Ez már a nehézlégzés? Erre utaló jelek gyerekkorban

Miért alakulhat ki gyerekeknél nehézlégzés?

- A nehézlégzés olyan tünet, amely arra utalhat, hogy a tüdőben a légcsere nem megfelelő és ennek következménye lehet, hogy a szervezet sejtjeinek oxigénellátása károsodást szenved. Mind felnőtt, mind gyermekkorban ennek számos oka lehet – mondja Somogyi doktornő.

Légúti vírusfertőzések

Gyermekeknél légúti vírusfertőzések kapcsán jelentkező hörghurut (obstruktiv bronchitis), asztmatikus légzés a leggyakrabban előforduló állapot, amely nehézlégzést okoz.  Ez az állapot az alsó légutak gyulladásával és a hörgők beszűkülésével jár. Ilyenkor a gyermek főként a kilégzés során küzd nehézségekkel, sípoló légzés, zihálás és szapora levegővétel jelentkezhet.

Krupp

Egy másik jellegzetes gyermekkori kórkép a krupp, amely általában ugató köhögéssel kezdődik, és a belégzés nehezítettségével, valamint jellegzetes, belégzés során hallható, érdes, húzó jellegű, hangos belégzéssel (stridorral) járhat.

Allergia

Nehézlégzést allergének is kiválthatnak: például a háziporatka, az állati szőrök vagy a pollenek a légutak allergiás gyulladását okozhatják. Ha az allergia elsősorban a felső légutakat érinti, akkor jellemzően orrdugulás, tüsszögés, torok- és szemviszketés jelentkezik. Amennyiben azonban az alsó légutak is érintetté válnak, akkor allergiás eredetű asztma alakulhat ki.

További okok

Gyermekeknél külön figyelmet igényel a légúti idegentest okozta nehézlégzés, amely gyakran hirtelen jelentkezik, és görcsös köhögéssel, szapora légzéssel, sápadtsággal, az ajkak elkékülésével, súlyos esetben akár eszméletvesztéssel is járhat.

A légzési nehezítettség számos egyéb betegség tünete is lehet, például bizonyos anyagcsere- vagy idegrendszeri kórképekben is előfordulhat.

Ilyen jelei lehetnek a nehézlégzésnek

Nehézlégzésre utalhat például, ha a gyermek:

• a megszokottnál gyorsabban veszi a levegőt, különösen nyugalomban,
• láthatóan erőlködik a légzéssel (a mellkasa ill.  a bordák közötti terület behúzódik belégzéskor),
• orrszárnyi légzést mutat (az orrlyukak belégzéskor beszűkülnek, kilégzéskor kitágulnak),
• sípoló, búgó, fütyülő vagy szokatlan légzési hangokat ad,
• nehezen beszél, sír vagy eszik a levegővétel miatt,
• nyugtalan, bágyadt, feltűnően fáradt,
• kékes elszíneződés jelenik meg az ajkain vagy a körmökön.

Csecsemőknél különösen fontos figyelni a légzésre, mert náluk a romlás gyorsabban bekövetkezhet. Gyanús lehet, ha a baba nehezen szopik, gyakran megáll evés közben levegőt venni, vagy a légzése szokatlanul szapora és erőlködő.
Azonnali orvosi segítség szükséges, ha a gyermek légzése nagyon nehezített, elkékül, aluszékony vagy nehezen ébreszthető, nem tud inni, illetve, ha hirtelen alakult ki a légzési nehézség, például félrenyelés, allergiás reakció vagy fulladás gyanúja esetén.
- Fontos, hogy a nehézlégzés nem azonos azzal, amikor egy gyermek például sírás, futás vagy láz miatt átmenetileg gyorsabban lélegzik. A döntő különbség az, hogy nyugalomban is fennáll-e a szapora, erőlködő légzés, illetve okoz-e a gyermeknek látható megterhelést – magyarázza dr. Somogyi.

Mi történik a nehézlégzés kivizsgálásakor?

- A gyermekeknél jelentkező nehézlégzés kivizsgálásának célja annak megállapítása, hogy mi okozza a légzési panaszokat, és mennyire súlyos az állapot. A szülők néha tartanak attól, hogy a gyerek hogyan fogja viselni a vizsgálatokat, de megnyugtathatjuk őket, hogy mindig próbálunk a gyermekhez alkalmazkodni, igyekszünk kedvesen, kíméletesen végigmenni a vizsgálat lépésein – hangsúlyozza a doktornő.

A kivizsgálás általában az alábbi lépésekből áll:

• Részletes kikérdezés: az orvos a szülőnél rákérdez a panaszok kezdetére, lefolyására, arra, hogy nyugalomban vagy terhelésre jelentkezik-e a nehézlégzés, van-e köhögés, sípoló légzés, láz, allergiás tünet, illetve előfordult-e már hasonló epizód. Fontos információ lehet a családban előforduló asztma vagy allergiás betegség is.
• Fizikális vizsgálat: az orvos meghallgatja a gyermek tüdejét, figyeli a légzés jellegét, gyakoriságát, a mellkas mozgását, az esetleges sípoló vagy egyéb kóros légzési hangokat. Szükség esetén megmérik a vér oxigénszintjét pulzoximéterrel, ami fájdalmatlan.
• Légzésfunkciós vizsgálatok: nagyobb gyermekeknél (általában 6-7 éves kortól) spirometriával vizsgálható, hogyan működnek a légutak, van-e hörgőszűkület, illetve utal-e az eredmény asztmára vagy egyéb légzészavarra. Ehhez egy gépbe, spirometriás készülékbe kell lélegezni a gyermeknek, nem jár fájdalommal vagy jelentős kellemetlenséggel.
• Allergológiai vizsgálatok: ha felmerül az allergia szerepe, bőrteszt vagy vérvizsgálat segíthet az allergének azonosításában. A bőrteszt, főleg allergia esetén viszketést okoz, a vérvizsgálat gyors vérvétellel, minimális kellemetlenséggel zajlik.
• Képalkotó és egyéb vizsgálatok: bizonyos esetekben mellkasröntgen is szükségessé válhat. Idegentest gyanúja esetén célzott vizsgálatokra, hörgőtükrözésre is szükség lehet.
• Ritka esetben mellkas CT vizsgálat elvégzése is indokolt.

Dióhéjban

A nehézlégzés kivizsgálása során az orvos nemcsak azt keresi, mi okozza a nehézlégzést, hanem azt is, hogy milyen kezelést igényel. Gyermekeknél fontos a pontos ok meghatározása, a visszatérő sípoló légzés, köhögés vagy terhelésre jelentkező légszomj például asztma jele is lehet, míg a hirtelen kialakuló nehézlégzés más, sürgősebb ellátást igénylő állapotokra is utalhat.

Tudástár:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK143752/

https://www.webmd.com/children/child-breathing-too-fast

Forrás: Tüdőközpont – Prima Medica (www.tudokozpont.hu)