Hogyan lehet az allergiából asztma és hogyan kerülhető el?
Az úgynevezett allergiás menetelés arra a jelenségre utal, amikor az allergia mellé (például atópiás dermatitiszes vagy ekcémás társbetegségekkel) asztma is társul. De vajon honnan tudhatjuk, hogy a köhögés, a nehézlégzés vajon még allergiás vagy már asztmás tünet? Az allergia átalakulhat asztmává vagy ez a két betegség párhuzamosan létezik? Van-e lehetőség megelőzni az állapot súlyosbodását? Dr. Tárnok Ildikó, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus, klinikai immunológus adott választ a legfontosabb kérdésekre.
Honnan tudható, hogy allergia vagy asztma okozza a tüneteket?
A légúti allergiás betegek gyakran számolnak be idővel megjelenő asztmás tünetekről is, és nem mindig tudják elkülöníteni, pontosan mi is okozhatja a panaszaikat.
Az allergia az immunrendszer „tévedésének”, egyfajta túlzott védekezésnek lehet a következménye, amikor az érintettek szervezete olyan anyag ellen lép fel, amely valójában rájuk nézve teljesen ártalmatlan. Ilyen anyag például a pollen, amelyet belélegezve, illetve a szembe (kötőhártyára) jutva az allergiás beteg könnyezni, tüsszögni kezd, viszket a szeme, orra. Az asztma viszont a légutak (a hörgők) krónikus gyulladásával járó betegség, melyet időnként fellépő nehézlégzés, köhögési roham, sípoló légzés, mellkasi szorító érzés jellemez, tünetmentes időszakokkal felváltva. A tüneteknél tehát nem jelenik meg a viszketés, az orrfolyás, a könnyezés, viszont jellegzetes lehet, hogy terhelésre, nevetésre, sírásra, légúti fertőzéskor vagy például időjárástól függően jelentkezik a köhögés, a nehézlégzés, illetve éjszaka, hajnalban szintén kialakulhat egy-egy köhögési roham, a sípoló hang pedig a kilégzést kíséri.
Az allergia lehet szezonális és szezontól független is
A felső légúti tünetekkel, a szem könnyezésével, viszketésével és kivörösödésével járó allergiás rhinitis (hétköznapi nevén: szénanátha) jelentősen befolyásolhatja az életminőséget. A kellemetlen tünetek megzavarják az alvást, és ronthatnak a teljesítményen is. A szezonális allergia tünetei az év bizonyos időszakaiban, általában tavasszal és nyáron jelentkeznek, jellemzően az allergénként azonosítható pollenek levegőbe jutásakor.
Az egész éves allergiás rhinitis akár 12 hónapon át fennálló tüneteket okoz, és olyan allergének váltják ki, amelyek folyamatosan jelen vannak a környezetben (pl. poratka, állatszőr, penész).
A kezelés egyik iránya a tünetek enyhítését célozza, jellemzően antihisztamin készítményekkel, valamint az orrdugulást és az orrfolyást mérséklő orrspraykkel. (Ezek nem ugyanazok a készítmények, amelyeket egy „közönséges” megfázásnál szokás használni.) Csupán tüneti kezelést alkalmazva azonban számolni lehet azzal is, hogy a szénanátha az allergiás asztma kialakulásának fő kockázati tényezőjeként a helyzet súlyosbodásához is vezethet.
Hogyan lehet az allergiából asztma?
A pollenallergiásoknál a betegség lefolyásának több útvonala is létezik. Előfordulhat, hogy valaki az első évben még csak egy növényre allergiás, és ha ez például a leggyakoribb allergén, a parlagfű, akkor augusztus közepétől októberig jelentkeznek a tünetei. A következő években a páciens esetleg azt veszi észre, hogy egyre korábban kezd tüsszögni, már május-júniusban is viszket a szeme, kapar a torka, és ez az évek múlásával állandósul. Ha ilyenkor vesz részt egy allergiavizsgálaton, bebizonyosodhat, hogy a parlagfű mellett már a fűfélék is tüneteket okoznak nála. Az újabb allergiák megjelenése mellett sajnos asztma is kialakulhat a betegnél, az azonban tévhit, hogy maga az allergia alakul át asztmává. Annak, hogy a páciens idővel asztmás tüneteket is produkál, az az oka, hogy az allergiás gyulladás jelei már nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg, hanem a mélyebb légutakban, a hörgőkben is. Ilyenkor tünetek párhuzamosan futnak: a náthaszerű allergiás tünetek mellett már megjelenik a köhögés, nehézlégzés is.
Elkerülhető, hogy az allergia mellett asztma is kialakuljon?
- Az allergia szakszerű tüneti kezelése elengedhetetlen, de tartós megoldást az allergén specifikus immunterápia jelenthet, amivel hosszú évekre megszüntethetjük a tüneteket. A terápia során 3-5 év alatt fokozatosan szoktatjuk hozzá a szervezetet az allergénhez, így az megtanulja elviselni a betegségét kiváltó allergén jelenlétét. A kezelés további előnye, hogy képes megakadályozni az allergia súlyosbodását, újabb allergiák kialakulását és az asztma kialakulását is – hangsúlyozza dr. Tárnok Ildikó, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus, klinikai immunológus. – Jó hír, hogy az immunterápiát már gyerekeknél is el lehet kezdeni, ami nem jár számukra kellemetlenséggel, hiszen a meghatározott allergénmennyiséget cseppek vagy tabletta formájában csupán a nyelv alá kell juttatni. Ráadásul a kutatások eredményei szerint azoknál a gyerekeknél, akik 5 éves korukban kezdik meg az allergiás rhinitis szublingvális (nyelv alatt alkalmazható) immunterápiáját, kisebb az allergiás asztma kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik később részesülnek terápiában. Vagyis minél előbb elkezdjük ezt az oki terápiát – gyereknél vagy felnőttnél -, annál hamarabb szabadulhatunk meg a kellemetlen panaszoktól és annál inkább kivédhetjük az asztma megjelenését.
Tudástár:
https://aafa.org/asthma/asthma-triggers-causes/allergic-asthma/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK526018/
Forrás: Tüdőközpont – Prima Medica (www.tudokozpont.hu)
Bejelentkezés tüdőgyógyászati vizsgálatra
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Hidvégi Edit PhD
tüdőgyógyászLehet, hogy allergiája, kezdődő asztmája van. Allergia vizsgálatra és légzésfunkcióra bejelentkezhet szakrendelésemre, ahol az egész panaszt meg tudjuk beszélni. A vizsgálat végén kezelést is tudok majd javasolni.
Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit
pulmonológus szakorvos
