Tüdőgyulladás

A tüdőgyulladás a tüdőszövet a gyulladása. A tüdőszövet mellett érintettek lehetnek a hörgők és a hörgők körüli szövetek is.

Tüdőgyulladások megkülönböztetése

Terjedés módja szerint

• A tüdőnek csak egy lebenyének a szöveteit érinti, és nem tör át a lebenyhatáron a lebeny-tüdőgyulladás (lobaris pneumonia)
• A hörgi tüdőgyulladás (bronchopneumonia) a légutak menti szövetekben terjed, és a tüdők foltszerű megbetegedését okozza.

Eredet szerint

• A legenyhébb a „lábon kihordott” tüdőgyulladás. Ez esetben a tünetek nem olyan súlyosak, hogy a betegnek orvoshoz kellene fordulnia. Általában száraz köhögés, esetleg hőemelkedés vagy alacsony láz jellemzi. Szinte mindig magától gyógyul, bár időnként elhúzódó köhögés, valamint a mellkas röntgenvizsgálatnál észlelhető kötegárnyékok, mellhártya-összenövések maradhatnak fenn.
• A közösségben szerzett tüdőgyulladáson a nem egészségügyi intézményben szerzett tüdőgyulladást értjük. Ezek a betegek fordulnak a legnagyobb számban orvoshoz. A kórokozók a mindennapi élet részei, nem találkoznak nap mint nap antibiotikumokkal, ezért általában a hagyományos antibiotikumokra is jól reagál a fertőzés.
• Kórházban szerzett tüdőgyulladásról akkor beszélünk, ha valamelyik kórházban fekvő beteg a több napos bennfekvés után egy kórházi törzzsel fertőződnek meg. Ezek a kórokozók gyakran ellenállóak az antibiotikumok többségével szemben.
• A kórházban szerzett pneumoniának egy speciális fajtája a mesterséges lélegeztetés során kialakuló tüdőgyulladás. A kórokozó ebben a kezelési típusban szokott a leginkább ellenálló lenni a különböző antibiotikumokkal szemben.

Előfordulása

A tüdőgyulladás a 10. leggyakoribb halálok a fejlett országokban, ahol az összes fertőző betegség közül tüdőgyulladásban halnak meg legtöbben. A tüdőgyulladás az egyik leggyakoribb súlyos gyermekkori betegség. A harmadik világban a tüdőgyulladás a vezető halálok. A fiúk valamivel gyakrabban betegednek meg tüdőgyulladásban, mint a lányok.

Egészséges emberben a gége alatt a légcsőben, a hörgőkben és a tüdőszövetben már nem fordulnak elő mikrobák. Amennyiben mégis bekerül valamilyen kórokozó vagy idegen részecske a hörgőrendszerbe, akkor azt az immunrendszer sejtjei, illetve az ellenanyagok elpusztítják, a nyálkahártya csillószőrei pedig rendezett mozgásukkal eltávolítják azokat.

A tüdőgyulladás gyakori, potenciálisan az életet veszélyeztető, jelentős halálozással járó kórkép. Elsősorban a legyengült védekezőképességű személyeket, az időseket és a krónikus betegeket veszélyezteti.

A WHO adatai szerint a 7. leggyakoribb halálok a világon a tüdőgyulladás. A tüdőgyulladásos betegek mintegy 20%-a szorul kórházi kezelésre. Míg az otthon kezelhető pneumoniák halálozása 1% alatt marad, addig a kórházi ellátásra szoruló tüdőgyulladásos betegek halálozása 13,7%, az időseké 17,6%, míg az intenzív osztályos kezelést igénylő betegeknél 36,5%.

A tüdőgyulladásoknak mindössze 20-30%-át okozzák baktériumok, viszont ezen megbetegedéseknek a halálozása a többi kórokozó által kiváltott megbetegedésnek akár a 2-3-szorosa is lehet. Magyarországon a teljes antibiotikum-fogyasztásnak mintegy a tizedét a tüdőgyulladások kezelésére használjuk fel.

