Ismét terjed a szamárköhögés - a csecsemők és a tüdőbetegek veszélyeztetettebbek
Az elmúlt hónapokban ismét emelkedett a szamárköhögéses esetek száma Magyarországon. A kezdeti megfázásos tünetek után az elhúzódó, súlyos köhögés hívhatja fel a figyelmet a szamárköhögés gyanújára, ami főként a csecsemőknél és az idősebb COPD-seknél, asztmásoknál lehet fenyegető. Dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont – Prima Medica gyermektüdőgyógyásza, csecsemő- és gyermekgyógyász az oltások jelentőségére, az akár felnőttkori ismétlés lehetőségére és a már kialakult szamárköhögés korai felismerésének és kezelésének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Online Bejelentkezés
dr. Somogyi Éva
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
A szamárköhögés elleni oltás felnőttkorban is ismételhető
Hazánkban 2024. 1-45. hetében 1127 szamárköhögés megbetegedést jelentettek a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak, ami 2018-2022 között az évek azonos időszakát jellemző középértékhez (13 beteg) képest jelentős növekedést jelent.
A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, a tüdőt és a légutakat érintő bakteriális megbetegedés, ami az egy év alatti csecsemők, valamint a 10-20 év közötti serdülők körében a leggyakoribb. Hazánkban 1954 óta kötelező a szamárköhögés elleni védőoltás, és szerencsére viszonylag magas is az átoltottság. Ugyanakkor a veszélyeztetett csoportok számára érdemes felvenni az emlékeztető oltást, és különösen nagy figyelmet igényelnek az újszülöttek, valamint az oltatlan csecsemők.
A szamárköhögés elleni védekezés leghatékonyabb módja a védőoltás, amit jelenleg a csecsemők 2, 3 és 4 hónapos korukban kapnak kombinált, öt komponensű oltóanyaggal, ami a szamárköhögésen kívül négy másik fertőzés elleni is immunizál. A csecsemőkori oltások után majd 18 hónaposan, 6 évesen és 11 évesen következnek az emlékeztető oltások. A vakcinák egyetlen összetevője sem okoz megbetegedést, lehetséges mellékhatásként az injekció beadási helyén 1-2 napig tartó enyhe fájdalom, bőrpír, duzzanat, esetleg hőemelkedés, láz léphet fel.
A védőoltás nem jelent élethosszig tartó védettséget, ezért felnőttkorban megfontolandó az emlékeztető oltás beadása, különösen, ha újszülött van a családban. Mivel a gyermekek 32 hónapos korukig teljesen, de még egy oltás után is részben védtelenek, és a betegség életveszélyes lehet számukra, ezért őket csak a családtagok (és az egészségügyi dolgozók) ismétlő oltásával óvhatják meg a fertőzéstől. A várandós nők szamárköhögés elleni védőoltása, amit a várandósság 28-32. hete között lehet felvenni, fiatal csecsemőkorban védelmet nyújt a babának.
Hogyan lehet felismerni a szamárköhögést?
- Lappangó szakasz: a megfertőződés után 7-10 napig nincsenek tünetek.
- Első fázis: náthához hasonlatos tünetek, orrfolyás, orrdugulás, köhögés.
- Második fázis: kínzó köhögési rohamokkal kísért szakasz, amely több hétig is elhúzódhat. A köhögés kezdetben éjszaka jelentkezik, a rohamok rendkívüli módon megterhelik a gyermekek szervezetét, és fokozott nyákképződéssel, hányással, valamint légzési nehézségekkel is járhatnak. A rohamok végén sokszor húzó, éles hangú belégzés hallható a részlegesen beszűkült légutak miatt, ami a szamár hangjára hasonlít, innen származik a betegség elnevezése. Az újszülötteknél, fiatal csecsemőknél azonban a kezdetben sokszor alig észrevehető, majd egyre erősödő köhögést nem minden esetben követi a betegségre jellemző húzó, éles hangú belégzés. A köhögőroham végén öklendezés, hányás és rövid légzésleállás (apnoe) jöhet létre, ami cianózishoz vezethet és életveszélyes lehet. Ez a szakasz akár egy hónapig is elhúzódhat.
