Nehézlégzés

Nehézlégzés

Utolsó módosítás:2023.09.25 10:46

A nehézlégzés a légvétel nehezítettsége, mely igen kellemetlen érzettel jár együtt. Egészséges egyéneknél futáskor, megerőltető fizikai munka hatására, de idegi megrázkódtatásra is jelentkezhet nehézlégzés. Ilyenkor természetesen nem betegség váltja ki, hanem a szervezet túlterhelése.

Nehézlégzéssel kapcsolatos szolgáltatásaink a Tüdőközpontban
Mit jelent a nehézlégzés?
Mik a nehézlégzés tünetei?
Milyen okok állhatnak a nehézlégzés hátterében?
Milyen betegségekre utalhat a nehézlégzés?
Mit jelent az akut és krónikus nehézlégzés?
Milyen vizsgálatok szükségesek nehézlégzés esetén?
Mi a nehézlégzés kezelésének menete?

Nehézlégzéssel kapcsolatos szolgáltatásaink a Tüdőközpontban

Mit jelent a nehézlégzés?

A nehézlégzés egy gyakori egészségügyi panasz, amely sok ember életét megnehezíti. A nehézlégzés számos különböző egészségügyi probléma jele lehet, és az életminőséget is jelentősen befolyásolhatja. Egészséges embereknél akár a nagy tengerszint feletti magasságokban a ritka levegő is okozhat légszomjat, fájdalmas levegővételt vagyis nehézlégzést. Ugyanígy fellép a nehézlégzés, ha viszonylag kis légterű zárt teremben tartózkodik egyszerre sok ember. Jó tudni, hogy az oxigénhiány kevésbé érzékeny ingere a légzésnek, mint a magas széndioxid tartalom. Oxigénhiányban hamarabb lép fel eszméletvesztés, mint hogy kialakulhatna a nehézlégzés érzete.

Különböző betegségek panaszaként fellépő nehézlégzésnél csökkent fizikai teljesítőképesség mellett találkozunk. A nehézlégzés talán a leggyakoribb tünete a tüdőbetegségeknek, szívbetegségnek is. A nehézlégzés lehet más betegségek, például asztma, allergia vagy szorongás jele is. Az intenzív testmozgás vagy a megfázás is okozhat nehézlégzést.

Fontos, hogy azonosítsuk a nehézlégzés lehetséges okait, és orvoshoz forduljunk, ha rendszeresen tapasztaljuk ezt a panaszt. Az időben történő diagnózis és kezelés segíthet csökkenteni a tüneteket és javítani az életminőséget. Emellett a prevenció is kulcsfontosságú, például a dohányzás elkerülése, az egészséges életmód fenntartása és a rendszeres testmozgás. Minden esetben az orvossal való konzultáció a legjobb módja annak, hogy megtudjuk, mi áll a nehézlégzés hátterében, és hogyan lehet kezelni ezt a kellemetlen tünetet.

Mik a nehézlégzés tünetei?Nehézlégzés - TüdőKözpont

A nehézlégzés olyan érzést jelent, amikor valaki nehezen veszi a levegőt, vagy úgy érzi, hogy nem kap elegendő levegőt. Ezt a kellemetlen érzést gyakran mellkasi szorítás vagy fulladásos érzet kíséri. Olyan érzés lehet a nehézlégzés, mintha kényszerítenie kellene magát, hogy mélyeket lélegezzen, mintha erősen dolgoznia kellene minden egyes mély levegővételért. A nehézlégzés tünetei közé tartozik a gyorsabb légzés és szívverés, a köhögés, a zihálás vagy sípolás hangja, és a mellkasi fájdalom.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Milyen okok állhatnak a nehézlégzés hátterében?

A nehézlégzésnek számos oka lehet, nem csak légzőszervi, de akár mentális problémák is okozhatják. Az alábbiakban ismertetjük a leggyakoribb okokat:

  • Asztma: Az asztma egy krónikus légúti betegség, amelyet gyulladás és az légutak összehúzódása jellemez. Az asztma rohamokat okozhat, amelyek során a betegek nehézlégzést, köhögést és zihálást tapasztalnak. Az asztmás megbetegedés egyik fő tünete a nehézlégzés, illetve a légszomj. Mivel gyakran jelentkezik, ők már tudják, hogyan könnyítsenek a terhükön, hogyan, mikor inhalálják a gyógyszert. Abban az esetben azonban, ha a légzési nehezítettség súlyosabb, mint az addigiak, érdemes orvoshoz fordulni.
  • Krónikus obstruktív légúti betegség (COPD): A COPD egy olyan csoportja a krónikus légúti betegségeknek, amelyek közé tartozik az idült obstruktív tüdőbetegség és a krónikus bronchitis. Ezek a betegségek a tüdőt érintik, és a légutak szűkülését okozhatják, ami nehézlégzést és köhögést okoz.
  • Légzőszervi megbetegedések: Számos légzőszervi megbetegedés tünete az akadozó lélegzet, a nehézlégzés. Ilyen például a tüdőgyulladás, amely esetében a légszomj a betegség súlyosbodásának a jele. Tüdőembólia fennállásakor is tapasztalható nehézlégzés, ez esetben szúró mellkasi fájdalom párosul hozzá. A légzőszervet megtámadó tumoros kórképek (hörgőrák) is járhatnak nehézlégzéssel, levegőhiány érzésével.
  • Szívbetegségek: Számos szívbetegség, például szívelégtelenség vagy szívbillentyű problémák is okozhatnak nehézlégzést. A szív elégtelen teljesítőképessége miatt a test nem képes elegendő oxigént pumpálni a szervekbe.
  • Tüdőfibrózis: A tüdőfibrózis egy olyan tüdőbetegség, amelyben a tüdőszövet hegesedik és megkeményedik. Ez csökkentheti a tüdő funkcióját és nehézlégzést okozhat.
  • Allergiák: Nem elhanyagolandó az allergiás reakciók során fellépő fulladás, hyperventilláció.  Bizonyos allergiás reakciók, például pollen vagy poratka allergia, nehézlégzést okozhatnak, mivel az allergének irritálják a légutakat.
  • Dohányzás: A dohányzás káros hatással van a tüdőre, és krónikus légúti betegségeket, például COPD-t okozhat. A dohányzás következtében fellépő köhögés és légszomj a nehézlégzés jelei lehetnek.
  • Idegesség és szorongás: Nem csak szervi elváltozás, hanem mentális ok is előidézhet szapora légzést. A szorongásos zavarok gyakran okozhatnak fizikai tüneteket, például szapora légzést és nehézlégzést anélkül, hogy az alapja egy szervi probléma lenne. Ilyen például a pánikbetegség, melyet félelem, szorongás idéz elő. Az első pánikroham azonnali ellátást igényel.
  • Elhízás: Az elhízás növelheti a test terhelését, ami nehézlégzést okozhat.
  • Cukorbetegség: Cukorbetegek körében sem ritka a légszomj, a nehézlégzés. Kóma közeli állapotban szokott előfordulni és azonnali kórházi ellátást igényel.

    Kapcsolódó cikkünk

    Milyen betegségre utal a felköhögött váladék?

    Milyen betegségre utal a felköhögött váladék?

    A légúti megbetegedések jellegzetes tünete lehet a légutakban felhalmozódott váladék, ami hurutos köhögés formájában távozik a szervezetből. A váladék mennyisége, a normálistól eltérő színe és állaga egészségi állapotunkról informálhat, és a háttérben meghúzódó betegségre is felhívhatja a figyelmet – tudtuk meg Dr. Tárnok Ildikó, tüdőgyógyásztól, a Tüdőközpont orvosától.

Milyen betegségekre utalhat a nehézlégzés?

A nehézlégzés gyakran más betegségek tünete, jele lehet. Az alábbiakban felsorolunk néhány kórképet, amelyekben jelentkezhet nehézlégzés:

  • Tüdőbetegségek: légmell, tüdőembólia, tüdő- és/vagy mellhártyagyulladás, tüdőfibrózis, COPD, légúti fertőzés (például hörghurut, COVID-19, influenza vagy más vírusos vagy bakteriális fertőzések), tüdőrák vagy mellhártyamezotelióma, pulmonális hipertónia, szarkoidózis, tuberkulózis
  • Szívet érintő betegségek: szívelégtelenség, gyulladás a szívben (endokarditisz, perikarditisz vagy miokarditisz), kóros szívritmuszavar (aritmia), kardiomiopátia
  • allergiás reakció
  • asztma
  • vérszegénység
  • szorongás
  • dohányzás a kórtörténetben
  • túlsúly: 30 feletti testtömegindex (BMI)
  • fulladás
  • sérülés, amely megnehezíti a légzést (például bordatörés)
  • gyógyszeres kezelés: a sztatinok és a béta-blokkolók két olyan gyógyszertípus, amelyek nehézlégzést okozhatnak

Mit jelent az akut és krónikus nehézlégzés?