Tünetek

baktériumok által okozott, klasszikusnak tekintett tüdőgyulladások jellegzetes tünetei:

• Hirtelen kialakuló, magas láz, gyakran hidegrázás, köhögés.
• Rossz általános közérzet
• Sápadtság
• Hányás és hát- és hasi fájdalom (különösen csecsemőkorban gyakori)
• Súlyosabb esetekben nehézlégzés, szapora pulzus, illetve magas légzésszám (>30/perc), zavartság alakulhat ki.

Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran alattomosan, a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás.

• Az újszülöttkori tüdőgyulladás során az étvágy romlása, hőemelkedés, esetleg a testhőmérséklet csökkenése(!), sápadtság, és szapora szívműködés észlelhető, a baba elesett benyomást kelt.
• Az idős emberek tüdőgyulladása esetén is gyakran hiányzik a magas láz. Ha egy idős ember ismert ok nélkül az ágyában marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavartá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra. Idegrendszeri károsodások esetén gyakori a félrenyelés, amely szintén tüdőgyulladáshoz vezethet.

Kórokozók

Tüdőgyulladást baktériumok, vírusok, gombák és paraziták egyaránt okozhatnak, de gyulladásos folyamat steril körülmények között is kialakulhat a tüdőkben. Mi tüdőgyulladás alatt kizárólag fertőzéses eredetű tüdőgyulladást értünk. A tüdőgyulladásoknak mindössze 20-30%-át okozzák baktériumok.

A megbetegedést okozó mikroba a légvétellel, a véráram útján, az orr- és a garatváladék belégzésével (aspirációjával) vagy a szomszédos szervekről közvetlen átterjedéssel kerülhet az egyébként steril tüdőkbe, megbetegítve azokat.

Egyes baktériumok vagy vírusok gyakrabban okoznak tüdőgyulladást, és bizonyos állapotok is elősegíthetik a tüdőgyulladás kialakulását. Időseknél, csecsemőknél, az immunrendszer gyengülésével járó betegségekben, dohányosoknál és környezeti ártalmak esetén gyakrabban fordul elő a tüdőgyulladás.

Előfordul, hogy egy másik betegség, pl. egyéb felső légúti fertőzés vagy influenza gyengíti le az egyén védekezőképességét. Egyes fertőzések általában nem okoznak pneumoniát, időnként mégis áttörik a hörgőnyák védvonalait, és ezzel lehetővé teszik a baktériumok megtelepedését és szaporodását.

Csecsemő- és kisgyermekkorban gyakran egyéb légúti betegségek (gégegyulladás, hörghurut) szövődményeként alakul ki. Az atípusosnak nevezett pneumoniák gyakran közösségekben, halmozottan fordulnak elő. A védőoltások bevezetése előtt a gyermekkori tüdőgyulladások egyik leggyakoribb oka a kanyaró volt. Mára gyakorlatilag eltűnt az országból.

A kórokozó gyakran egy másik fertőző gócból, pl. az arcüreg gennyes váladékából kerül a tüdőkbe (lecsorog a garaton át a légcsőbe, hörgőkbe.

A tüdőgyulladások gyakori kórokozói

Baktériumok
Típusosak (streptococcusok – ezek közül is leginkább a pneumococcusok –, Haemophilus influenzae, Staphylococcusok)
Atípusosak (Chlamydia, Mycoplasma, Legionella)

Vírusok
Influeza, adeno, parainfluenza, RSV, CMV

Diagnózis

A betegek tünetei és a hagyományos orvosi vizsgálat a diagnózis alapja. A tüdőgyulladás gyanúja esetén mellkas röntgenvizsgálata bizonyítja a betegség fennállását. A kezdődő tüdőgyulladás 24-48 órán belül még sokszor nem ad radiológiai eltérést.

