Poszt-covid tüdőfibrózis

Poszt-covid tüdőfibrózis

Utolsó módosítás:2022.01.14 15:00

Ha a koronavírus-fertőzést követően köhögés és légszomj jelentkezik, fontos, hogy mielőbb tüdőgyógyászhoz forduljunk. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy a tünetek hátterében a koronavírus következtében kialakult elváltozás, poszt-covid tüdőfibrózis is állhat, mely idejében megkezdett kezelés nélkül krónikus betegséggé is válhat.

A tüdőfibrózis egy olyan tüdőbetegség, amelyben a tüdő mélyén lévő szövetek hegesednek, vastagabbá és merevvé téve a szövetet. A léghólyagocskák falában lerakódó kötőszöveti réteg megnehezíti a gázcserét, és az így egyre rugalmatlanabb tüdő miatt kisebb a beszívott levegő térfogata légszomjhoz vezet. Az egyre romló oxigén-ellátás miatt megjelennek, majd a folyamat előre haladtával egyre inkább felerősödnek a beteg panaszai.

Tüdőfibrózis és COVID-19: kétirányú kapcsolat

A tüdőfibrózis legyengíti a tüdőfunkciót, emiatt tüdőfibrózisos betegeknél magasabb a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzés kockázata. Önmagában azonban a COVID-19 is szerepet játszhat a betegség megjelenésében, vagyis a COVID-19-ből felépülő embereknél fokozott a tüdőfibrózis kialakulásának kockázata.

Kutatások szerint a koronavírus-fertőzést követően megjelenő fibrózis tulajdonképpen a tüdő gyógyító mechanizmusa, amelyben a COVID-19 kapcsán fellépő gyulladást és annak következményeit igyekszik a szervezet orvosolni. Azonban a gyógyítási folyamat azzal is jár, hogy egyúttal megnő a tüdőfibrózisra utaló heg kialakulásának a kockázata is, ami akár maradandó elváltozást is okozhat.

Kiket veszélyeztet a poszt-covid tüdőfibrózis?

Poszt-covid tüdőfibrózis tünete is lehet a légszomj.Az első kutatások azt mutatták, hogy a súlyos lefolyású, intenzív osztályos, gépi lélegeztetést igénylő koronavírus-fertőzöttek esetében egyértelműen nagyobb a betegség létrejöttének kockázata. A rizikócsoportba tartoznak a 65 év felettiek, dohányosok és alkoholfüggőségben szenvedők.

Lassan két éve az életünk része a koronavírus, így az orvosok, kutatók is egyre többet tudnak a betegségről. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a kezdetben megállapított rizikócsoportok mellett a tüdőfibrózis kialakulása az enyhe lefolyású koronavírus-fertőzötteket is érintheti. Több kutatás is alátámasztja ezt, és az is kiderült például, hogy enyhébb lefolyású betegség és akár 50 éves kor alatt is lehet szövődményes a gyógyulás.

A tünetek hónapokkal a koronavírus-fertőzés lezajlását követően is fennállhatnak, a szakemberek ezért azt javasolják, hogy ha 6-12 hét múlva is köhögést, nehézlégzést, légszomjat és fáradtságot észlel a beteg, forduljon orvoshoz!

Korai diagnózissal elkerülhető a végleges fibrózis

A tüdő rugalmasságának csökkenése jól kezelhető, ha korai stádiumban észlelik. Ilyenkor gyógyszeres kezeléssel meg lehet előzni a maradandó elváltozás kialakulását. A fibrózis korai felfedezéséhez azonban szükséges bizonyos speciális vizsgálatok elvégzése. A tüdő finom szerkezetét nagy felbontású mellkas CT vizsgálat mutatja meg. A megszokott légzésfunkció mérés sem elegendő a fibrózis súlyosságának megítéléséhez.

A diffúziós kapacitásmérő azonban képes megmutatni, hogy mennyire eredményes az oxigén átjutása a tüdő léghólyagocskákból a véráramba. A vizsgálattal tehát a tüdő gázcserére alkalmas felületének nagyságát és állapotát lehet megbecsülni. A kezelés így korai stádiumban megkezdhető, ezzel jó esélyt adva a végleges fibrózis elkerülésére.

Amennyiben rossz a diffúziós kapacitás értéke, a beteg hosszú távú otthoni oxigénpótló kezelésre szorul, melyet tüdőgyógyász szakorvos tud a beteg számára jelentős TB támogatással felírni. Emellett néhány új gyógyszer is alkalmazható, mely a kialakult fibrózis további romlását képes megakadályozni.

Téma szakértője

  • Specialitások:
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt szakértők!! 29 eves no vagyok, 3 eve derult ki hogy kezdodo COPD-m van. A Fev 1 ertekem 75-90-ig szokott lenni. Csak rohamoldo gyogyszerem van amit 2x hasznaltam idaig, elotte minden nap hasznaltam a bretarist. Meg nincsen kialakulva ez a betegseg, voltmar pont influenzasan hogy normal volt a spirometriai eredmenyem.tudom tiszta. Lepcsozeskor illetve dombra felmeneskor szoktam enyhen fulladni. Az lenne a kerdesem hogy ez a betegseg meg e maradhat igy ilyen allapotban? Mivel fiatal vagyok meg. Most tervezem a babat is, es felek hogy nem tudom felnevelni. Orvosom annyit mondott ha nem szokom le a cigizesrol 50 evesen kijon rajtam teljesen ez a betegseg. Probalom a dohanyzast abba hagyni, elektromos cigivel is. Kerem adjanak tanacsot hogy milyen elet varhat ram ezekkel az eredmenyekkel? Koszonom. Hajnalka
    Dudás Hajnalka

    dr. Hidvégi Edit PhD

    tüdőgyógyász
    Kedves Hajnalka!

    Az orvosa jól előre vetítette a várható jövőt, mivel a dohányosok egy része COPD-s lesz. Mivel jelenleg a FEV1 értéke még javulni tudott, bár már csak 90%-ot ért el a normális 100% helyett, ez egyelőre asztmának tekinthető.
    Amennyiben leszokik a dohányzásról, nemcsak hogy marad, de még kicsit javulhat is a légzésfunkciós értéke. Ha ekkor is megmarad a terhelésre jelentkező nehézlégzése, beszélje meg a tüdőgyógyászával, hogy a rohamoldó mellé és a Bretaris helyett valami ICS készítményt írjon fel Önnek. Ez terhesség tervezésekor és alatt is jobb választás, mint a Bretaris.
    A dohányzás leszokás támogatására ajánlani tudom az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet ingyenesen hívható telefonszámát:
    06-80/44-20-44. Itt jó tanácsokat kaphat, amivel könnyebb lesz a leszokás a cigiről.

    Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit pulmonológus szakorvos

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Tökéletes ellátás

    Rendszeres kontrollokra járok Dr. Hídvégi főorvos asszonyhoz. Most is tökéletes ellátást kaptam, a szokásos kedvesség mellett.

    dr. Hidvégi Edit PhD
    dr. Hidvégi Edit PhD
    tüdőgyógyász, gyermek tüdőgyógyász, gasztroenterológus