc élőhelye a szőnyeg, a kárpit, a függöny, a bútorhuzat. Az atkák elleni harc első lépése legyen ezek kiiktatása. A házipor-atka allergiában szenvedő beteg lakásának padlója lehetőleg könnyen mosható, hézagmentesen záródó parketta, csempe legyen. A lehető legkevesebb szőnyeggel. A függönyök könnyű, műszálas anyagból készüljenek. A bútorok bőr illetve műbőrborításúak.

Porszívók
A rendszeres takarítás és porszívózás az egyik legeredményesebb lehetőség az atkák elleni harcban. A porszívózás azonban igazán csak akkor hatékony, ha a porszívónak HEPA szűrője van (HEPA filter = high-efficiency particulate air filter). Az atkák ugyanis annyira kicsik, hogy a hagyományos porszívó használata során könnyen átjutnak a porzsákon, ezzel is növelve a levegőben lévő allergének számát. A HEPA-szűrő 99.97%-os hatékonysággal szűri ki 0.3 mikron nagyságig a por részecskéket, és csökkenti a porszívózás miatt a levegőben szálló allergének mennyiségét.

Légszűrők
A légszűrők a levegőben keringő allergének kiszűrésére alkalmasak. Tudni kell azonban, hogy az allergén-utánpótlást, az atkák életét, és anyagcseréjét megakadályozni nem képesek. A légszűrők alkalmasak a légtérben lebegő részecskék, pl. atka és háziállat allergének, pollenek, gombaspórák, füst, valamint részecskékhez adszorbeált radon kiszűrésére. Egy részük mechanikus elven működik. Ezek közül a legfejlettebbek az ún. "nagy hatékonyságú részecskeszűrők" (HEPA filter = high-efficiency particulate air filter). A légszűrők másik csoportja elektromos töltés különbség alapján köti meg a részecskéket. Ilyen pl. az elektrosztatikus precipitátor, illetve a plasmacluster.

A kombinált készülékek mechanikus és elektrosztatikus szűrő hatást is kifejtenek. Gázok megkötésére egyik típus sem képes, ilyen célra speciális kémiai filterek, vagy aktív szénnel működő berendezések alkalmasak.

Kontrollált vizsgálatok szerint légszűrő használata a környezeti kontroll egyéb módjai nélkül nem eredményez számottevő klinikai javulást. Alkalmazásuk akkor jön szóba, ha az allergén mentesítés más módszerei (allergén rezervoár eltávolítása, stb.) ellenére a panaszok nem csökkennek, és feltételezhető, hogy a légtér allergén tartalma magas. A légkondicionáló berendezésekkel a házon kívüli allergének (pollenek, gomba spórák) jórészt kirekeszthetők a lakásokból, hivatalokból. A páratartalmat is csökkentik, ami az atkák és penészgombák számára teremt kedvezőtlen életfeltételeket.

Ágyneműk
Életünk 25-30%-át ágyban párnák közt töltjük. Az ágynemű egyrészt a legideálisabb atka-tenyészhely, másrészt a legerősebb allergén-expozíciós terület.

A allergénszám és expozíció csökkentése érdekében több lépést is foganatosíthatunk. Egyrészt az ágyneműt (paplant és párnát is, nem csak a huzatot) hetente mossuk. Használjunk sűrűn szőtt, speciális huzatot, mely nem engedi át az atkákat.

Nyáron sokat segíthet az ágyneműk rendszeres napoztatása, ugyanis az atkák sötétszerető lények, a napsugárzás elpusztítja őket. Sajnos a más lerakott ürülékkel a nap nem tud mit kezdeni. Az csak mosással távolítható el.

Plüss-állat-mentesítés
A gyermekek igen gyakran játszanak és alszanak különböző plüssállatokkal. Sajnos bármennyire kedvesek ezek a játékok, tudni kell, hogy igen jó búvóhely az atkák számára. Lehetőleg ne az allergiás gyermekek ne aludjanak plüss-állattal. Igyekezzünk olyan állatot beszerezni, mely magas hőfokon hetente mosható. Ha ez nem lehetséges, akkor hetente fagyasszuk le a játékállatot legalább 12 órára. A leghatékonyabb, ha a fagyasztás után mosunk is, ugyanis a fagyasztás elöli az atkákat, de megmaradnak az allergének. Ezeket a mosás tudja eltávolítani.

Az atkákra a napfény is pusztítólag hat, ezért az állatok napoztatási is megfelelő megoldás lehet. Sajnos az allergének ezen esetben sem távoznak, ezért a mosás itt is indokolt.

Atkaölő szerek
Az atkaölő szerek, az ún. akaricidek (pl. benzil benzoát, cseppfolyós nitrogén, stb.) hatása átmeneti, néhány hónap alatt az atkák ismét elszaporodnak. Az irtást tehát rendszeresen ismételni kell, ami viszont a költségeket növeli. Tudni kell azt is, hogy az akaricidek elpusztítják ugyan az atkákat, de a már jelenlévő allergénre nem hatnak. (A csersav képes az allergént denaturálni, viszont az atkát nem öli meg.)

Összefoglalva: tisztaság