2019 decemberében Kínában, Vuhan városában ismeretlen eredetű kórokozót azonosítottak, mely először a SARS-CoV2 nevet kapta. A vírusos fertőzés többek között felső-légúti betegségeket, tüdőgyulladást okoz, továbbá kardiológiai és neurológiai tünetei is lehetnek. Kezelése egyelőre csak támogató terápiával történik.
Több, régóta ismert koronavírus is okozott már fertőzéseket a világon, a legismertebbek ezek közül a SARS (Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma), és a MERS ( Közel-keleti Légúti Koronavírus). A manapság egyszerűen csak „koronavírusként” emlegetett COVID-19 koronavírus-járványt okozó vírus is a koronavírusok rendszertani csoportjának tagja, kódneve SARS-CoV2.
A koronavírus ezen típusa cseppfertőzés útján terjed, fertőzési rátája 2-5. Ez azt elenti, hogy egy fertőzőképes beteg által megfertőzött betegek száma valahol 2 és 5 között van. A vírus széklletből is kimutatható.
Genetikai vizsgálatok alapján a COVID-19-nek elnevezett újfajta koronavírus eredeti hordozói denevérek, vagy tobzoskák lehettek, és a vírus feltehetőleg egy másik állatfajról került át az emberre.A koronavírus járványnál is pontosan ez történt, ott a cibetmacskától sikerült elkapnia az embernek a vírusos fertőzést.
COVID-19 fertőzés utáni kiterjesztett tüdőgyógyászati szakorvosi vizitre
Akárcsak a többi, légúti betegségeket okozó vírusos megbetegedést, a koronavírus-fertőzést is elkaphatja bárki. Mint a többi fertőzésre, a COVID-19 fertőzésre is fogékonyabbak lehetnek a gyerekek, az idősek, a gyengült immunrendszerűek, illetve egyéb, a szervezet ellenálló képességének gyengülését okozó betegséggel élők.
A statisztikai adatokból látszik, hogy a legmagasabb kockázati csoportba a szív- és érrendszeri betegségekkel rendelkezők, illetve a cukorbetegek tartoznak, de fokozott veszélynek vannak kitéve a vesebetegséggel élők, illetve a 60 év feletti idősek is.
| Kapcsolódó oldalak, melyek érdekelhetik Önt |
|
A koronavírus cseppfertőzéssel terjed, és a az alsó légutakban okozza a fő problémát. A COVID-19 fertőzés kezdeti tünetei egybeesnek az influenza és egyéb légúti fertőzés tüneteivel.
A koronavírus fertőzést követő negyedik-ötödik napon tapasztalhatjuk az első tüneteket, mely általában hirtelen felszökkenő magas láz, fejfájás, nehézlégzés és száraz köhögés. Az ötödik-hatodik nap környékén az addigi száraz köhögést felváltja a hurutos, fullasztó érzéssel járó köhögés. A test hőháztartása felborul, a magas láz nem akar elmúlni, és kialakul a tüdőgyulladás is. Az esetek 15-17 %-ában a tünetek olyan súlyossá válnak, hogy a betegnek intenzív ellátásra van szüksége.
A koronavírus-járvány halálozási rátája 1-2 %, nem sokkal magasabb az influenzára jellemző értékeknél.
A koronavírus a főbb tünetek megszűnése és a pozitív tesztek után is többeknek elhúzódó tüneteket, állapotot okozhat. Sokan még hetekig panaszkodnak általános fáradtságra, izom- vagy ízületi fájdalmakra még azoknál is, akiknél a vírus csak enyhe lefolyású volt. Ilyenkor javasolt további vizsgálatokkal kiszűrni az esetleges szervi elváltozásokat, és tudatosan, fokozatosan visszatérni a korábbi aktív mindennapokhoz. A tünetek és a maradandó károsodásoknak főként a tüdő és a szív-érrendszer van kitéve.
A COVID-19 vírus elsődlegesen a tüdőt támadja, ami ahhoz is hozzájárulhat, hogy a szervezet túlzott immunválaszt produkáljon,ezzel fokozza a gyulladást szerte a testben. Emiatt az egyik leggyakoribb szövődménye a szívizomgyulladás, tünete lehet a szívritmuszavar (aritmia). Főképp mérsékelt tünetek elmúlta után, még a felépülés során is óvatosnak kell lenni, és érdemes orvoshoz fordulni amennyiben az alábbi tünetek továbbra is fennállnak (negatív teszt ellenére is!):
Szívizomgyulladást okozhat a koronavírus által kialakult tüdőgyulladás is. A tüdőgyulladás tüneteit nehéz felismerni, mivel nagyon hasonlóak a fertőzéskor előforduló tünetekhez: magas láz, száraz, köpetürítéssel nem járó köhögés, légzési nehézségek, izomfájdalmak, fáradékonyság. A tüdő hörgőcskéi ekkor folyadékkal telhetnek meg amiben mindkét tüdő érintett.
A koronavírus kezelése támogató terápiával történik, mivel jelenleg még nincs olyan ellenszer, ami specifikusan e vírus típusa ellen hatna. A kezelés célja a beteg tüneteinek enyhítése, az életfunkciók stabilizálása, és a szövődmények kialakulásának megelőzése.
Fontos tudni, hogy vírusfertőzésről lévén szó, teljesen hatástalan ellene az antibiotikum-kúra. Amennyiben az orvosa mégis antibiotikum-kúrát javasol, az az esetleges gyulladásos-szövődmények ellen hathat csak. A diagnózist háziorvosi rendelőben nem, csak kórházakban tudják felállítani, ahol mintát vesznek a torokváladékból, és elküldik azt elemzésre a laboratóriumba. Magyarországon ennek a Nemzeti Népegészségügyi Központ Budapesti laboratóriuma ad helyet.
A karantén rosszul hangzik, de mindenképp szükséges intézkedés a vírus terjedésének megállítására.
Amennyiben úgy véli, hogy Ön is megfertőződött, haladéktalanul keresse fel a Nemzeti Népegészségügyi Központot.
COVID-19 fertőzés utáni kiterjesztett tüdőgyógyászati szakorvosi vizitre
Diffúziós kapacitásmérés - Tüdőközpont Koronavírus: fokozott veszélyben a cukorbetegek? - Cukorbetegközpont COPD-s vagyok és pozitív lett a PCR tesztem, mit tegyek?- Tüdőközpont COVID-19 utáni kivizsgálás - Kardioközpont Asztma és koronavírus - mit tegyek? - Allergiaközpont A koronavírus hosszú távon szívizomgyulladást okozhat - Kardioközpont Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Téma szakértői
Dr. Hidvégi Edit PhD
tüdőgyógyász, gyermek tüdőgyógyász, gasztroenterológus
dr. Potecz Györgyi
tüdőgyógyász, allergológus és klinikai Immunológus
dr. Tárnok Ildikó
tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
A felnőtt és a gyermekkori asztmás tünetek között a kiváltó ok és a betegség lefolyása terén is találunk különbségeket. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy melyek ezek.
Az asztma mintegy 300 millió embert érint világszerte, hazánkban több mint 300 ezer diagnosztizált asztmás él, a valós szám ennél bizonyosan több, a betegség pedig kezelés hiányában akár halálhoz is vezethet. Az allergénspecifikus immunterápiát kevesen ismerik, pedig jó eséllyel képes megakadályozni az allergiás náthás betegeknél az asztma kialakulását, illetve a már kialakult allergiás asztma súlyosbodását, derült ki a Tüdőközpont az asztma világnapja alkalmából készített felméréséből.