A mellkasi ultrahangvizsgálatnak a mellkasfal közelében, a mellhártya lemezei között felszaporodó folyadék kimutatásában, követésében van jelentősége.

A laboratóriumi vizsgálatok (pl. vérkép, CRP, vörösvértest-süllyedés) közelebb viheti az orvost a betegség megítélésében.

A kórokozók pontos meghatározásának járványok kitörésekor, illetve a rezisztens törzsek várható megjelenése esetén van jelentősége. Ilyenkor a baktériumok antibiotikum érzékenységének megfelelően a leghatékonyabb és legbiztonságosabb antibiotikummal tudjuk kezelni a fertőzést.

Kezelés

A bakteriális eredetűnek tartott tüdőgyulladásokat antibiotikumokkal kezeljük.

Gyakran előfordul, hogy széles spektrumú vagy egyszerre kétféle antibiotikum adására kényszerül a kezelőorvos, hiszen általában nem áll a rendelkezésére mikrobiológiai diagnózis, azaz nem tudhatja, legfeljebb csak sejtheti, milyen típusú kórokozó okozhatta a beteg tüdőgyulladását.

A tüdőgyulladások kezelése általában 7-14 napig ható antibiotikus kezelés, amely nem feltétlenül jelent 7-14 napos gyógyszerszedést, hiszen vannak már olyan készítmények is, amelyek elraktározódnak a szervezetben, és így rövidebb szedéssel érhető el a megfelelő hatástartam.

A vírusok által okozott tüdőgyulladásokra nem hatnak az antibiotikumok, viszont a vírusfertőzések talaján kialakuló bakteriális fertőzések kezelésére antibiotikum adása szükséges lehet.

A sokkal ritkább gombapneumoniák esetében speciális, a gombákra ható gyógyszerek adása szükséges.

Gyógyulási esély

A tüdőgyulladás súlyos, időnként életveszélyes betegség. Az összes betegség közül, a tüdőgyulladás a 10. leggyakoribb halálok Magyarországon. A tüdőgyulladás a leggyakoribb halálok az összes fertőző betegség között a fejlett országokban, így Magyarországban is.

A veszély mértékét elsősorban a beteg védekezőképessége, a kórokozó megbetegítő képessége, illetve az időben elkezdett kezelés határozza meg.

Az újszülöttek, az idősek és a legyengült immunrendszerű, krónikusan beteg személyek tartoznak a legveszélyeztetettebb csoportba.

Az otthon szerzett tüdőgyulladás halálozása 5% alatti, de a betegek 20%-a végül kórházba kerül. A kórházi ellátásra szoruló, súlyosabb esetek halálozása elérheti a 25%-ot is. A legsúlyosabb, intenzív ellátást igénylő esetek halálozása 25-50% között van.

A tüdőgyulladás miatt kezelt beteg állapota a megfelelő antibiotikumok hatására néhány nap alatt sokat javulhat. Elmúlik a láz, csökken a köhögés és a nehézlégzés mértéke. A tünetek alapján megítélt gyógyulás 1-3 hét alatt következik be általában, de a röntgenkép csak további hetek múltán lesz ismét a régi, sőt, az esetek mintegy negyedében valamilyen maradványjelek még évekig, akár örökre láthatók maradhatnak röntgenképeken.

A tüdőgyulladás gyógyulását nagy mértékben befolyásolja a hörgők öntisztuló képessége. A csillószőrök károsodhatnak a fertőzés következtében is, és béníthatja a működésüket a dohányzás is. Ismert, hogy a dohányosoknál gyakoribb a tüdőgyulladás, súlyosabb és hosszabb a lefolyása is.

A tüdőgyulladás szövődményeként mellhártyagyulladás és tüdőtályog is kialakulhat. Ezek elhúzódó kezelést igényelnek, és gyakran hegesedéssel gyógyulnak.

