6 kérdés az asztmáról
Hazánkban 300 ezer körüli a diagnosztizált asztmás betegek száma. A korai felismerés és kezelés fontos, mert a betegeknél csak így lehet jó életminőséget és tünetmentességet elérni. Az asztma kialakulásáról és tüneteivel kapcsolatban dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.
Mikor jelentkezhet először asztma?
Az első igazi allergiás asztmás tünetek általában 5 éves kor körül kezdődnek. Előfordulhat ennél korábban, csecsemőkorban jelentkező nehézlégzés is utalhat rá. Ez a korai megjelenés az esetek 3/4-ében vírusfertőzés kiváltotta zihálás, de jellemző azoknál a gyerekeknél is, akiknél később súlyosabb asztma alakul ki. Tinédzserkor környékén van egy pici visszaesés a tünetekben, de később, a 20-as, 30-as években újra kialakulhatnak az asztmás panaszok. Asztma azonban nemcsak gyerekeknél, hanem felnőtteknél is jelentkezhet. Előfordulhat, hogy a diagnózisra csak felnőttkorban kerül sor.
Milyen jellemző tünetekkel jár?
A legjellegzetesebb tünet, amikor az aszmás betegnél a hörgők összeszűkülnek, fokozódik a váladéktermelés és megjelenik a sípoló kilégzési hang. A jól hallható sípolás mellett a betegnél köhögési rohamok is jelentkezhetnek, elhúzódó, gyakori köhögése mellett légszomja, nehézlégzése és fulladás érzése is lehet, amit gyakran kísér mellkasi szorító érzés is.
Milyen tényezők hívhatják elő az asztmás tüneteket?
Asztmás tüneteket kiváltó tényező lehetnek leggyakrabban allergének, például pollenek, poratka, penészgomba vagy állati szőrök. A szmog, légúti fertőzések, a hideg levegő belélegzése és a megerőltető testmozgás, stressz szintén fokozhatja az asztmás panaszokat, akár rohamot is provokálhat. Egyéni érzékenységtől függően bizonyos gyógyszerek (nem-szteroid fájdalomcsillapítók) és vegyszerek belélegzése is előhozhatja a tüneteket. Fontos, hogy a betegek ne dohányozzanak, mert az is tovább rontja a tüneteiket.
Kinél magasabb az asztma kialakulásának kockázata?
Ha valakinek a családjában volt allergiás, asztmás, szénanáthás, ekcémás beteg, akkor jóval nagyobb az esély arra, hogy nála is valamilyen formában megjelenjen az allergiás betegség. A genetikai hajlam mellett bizonyítottan növeli a betegség kialakulásának esélyét a dohányzás és az elhízás is.
Hogyan lehet az asztmát kezelni?
Az asztma kezeléséhez leggyakrabban belégző készülékeket, azaz inhalációs eszközöket használunk. Ezek segítségével célzottan a tüdőbe tudjuk juttatni a gyógyszereket. Két féle kezelést használunk, az egyik fenntartó, hosszú távon segít megelőzni a tünetek kialakulását, azáltal, hogy csillapítja a légutak gyulladását. Ezeket rendszeresen kell használni. A másik típus a rohamoldó készítmények, amiket csak hirtelen állapotromlás esetén, az asztmás roham terápiájaként/kivédésére megelőzésére alkalmazunk. Ezek mellett létezik még allergén immunterápia és biológiai kezelések is az asztma ellen.
Meddig tart a kezelés? Meg lehet gyógyulni az asztmából?
A hajlam megmarad, az asztma nem gyógyítható, de jól beállított kezeléssel tünetmentességet lehet elérni. Az asztma kezelésében ún. lépcsős terápiát alkalmazunk. Ez azt jelenti, hogy állapottól, a tünetek súlyosságától függően az előírt gyógyszerek mennyiségét növelni és csökkenteni is tudjuk a kontrollvizsgálatok alkalmával. Annak érdekében, hogy a legpontosabb képet kaphassuk a beteg állapotáról és a legjobb, leginkább személyre szabott kezelést tudjuk beállítani, javasolni szoktuk az otthoni légzésfunkciós készülék használatát is, amivel naponta mérni tudjuk a kezelés hatékonyságát és gyorsan lépni tudunk, ha módosításra van szükség.
Bejelentkezés asztma kivizsgálásra és kezelésre
Téma szakértője
- COVID utáni kivizsgálás,
- asztma gyermek és felnőttkorban,
- COPD,
- köhögés,
- reflux,
- étel-allergia,
- laktóz intolerancia,
- felnőtt- és gyermekellátás.
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Fantasztikus
Dr.Hidvégi Edit egyszerűen fantasztikus:)