- Harmadik szakasz: a tünetek fokozatosan, de nagyon lassan, hetek alatt megszűnnek, bár egy újabb légúti fertőzéssel ismételten visszatérhetnek.
A szamárköhögés a hat hónaposnál fiatalabb gyermekeknél számtalan súlyos szövődményt okozhat, kialakulhat például hörghurut, középfülgyulladás, légzési nehézségek, keringészavar, táplálhatatlanság, köldök-vagy lágyéksérv, tüdőgyulladás, bordatörés, görcsrohamok, agykárosodás.
Hogyan kezelhető a szamárköhögés és kiknek érdemes újra beadni az oltást?
A 2 hónapnál fiatalabb, még nem oltott csecsemőkön kívül magas kockázati csoportba tartoznak többek között a krónikus tüdőbetegek, vagyis a COPD-vel, asztmával élők, náluk nagyobb az esélye a szövődmények kialakulásának. Ezért, ha hetekig elhúzódó, megterhelő, improduktív köhögés áll fenn egy serdülőnél vagy felnőttnél, és a köhögés a szokásos kezelésekre sem reagál, érdemes a szamárköhögés irányában is vizsgálódni.
- A pertussis ellen oltott idősebb gyermekeknél és felnőtteknél általában enyhe tüneteket okoz a megbetegedés, amit, ha időben diagnosztizálnak, célzott antibiotikumos kezeléssel jól gyógyítható. Ugyanakkor tünetmentesen ők is terjesztői lehetnek a fertőzésnek, ami az első 7-10 napos időszakban bármikor megtörténhet – mondja dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont – Prima Medica gyermektüdőgyógyásza, csecsemő- és gyermekgyógyásza. – Éppen ezért a hivatalos oltási ajánlás szerint a szamárköhögés elleni védőoltást a családtervezőknek 5 évente, a többi felnőttnek pedig 10 évente ajánlott újra felvenni, ugyanis tanulmányok szerint az oltás után 3-5 év múlva a betegség elleni immunvédelem jelentősen csökken.
Tudástár:
https://www.cdc.gov/pertussis/php/surveillance/index.html
https://immunizationdata.who.int/global/wiise-detail-page/pertussis-reported-cases-and-incidence
Forrás: Tüdőközpont – Prima Medica (www.tudokozpont.hu)
Bejelentkezés gyermektüdőgyógyászati rendelésre
Téma szakértője
-
Specialitások:
- gyermekkori asztma és nehézlégzés
- Krupp kivizsgálás
- tartós és visszatérő köhögés (száraz vagy hurutos)
- visszatérő tüdőgyulladások, hörghurutok
- allergiás légúti betegségek
Rendelés típusa:
- személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
- felnőtt- és gyermek pácienseket lát el
- kizárólag magyar nyelvű ellátás
Rendelési információ:
-
a doktornő személyes vizitjeire az Ostrom utcai rendelőben (a Széll Kálmán térnél) kerül sor
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Somogyi Éva
gyermektüdőgyógyászA lányánál kialakult tünetek alapján a betegség diagnòzisát kéne tisztázni.
A pseudocroup betegség kisded, csecsemő, max. óvodás korban jelentkezik.
13 éves nagylánynál vírusos fertőzes larngitist, laryngotracheitist v. laryngotracheobrobchitist okozhat.
Ennek tünetei hasonlìthatnak a pseudocrouphoz.
Érintheti a gyulladás a gége, a főhörgő ill. a nagyobb hörgők területét, nyálkahártyáját.
Sípoló légzés tìpusos esetben asthmás betegeknél jelentkezik.
A kórképek elkülönítésében fontos, hogy a kóros légzési hang ki- vagy belègzésben hallható. A nehézlégzés mely lègzésfázisban jelentkezik döntően.
A nyelőcső szűkülete nyelès-evès zavart okoz, nem sípoló légzést.
Javaslom gyermekpulmonológus felkeresését, hogy a tünetek tisztázásával és spec. vizsgálatok elvégzésének ( sz.e.légzésfunkció, rtg.) segítségével a probléma okát feltárják, a diagnózist felállítsák.
Sze. a kezelést megkezdhessék.
Dr. Somogyi Éva
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Legjobb gyermekorvos
A legjobb gyermekorvos, akivel talalkoztam, okos, felkeszult, lelkiismeretes!