Az akut és a krónikus nehézlégzés közti különbség, hogy milyen gyorsan kezdődik és milyen hosszú ideig tart a nehézlégzés. További különbség köztük a nehézlégzés okai az egyes esetekben.

Akut nehézlégzés

Az akut nehézlégzés gyorsan jelentkezhet, és nem tart túl sokáig (órákig vagy napokig). Az akut nehézlégzés hátterében allergia, szorongás, testmozgás és bizonyos betegsége (például a nátha vagy az influenza) állhat. Súlyosabb állapotok, például szívroham, anafilaxiás roham vagy tüdőembólia szintén okozhatnak akut nehézlégzést.

Krónikus nehézlégzés

A krónikus nehézlégzés hosszú ideig, több hétig vagy tovább is tarthat, vagy folyamatosan visszatérhet. Olyan folyamatosan fennálló egészségügyi állapotok, mint az asztma, a szívelégtelenség és a COPD okozhatnak krónikus nehézlégzést. Az elégtelen testmozgás is okozhat állandó nehézlégzést.

Milyen vizsgálatok szükségesek nehézlégzés esetén?

Annak érdekében, hogy megpróbálja kideríteni az orvosa a nehézlégzés okát, több vizsgálatot is elvégezhet. Ez magában foglalja a fizikális vizsgálatot, beleértve a tüdő sztetoszkóppal történő meghallgatását és a vérnyomásmérést. Egy érzékelőt is helyezhetnek a beteg ujjára, hogy megnézzék, mennyi oxigén van a vérében.

További vizsgálatokat is végezhetnek, többek között:

  • Mellkasröntgen, CT-vizsgálat vagy más speciális képalkotó vizsgálatok.
  • Vérvizsgálatok, mellyel azonosítható a vérszegénység vagy más betegségek.
  • Tüdőfunkciós vizsgálatok (Olyan vizsgálatok, amelyek azt mutatják, hogy mennyire jól lélegzik a tüdő.)
  • Kardiopulmonális terheléses vizsgálat, melyet futópadon vagy álló kerékpáron fogja végeztetnek el a beteggel. A tesztekből kiderül, hogy mennyi oxigént vesz fel és mennyi szén-dioxidot bocsát ki a testmozgás során az illető szervezete.

Mi a nehézlégzés kezelésének menete?

A nehézlégzés kezelésében a legfontosabb a nehézlégzést kiváltó ok kezelése. Ahogy korábban felsoroltuk, számos alapbetegség tünete a nehézlégzés. Nem magát a nehézlégzést kell kezelni ezekben az esetekben, hanem az alapbetegséget, és annak a kezelésével fognak javulni a nehézlégzés tünetei is.

Az alapbetegség terápiája mellett vannak bizonyos kezelések, amik kimondottan a nehézlégzést javítják. A nehézlégzést javító kezelések közé tartoznak:

  • Rendszeres testmozgás: A testmozgás erősítheti a szívet és a tüdőt, így a szervek edződnek, nagyobb tartalékokkal rendelkeznek és kisebb munkájukra lesz szükség a mindennapokban.
  • Relaxációs technikák: A relaxációs technikák és légzőgyakorlatok sokat segíthetnek a légzési zavarokból eredő nehézlégzésben, valamint a szorongás oldásában is hasznosak lehetnek.
  • Gyógyszeres kezelés: A hörgőtágítóknak nevezett inhalációs gyógyszerek ellazítják a légutakat. Az asztma és COPD esetén írják fel őket nehézlégzés kezelésére. A fájdalmat vagy szorongást enyhítő gyógyszerek is segíthetnek a nehézlégzés csökkentésében.
  • Oxigénterápia: Az orvos javasolhatja az oxigén terápiát. Extra oxigént fog felírni, ha a vér oxigénszintje túl alacsony. Az oxigénterápia során az oxigént egy maszkon vagy az orrában lévő csövön keresztül juttatja be a gép a szervezetébe, hogy több oxigénhez jusson a szervezet és enyhüljön a nehézlégzés.