Tüdőrák fajtái
A tüdőrák nem egységes betegség: eddig több mint 20 fajtáját írták le. Ezek nem csak szöveti szerkezetükben, hanem viselkedésükben is eltérnek egymástól. A tüdő minden sejttípusából kialakulhat daganat, de túlnyomó többségük - mintegy 90%-uk - a hörgőrendszer belső felületét bélelő hámsejtek valamelyikéből indul ki.
Növekedésük és terjedésmódjuk alapján a tüdőrák két nagy csoportját különböztetik meg:
-
kissejtes tüdőrák - amely az összes tüdőrákos eset kb. 20%-át teszi ki
-
nem kissejtes tüdőrák, amely az összes tüdőrákos eset kb. 80%-át teszi ki.
Kissejtes tüdőrák Mint a nevében is szerepel, ez a rákféleség a szokásosnál kisebb sejtekből áll, amelyek mikroszkópos vizsgálat szerint kerekded, vagy elnyúlt, zabszemre emlékeztető alakúak - ezért gyakran zabszemsejtes ráknak nevezik. A kissejtes tüdőrák agresszívebb a többi típusnál: nagyon gyors növekedésű, egyéb szervekre is nagyon gyorsan átterjed.
Nem kissejtes tüdőrák A nem kissejtes tüdőrákok csoportján belül újabb három típus létezik, amelyek mikroszkópos szövettani vonásokon kívül a kiindulásuk helye és viselkedésük tekintetében is különböznek egymástól. A nem kissejtes tüdőrák három típusa:
-
Laphámrák (laphámsejtes karcinóma) Férfiakban a tüdőráknak ezen típusa fordul elő leggyakrabban. A főhörgők hámjából indul ki. Nem terjed olyan gyorsan, mint a tüdőrákok más típusai.
-
Adenokarcinoma A tüdő laphámrákjánál jóval ritkább, rendszerint a tüdők perifériáján, azok széli részében keletkezik, s gyakran lezajlott gyulladás nyomán visszamaradt hegek mellett alakul ki. Az adenokarcinomákat a kisebb hörgők hámbélésében helyet foglaló nyáktermelő sejtekből származtatják. Nőkben és nem dohányzók körében a tüdőráknak ez a típusa fordul elő leggyakrabban, s újabban gyakorisága nő.
-
Nagysejtes tüdőrák Gyors növekedésű, agresszív daganat, amely - nevének megfelelően - nagy, rendellenes küllemű sejtekből áll. A tüdőrák ezen típusa is többnyire a tüdőállomány perifériás, a szélek felé eső területéről indul ki. A nagysejtes tüdőrák a tüdődaganatok 10-20%- át képezi.
Jóval több embert érint, mint a tüdő- és gégerák, mégis kevesebbet hallunk róla. A COPD 2050-re a negyedik leggyakoribb halálok lehet, az érintettek 90%-a dohányos, vagy passzívan szívja a füstöt. Dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa ezért arra figyelmeztet, hogy ne vegyük félvállról a gyakori köhögést, mely a betegség egyik leggyakoribb jele lehet! Kezelés nélkül a COPD természetes lefolyása révén állandósuló és súlyosbodó tüneteket, majd nehézlégzést, fulladást okozhat.Kapcsolódó cikkünk
Nem a tüdőrák a dohányzás legnagyobb kockázata!
