Diffúziós kapacitásmérés
A tüdőgyulladás egyes szövődményei hagyományos légzésfunkciós vizsgálatokkal (spirometria) nem, vagy csak részlegesen mutathatók ki, ezért olyan vizsgáltra van szükség, amely nemcsak a tüdő kapacitását képes mérni, hanem pontos képet tud adni a légzés/gázcsere minőségéről, gyorsaságáról, és akadályozottságáról. Ezen értékek kimutatására alkalmas a diffúziós kapacitásmérés, amely egy néhány perces, beavatkozást sem igénylő módszer. Segítségével pontos képet kapunk a tüdőt érintő betegségek súlyosságáról.
Hogyan működik a diffúziós kapacitásmérés?
A vizsgálat során a páciens néhány percig egy speciális, a rendszer által kalibrált gázkeveréket lélegez be, majd a lélegzetét 10 másodpercre visszatartja, végül egy érzékelő eszközbe fújja ki a levegőt, aminek összetételét analizálja a számítógép. A tüdő megfelelő működésekor a gázkeverék egy része nagyon jól felszívódik, ellenkező esetben tüdőt érintő elváltozásokról (tüdőfibrózis, tüdőtágulás és a tüdőereket érintő betegségek) és azok mértékéről ad információt a vizsgálat.
A diffúziós kapacitásmérés az alábbi betegségek kialakulásakor javasolt:
- Post Covid szindróma
- Ismeretlen eredetű terhelési nehézlégzés
- Tüdőhegesedés (fibrózis)
- Tüdőfibrózis kialakulására hajlamositó gyógyszerek tartós alkalmazásánál
- Tüdőtágulat, (Emphysema)
- Tüdő ereket érintő betegségek
- Dohányzás
- Szisztémás autoimmun betegségek
Mikor van szükség a diffúziós kapacitásmérésre?
Amennyiben az alábbi panaszokat tapasztalja nyugalmi állapotban vagy terhelés hatására:
Az egyszerűbb légzésfunkciós vizsgálatok (spirometria)kizárólag a tüdő térfogatáról a légzés minőségéről, valamint a gázcsere és a keringés állapotáról szolgáltat információt, míg a diffúziós kapacitásmérő sokkal pontosabb eredményeket szolgáltat arról, hogy az oxigén milyen hatékonyan szállítódik a tüdőléghólyagokból a véráramba. Diffúziós kapacitásmérésre azért van szükség, hogy a légzési nehézségekkel küzdő betegek a megfelelő kezelésben részesüljenek.
Mit tegyek, ha légszomj jelentkezik a COVID fertőzés után?
Ha a koronavírus-fertőzést követően köhögés és légszomj jelentkezik, fontos, hogy mielőbb tüdőgyógyászhoz forduljunk. A tünetek hátterében a koronavírus következtében kialakult elváltozás, poszt-covid fibrózis is állhat, mely idejében megkezdett kezelés nélkül krónikus betegséggé válhat.
Mi az a tüdőfibrózis?
A tüdőfibrózis egy olyan tüdőbetegség, amelyben a tüdő mélyén lévő szövetek hegesednek, vastagabbá és merevvé téve a szövetet. A léghólyagocskák falában lerakódó kötőszöveti réteg megnehezíti a gázcserét, és az így egyre rugalmatlanabb tüdő miatt kisebb a beszívott levegő térfogata légszomjhoz vezet. Az egyre romló oxigén-ellátás miatt megjelennek, majd a folyamat előre haladtával egyre inkább felerősödnek a beteg panaszai. A diffúziós kapacitásmérő azonban képes megmutatni, hogy mennyire eredményes az oxigén átjutása a tüdő léghólyagocskákból a véráramba. A vizsgálattal tehát a tüdő gázcserére alkalmas felületének nagyságát és állapotát lehet megbecsülni.
És mi a kapcsolat a tüdőfibrózis és a COVID között?
Kijelenthetjük, hogy kétirányú kapcsolat áll fenn a tüdőfibrózis és a koronavírus fertőzés között. A tüdőfibrózis legyengíti a tüdőfunkciót, emiatt tüdőfibrózisos betegeknél magasabb a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzés kockázata. Önmagában azonban a COVID-19 is szerepet játszhat a betegség megjelenésében, vagyis a COVID-19-ből felépülő embereknél fokozott a tüdőfibrózis kialakulásának kockázata.
Mire kell figyelni a mérés előtt?
A dohányzás során a normális értéknél több szénmonoxid lehet a szervezetben, emiatt a vizsgálat előtti 8 órában nem szabad rágyújtani, máskülönben ez erősen befolyásolja az eredményeket.
Téma szakértője