Megelőzés

A tüdőgyulladások teljes biztonsággal nem védhetők ki. A dohányzás abbahagyása után helyreáll a tüdők öntisztuló képessége, amely jelentősen csökkenti a tüdőgyulladás kialakulásának a kockázatát.

Az influenza elleni védőoltással megelőzhető az influenza fertőzések 50-80%-a, és a halálos szövődmények (pl. tüdőgyulladás) akár 90%-a is. Ezért minden idős és krónikus beteg embernek évente meg kellene kapnia az influenza elleni védőoltást.

A pneumococcusok okozzák a tüdőgyulladások jelentős részét, és különösen időseknél, valamint krónikus betegeknél igen súlyos lehet a lefolyásuk. A leggyakrabban súlyos tüdőgyulladást okozó 23 pneumococcus törzs ellen létezik védőoltás, amelyet a krónikus betegeknek, illetve 65 éves kor felett mindenkinek meg kellene kapnia. A pneumococcus elleni védőoltás különösen fontos, gyakorlatilag kötelező lépirtottaknak, illetve sarlósejtes vérszegénységben szenvedőknek.

Tények

• A fejlett országokban az összes fertőző betegség közül tüdőgyulladásban halnak meg legtöbben
• A szepszishez (vérmérgezéshez) vezető fertőzések felét tüdőgyulladás okozza.
• A teljes antibiotikum fogyasztás 10%-át a tüdőgyulladás, 30%-át pedig a COPD fellángolásaira használjuk fel.
• A tüdőgyulladások 20-30%-át okozzák baktériumok, de ezek halálozása 2-3-szor nagyobb, mint az egyéb okok által kiváltott pneumóniáké.

Mit tehetek, mielőtt orvoshoz fordulnék?

Lázcsillapítás
• A hőemelkedés, de különösen a magas láz rendkívüli mértékben megterhelheti a szervezetet. Különösen érvényes ez a csecsemőkre, az idősekre és a krónikus szív- és légzőszervi betegekre. A gyors és hatékony lázcsillapítás elengedhetetlen.
• Lázcsillapításra a leggyakrabban paracetamol, amidazofen vagy szalicilát (Aspirin) tartalmú gyógyszereket használunk, amelyek a gyógyszertárakban vény nélkül kaphatók. 38 oC feletti testhőmérséklet esetén javasolt a hűtőfürdő vagy hideg vízzel történő tusolás.
• A lázas állapotban megnő a szervezet folyadékvesztesége (izzadás, szaporább légzés, fokozódó vizelet kiválasztás, stb.), ezért a megfelelő folyadékpótlás elengedhetetlen. Lázas betegnek ne adjunk forró vagy meleg teát, a hideg vagy szobahőmérsékletű, szénsavmentes italok, levesek gyakori fogyasztása javasolt.

Folyadékpótlás
• A lázas állapotban megnő a szervezet folyadékvesztesége (izzadás, szaporább légzés, fokozódó vizelet kiválasztás, stb.), ezért a megfelelő folyadékpótlás elengedhetetlen. Lázas betegnek ne adjunk forró vagy meleg teát, a hideg vagy szobahőmérsékletű, szénsavmentes italok, levesek gyakori fogyasztása javasolt.

Gyógyszerek, betegségek összefoglalása
• Sok beteg elfelejti az orvosi rendelőben, milyen betegségre, milyen gyógyszereket szed. Fontos lehet az is, milyen betegség miatt és mikor szorult valaki orvosi kezelésre, megfigyelésre. Érdemes ezeket röviden leírni (pl. felsorolni egy oszlopba az aktuálisan szedett gyógyszereket, és lehetőleg odaírni mellé, hogy milyen betegségre szedi), és az orvosnak megmutatni. A korábbi vizsgálati leleteit, zárójelentéseit vigye magával.

