Poszt-covid tüdőfibrózis
Ha a koronavírus-fertőzést követően köhögés és légszomj jelentkezik, fontos, hogy mielőbb tüdőgyógyászhoz forduljunk. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy a tünetek hátterében a koronavírus következtében kialakult elváltozás, poszt-covid tüdőfibrózis is állhat, mely idejében megkezdett kezelés nélkül krónikus betegséggé is válhat.
A tüdőfibrózis egy olyan tüdőbetegség, amelyben a tüdő mélyén lévő szövetek hegesednek, vastagabbá és merevvé téve a szövetet. A léghólyagocskák falában lerakódó kötőszöveti réteg megnehezíti a gázcserét, és az így egyre rugalmatlanabb tüdő miatt kisebb a beszívott levegő térfogata légszomjhoz vezet. Az egyre romló oxigén-ellátás miatt megjelennek, majd a folyamat előre haladtával egyre inkább felerősödnek a beteg panaszai.
Tüdőfibrózis és COVID-19: kétirányú kapcsolat
A tüdőfibrózis legyengíti a tüdőfunkciót, emiatt tüdőfibrózisos betegeknél magasabb a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzés kockázata. Önmagában azonban a COVID-19 is szerepet játszhat a betegség megjelenésében, vagyis a COVID-19-ből felépülő embereknél fokozott a tüdőfibrózis kialakulásának kockázata.
Kutatások szerint a koronavírus-fertőzést követően megjelenő fibrózis tulajdonképpen a tüdő gyógyító mechanizmusa, amelyben a COVID-19 kapcsán fellépő gyulladást és annak következményeit igyekszik a szervezet orvosolni. Azonban a gyógyítási folyamat azzal is jár, hogy egyúttal megnő a tüdőfibrózisra utaló heg kialakulásának a kockázata is, ami akár maradandó elváltozást is okozhat.
Kiket veszélyeztet a poszt-covid tüdőfibrózis?
Az első kutatások azt mutatták, hogy a súlyos lefolyású, intenzív osztályos, gépi lélegeztetést igénylő koronavírus-fertőzöttek esetében egyértelműen nagyobb a betegség létrejöttének kockázata. A rizikócsoportba tartoznak a 65 év felettiek, dohányosok és alkoholfüggőségben szenvedők.
Lassan két éve az életünk része a koronavírus, így az orvosok, kutatók is egyre többet tudnak a betegségről. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a kezdetben megállapított rizikócsoportok mellett a tüdőfibrózis kialakulása az enyhe lefolyású koronavírus-fertőzötteket is érintheti. Több kutatás is alátámasztja ezt, és az is kiderült például, hogy enyhébb lefolyású betegség és akár 50 éves kor alatt is lehet szövődményes a gyógyulás.
A tünetek hónapokkal a koronavírus-fertőzés lezajlását követően is fennállhatnak, a szakemberek ezért azt javasolják, hogy ha 6-12 hét múlva is köhögést, nehézlégzést, légszomjat és fáradtságot észlel a beteg, forduljon orvoshoz!
Korai diagnózissal elkerülhető a végleges fibrózis
A tüdő rugalmasságának csökkenése jól kezelhető, ha korai stádiumban észlelik. Ilyenkor gyógyszeres kezeléssel meg lehet előzni a maradandó elváltozás kialakulását. A fibrózis korai felfedezéséhez azonban szükséges bizonyos speciális vizsgálatok elvégzése. A tüdő finom szerkezetét nagy felbontású mellkas CT vizsgálat mutatja meg. A megszokott légzésfunkció mérés sem elegendő a fibrózis súlyosságának megítéléséhez.
A diffúziós kapacitásmérő azonban képes megmutatni, hogy mennyire eredményes az oxigén átjutása a tüdő léghólyagocskákból a véráramba. A vizsgálattal tehát a tüdő gázcserére alkalmas felületének nagyságát és állapotát lehet megbecsülni. A kezelés így korai stádiumban megkezdhető, ezzel jó esélyt adva a végleges fibrózis elkerülésére.
Amennyiben rossz a diffúziós kapacitás értéke, a beteg hosszú távú otthoni oxigénpótló kezelésre szorul, melyet tüdőgyógyász szakorvos tud a beteg számára jelentős TB támogatással felírni. Emellett néhány új gyógyszer is alkalmazható, mely a kialakult fibrózis további romlását képes megakadályozni.
Bejelentkezés tüdőgyógyászati kivizsgálásra
Téma szakértője
- COVID utáni kivizsgálás,
- asztma gyermek és felnőttkorban,
- COPD,
- köhögés,
- reflux,
- étel-allergia,
- laktóz intolerancia,
- felnőtt- és gyermekellátás.
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Hidvégi Edit PhD
tüdőgyógyászAz orvosa jól előre vetítette a várható jövőt, mivel a dohányosok egy része COPD-s lesz. Mivel jelenleg a FEV1 értéke még javulni tudott, bár már csak 90%-ot ért el a normális 100% helyett, ez egyelőre asztmának tekinthető.
Amennyiben leszokik a dohányzásról, nemcsak hogy marad, de még kicsit javulhat is a légzésfunkciós értéke. Ha ekkor is megmarad a terhelésre jelentkező nehézlégzése, beszélje meg a tüdőgyógyászával, hogy a rohamoldó mellé és a Bretaris helyett valami ICS készítményt írjon fel Önnek. Ez terhesség tervezésekor és alatt is jobb választás, mint a Bretaris.
A dohányzás leszokás támogatására ajánlani tudom az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet ingyenesen hívható telefonszámát:
06-80/44-20-44. Itt jó tanácsokat kaphat, amivel könnyebb lesz a leszokás a cigiről.
Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit pulmonológus szakorvos
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Tökéletes ellátás
Rendszeres kontrollokra járok Dr. Hídvégi főorvos asszonyhoz. Most is tökéletes ellátást kaptam, a szokásos kedvesség mellett.
