6 kérdés az asztmáról

6 kérdés az asztmáról

Utolsó módosítás:2021.07.02 13:50

Hazánkban 300 ezer körüli a diagnosztizált asztmás betegek száma. A korai felismerés és kezelés fontos, mert a betegeknél csak így lehet jó életminőséget és tünetmentességet elérni. Az asztma kialakulásáról és tüneteivel kapcsolatban dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Mikor jelentkezhet először asztma?

Az első igazi allergiás asztmás tünetek általában 5 éves kor körül kezdődnek. Előfordulhat ennél korábban, csecsemőkorban jelentkező nehézlégzés is utalhat rá. Ez a korai megjelenés az esetek 3/4-ében vírusfertőzés kiváltotta zihálás, de jellemző azoknál a gyerekeknél is, akiknél később súlyosabb asztma alakul ki. Tinédzserkor környékén van egy pici visszaesés a tünetekben, de később, a 20-as, 30-as években újra kialakulhatnak az asztmás panaszok. Asztma azonban nemcsak gyerekeknél, hanem felnőtteknél is jelentkezhet. Előfordulhat, hogy a diagnózisra csak felnőttkorban kerül sor.

Milyen jellemző tünetekkel jár?

A legjellegzetesebb tünet, amikor az aszmás betegnél a hörgők összeszűkülnek, fokozódik a váladéktermelés és megjelenik a sípoló kilégzési hang. A jól hallható sípolás mellett a betegnél köhögési rohamok is jelentkezhetnek, elhúzódó, gyakori köhögése mellett légszomja, nehézlégzése és fulladás érzése is lehet, amit gyakran kísér mellkasi szorító érzés is.

Milyen tényezők hívhatják elő az asztmás tüneteket?

Asztmás tüneteket kiváltó tényező lehetnek leggyakrabban allergének, például pollenek, poratka, penészgomba vagy állati szőrök. A szmog, légúti fertőzések, a hideg levegő belélegzése és a megerőltető testmozgás, stressz szintén fokozhatja az asztmás panaszokat, akár rohamot is provokálhat. Egyéni érzékenységtől függően bizonyos gyógyszerek (nem-szteroid fájdalomcsillapítók) és vegyszerek belélegzése is előhozhatja a tüneteket. Fontos, hogy a betegek ne dohányozzanak, mert az is tovább rontja a tüneteiket.

Kinél magasabb az asztma kialakulásának kockázata?

Ha valakinek a családjában volt allergiás, asztmás, szénanáthás, ekcémás beteg, akkor jóval nagyobb az esély arra, hogy nála is valamilyen formában megjelenjen az allergiás betegség. A genetikai hajlam mellett bizonyítottan növeli a betegség kialakulásának esélyét a dohányzás és az elhízás is.

Hogyan lehet az asztmát kezelni?

Gyógyszerek az asztma kezelésére.Az asztma kezeléséhez leggyakrabban belégző készülékeket, azaz inhalációs eszközöket használunk. Ezek segítségével célzottan a tüdőbe tudjuk juttatni a gyógyszereket. Két féle kezelést használunk, az egyik fenntartó, hosszú távon segít megelőzni a tünetek kialakulását, azáltal, hogy csillapítja a légutak gyulladását. Ezeket rendszeresen kell használni. A másik típus a rohamoldó készítmények, amiket csak hirtelen állapotromlás esetén, az asztmás roham terápiájaként/kivédésére megelőzésére alkalmazunk. Ezek mellett létezik még allergén immunterápia és biológiai kezelések is az asztma ellen.

Meddig tart a kezelés? Meg lehet gyógyulni az asztmából?

A hajlam megmarad, az asztma nem gyógyítható, de jól beállított kezeléssel tünetmentességet lehet elérni. Az asztma kezelésében ún. lépcsős terápiát alkalmazunk. Ez azt jelenti, hogy állapottól, a tünetek súlyosságától függően az előírt gyógyszerek mennyiségét növelni és csökkenteni is tudjuk a kontrollvizsgálatok alkalmával. Annak érdekében, hogy a legpontosabb képet kaphassuk a beteg állapotáról és a legjobb, leginkább személyre szabott kezelést tudjuk beállítani, javasolni szoktuk az otthoni légzésfunkciós készülék használatát is, amivel naponta mérni tudjuk a kezelés hatékonyságát és gyorsan lépni tudunk, ha módosításra van szükség.

Téma szakértője

  • Specialitások:
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt szakértők!! 29 eves no vagyok, 3 eve derult ki hogy kezdodo COPD-m van. A Fev 1 ertekem 75-90-ig szokott lenni. Csak rohamoldo gyogyszerem van amit 2x hasznaltam idaig, elotte minden nap hasznaltam a bretarist. Meg nincsen kialakulva ez a betegseg, voltmar pont influenzasan hogy normal volt a spirometriai eredmenyem.tudom tiszta. Lepcsozeskor illetve dombra felmeneskor szoktam enyhen fulladni. Az lenne a kerdesem hogy ez a betegseg meg e maradhat igy ilyen allapotban? Mivel fiatal vagyok meg. Most tervezem a babat is, es felek hogy nem tudom felnevelni. Orvosom annyit mondott ha nem szokom le a cigizesrol 50 evesen kijon rajtam teljesen ez a betegseg. Probalom a dohanyzast abba hagyni, elektromos cigivel is. Kerem adjanak tanacsot hogy milyen elet varhat ram ezekkel az eredmenyekkel? Koszonom. Hajnalka
    Dudás Hajnalka

    dr. Hidvégi Edit PhD

    tüdőgyógyász
    Kedves Hajnalka!

    Az orvosa jól előre vetítette a várható jövőt, mivel a dohányosok egy része COPD-s lesz. Mivel jelenleg a FEV1 értéke még javulni tudott, bár már csak 90%-ot ért el a normális 100% helyett, ez egyelőre asztmának tekinthető.
    Amennyiben leszokik a dohányzásról, nemcsak hogy marad, de még kicsit javulhat is a légzésfunkciós értéke. Ha ekkor is megmarad a terhelésre jelentkező nehézlégzése, beszélje meg a tüdőgyógyászával, hogy a rohamoldó mellé és a Bretaris helyett valami ICS készítményt írjon fel Önnek. Ez terhesség tervezésekor és alatt is jobb választás, mint a Bretaris.
    A dohányzás leszokás támogatására ajánlani tudom az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet ingyenesen hívható telefonszámát:
    06-80/44-20-44. Itt jó tanácsokat kaphat, amivel könnyebb lesz a leszokás a cigiről.

    Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit pulmonológus szakorvos

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Figyelmes

    Nagyon elégedett voltam az időpont betartásával, Főorvosnő teljes figyelmét fordított ránk, minden kérdésünket készségesen megválaszolt, egyáltalán nem éreztük, hogy siettetne. Az e-mailben feltett kérdésekre mindíg egyértelműen válaszol, néhány napon belül.

    dr. Hidvégi Edit PhD
    dr. Hidvégi Edit PhD
    tüdőgyógyász, gyermek tüdőgyógyász, gasztroenterológus