Köpetvizsgálat
• A légúti fertőzések egyik leggyakoribb tünete a köhögés, amely során a betegek köpetet is szoktak felköhögni. Fontos információ az orvos számára a köpet mennyisége (sok vagy kevés), színe (pl. víztiszta, fehér, sárgás, zöldes, véres), jellege (habos, híg, sűrű, tapadékony, nehezen szakad fel) esetleg a szaga (bűzös). Ne nyelje le a köpetét, mert ezzel fölöslegesen terheli meg a gyomrát! A nyák, a köpet megemésztése nehéz, energiaigényes feladat, a szervezet gyakran „vissza is utasítja” ezt, és kihányja a beteg.

Hogyan mondjam el az orvosomnak?

A legfontosabb információk az orvos számára a betegség tünetei, azok kialakulása. Tünetek alatt azokat a jeleket értjük, amelyeket a beteg szokatlannak, kellemetlennek érez, amelyek miatt orvoshoz fordult (köhögés, fulladásérzés, fáradékonyság, gyengeség, láz, hányás, fájdalom stb.) Mondja el röviden az orvosának, hogyan alakult ki a betegsége, megelőzte-e valami egyéb szokatlan történés (pl. elesett, elkezdett folyni az orra, ütést érzett a mellkasában, étvágytalanság, fogyás stb.)

Tévhitek

• Tévhit, hogy a tüdőgyulladás ma már veszélytelen, az antibiotikumokkal könnyedén gyógyítható betegség. A tüdőgyulladás a 10. leggyakoribb halálok.
• Tévhit, hogy a tüdőgyulladást minden esetben kórházban kell kezelni, de igaz az, hogy a veszélyeztetett, illetve a súlyos állapotban lévő betegek gyakran szorulnak kórházi kezelésre.
• Tévhit, hogy a tüdőgyulladás gyanúja esetén elegendő a lázcsillapítás, a „majd otthon kifekszem”, és nem kell vele orvoshoz fordulni.
• Tévhit, hogy a dohányzás segít a tüdőgyulladásos betegnek felköhögni a köpetét, hiszen a dohányzás önmagában is egy hörgőgyulladást vált ki és tart fenn. Egyetlen szál cigaretta elszívása órákra megbénítja a hörgőrendszer legfontosabb öntisztító rendszerének, a csillószőröknek a működését, így jelentősen lassítja a beteg gyógyulását.

GYIK

Fertőző betegség-e a tüdőgyulladás?
• Igen, a tüdőgyulladás általában fertőzés következtében alakul ki. A pneumococcusok és aaz atípusos baktériumok is okozhatnak halmozott megbetegedést kisebb közösségekben, családokban, de ez viszonylag ritka.

Kiújulhat-e a tüdőgyulladás?
• Ritka, hogy egészséges tüdejű betegek pneumoniája megfelelő kezelés mellett kiújuljon. Amennyiben Önnek a tüdőgyulladási ugyanazon a helyen rövid időn belül kiújult, keresse fel a területileg illetékes tüdőbeteg-gondozó intézetet.

Miért röntgeneznek meg, ha már hetek óta jól vagyok a tüdőgyulladásom után?
• A tüdőgyulladásos beteg kezelése és megfigyelése csak a teljes gyógyulás, illetve a betegség aktivitásának a megszűnéséig tart. A tünetek (láz, köhögés, nehézlégzés) megszűnése után még hosszú heteket vehet igénybe, amíg a röntgenelváltozások is visszahúzódnak. A megfelelő kezelés ellenére is, a tüdőgyulladások negyedében valamilyen maradvány maradhat a tüdőben.

Miért kell kétféle antibiotikumot szednem egyszerre a tüdőgyulladásomra?
• A tüdőgyulladást kiváltó baktériumok egyik felére hatnak a penicillinek, az atípusos baktériumokra viszont nem hatnak a penicillinszármazékok. A biztosabb és gyorsabb hatás elérése, a beteg panaszainak a gyorsabb enyhítése érdekében szoktak az orvosok két különböző támadáspontú gyógyszert adni egyszerre.