Mire alkalmas, mikor szükséges és veszélyes-e a tüdőröntgen?

Mire alkalmas, mikor szükséges és veszélyes-e a tüdőröntgen?

Szerző: dr. Hidvégi Edit PhD Utolsó módosítás:2025.03.03 08:53

A köznyelvben tüdőröntgennek nevezett vizsgálat valójában a mellkas röntgensugárral való vizsgálatát jelenti, hiszen nem csak a tüdő, de a rekeszizom, a szív, a mellkasi erek és más szervek is áttekinthetők a segítségével. De milyen esetekben szükséges elvégeztetni ezt a képalkotó eljárást és mennyire komoly sugárterheléssel kell számolni ennek kapcsán? Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza avat be a részletekbe.

A nagyméretű mellkasröntgentől az átvilágításig

A mellkasröntgen – amit gyakran csak tüdőröntgennek emlegetnek – a tüdőn kívül a rekeszizom, a mellkasi erek, a szív, a gátorüreg, a csontos mellkasváz és kis mértékben a gerinc képi ábrázolását is lehetővé teszi. Leggyakrabban mégis a tüdő vizsgálatára használják, ugyanis a sötét-világos színárnyalatok lehetővé teszik az orvosnak, hogy megítélje, egészséges-e a szerv, vagy láthatók esetleg benne kóros elváltozások. Maga a mellkasröntgen többféle eljárást tesz lehetővé:

  • A tüdőröntgen hasznos és biztonságos vizsgálat.A nagyméretű mellkasröntgen korábban röntgenfilmre, ma már digitálisan tárolásra készül, magas felbontással.
  • A szűrésre az úgynevezett ernyőképszűrés terjedt el, amit egy kisebb, olcsóbb fotófilmre exponáltak, ám ez nyilván alacsonyabb felbontású.
  • A CT elterjedése előtt volt nagyobb jelentősége az átvilágításnak, amely során a képernyőn azt is láthatta az orvos, ha kérésére a beteg levegőt vett, megfordult, stb. Ezt elsősorban a rekeszmozgások monitorozására alkalmazták.

A mellkasröntgen a legtöbb esetben álló helyzetben, mély belégzésben, szemből, hátulról érkező sugárral készül, amit szükség esetén oldalirányú felvétel is követhet. E tekintetben létezhetnek kivételek, például légmell gyanúja esetén nem kérnek mély légvételt és rossz állapotú betegről akár a kórházi ágyban fekve is készülhet felvétel.

Mire alkalmas és mire nem a mellkasröntgen?

A mellkasröntgen – leginkább tüdőröntgen néven – ismert szűrővizsgálat, amelyet előírhatnak bizonyos munkakörökhöz, elvégeznek műtétek előtt és szűrésként a tbc-fertőzéseket is kimutathatják segítségével. Ugyanakkor a daganatos megbetegedések korai felismerésének eszköze is lehet.
A tüdőgyógyász elrendelheti a mellkasröntgent.- A tüdőgyógyász kérheti ezt a vizsgálatot, ha a tünetek és a kivizsgálás alapján például tüdőgyulladásra, mellhártyagyulladásra, légmellre, daganatra gyanakszik, vagy ha idegen test kerülhetett a tüdőbe. A mellkasröntgen alkalmas továbbá a betegségek utánkövetésére és bizonyos beavatkozások után is el kell készíteni azt. A szív bizonyos problémáinál, például szívmegnagyobbodásnál is hasznos információval szolgálhat a röntgen, és a szívelégtelenség következtében fellépő kisvérköri pangást is láthatóvá teszi a tüdőben – foglalja össze Hidvégi doktornő. - A röntgenvizsgálat azonban, mint képalkotó módszer nem alkalmas mindenre. A szív állapotának megítéléséhez például mindig szükség van szívultrahangra, sőt a csontok elváltozásának igazolásához is szükséges más típusú vizsgálat. A tüdő és a mellkas lágyrészeit érintő elváltozásoknál is pontosabb képet adhat a CT-vizsgálat, és CT használatos olyan krónikus tüdőbetegségeknél is, ahol apró, vékony területeket kell feltérképezni. (A CT viszont kb. 200-szor nagyobb sugárterhelést jelent.) Jelenlegi MR készülékekkel a tüdő állapota nem ítélhető meg.

A hátrányok közé sorolható-e sugárterhelés?

A mellkasröntgen egyértelmű előnye a könnyű hozzáférés, gyorsan, egyszerűen el lehet végezni a vizsgálatot. Hátránya, hogy az így születő képek nagy felbontásuk ellenére sem alkalmasak minden mellkasban zajló folyamat, kialakult kórkép diagnosztizálására, ahogyan az a fentiekből kiderült.
- A páciensek legnagyobb félelme azonban a sugárterhelés. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a röntgensugár mellkasfelvételkor alkalmazott dózisa manapság már töredéke annak, amiről elhíresült, hogy ártalmas. Ezért sem koraszülöttre, sem újszülöttre, sem nagyobb gyermekre, sem felnőttre nem ártalmas – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza, gasztroenterológus. -  Természetesen felesleges röntgent nem kell készíteni, de a szükséges vizsgálattól nem kell tartani, még akkor sem, ha egy héten belül meg kell ismételni.

Forrás: Tüdőközpont (www.tudokozpont.hu)

 

Téma szakértője

  • Specialitások:
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Doktornő! 8 évvel ezelőtt állapították meg, hogy COPD-m van.Gyógyszert, és többféle befúvókát használok. Az utóbbi 2 évben egyre gyakrabban fordul elő köhögéssel, fulladással, lázzal járó megbetegedés, amiből antibiotikum hatására is hetekig, hónapokig tart a gyógyulás. Jelenleg is tüdő és mellhártya gyulladásom van 3. hete, de a javulásnak alig van eredménye.Mit javasol mindezek elkerülésére? Válaszát nagyon köszönöm. Ildikó
    Ildikó

    dr. Hidvégi Edit PhD

    tüdőgyógyász
    Kedves Ildikó!

    Csak személyes konzultáció alapján lehet válaszolni az Ön kérdésére, mivel jelenleg számomra nem ismert a légzésfunkciós értéke, a használt gyógyszerei neve, annak megfelelő-e az alkalmazása és a jelenlegi tüdőgyulladás kiterjedtsége.
    Javaslom, hogy jelentkezzen be ambuláns rendelésemre a Budai Allergiaközpontban.

    Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit
    pulmonológus szakorvos

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Fantasztikus

    Dr.Hidvégi Edit egyszerűen fantasztikus:)

    dr. Hidvégi Edit PhD
    dr. Hidvégi Edit PhD
    gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus