Asztma tévhitek

Asztma tévhitek

Utolsó módosítás:2023.12.25 18:40

Az asztma egy gyakori légzőszervi megbetegedés azonban számos tévhit kering körülötte, ezért a betegség megértése és hiteles forrásokból való tájékozódás kiemelten fontos. 

Asztma tévhitek - Tartalom

Mi az az asztma?

Asztma okai

Asztma tünetei

Asztmával kapcsolatos leggyakoribb tévhitek

Asztma diagnózisa

Asztma kezelése

Kezeletlen asztma lehetséges szövődményei

Mi az az asztma?

Az asztma egy krónikus légzőszervi betegség, amelyet a légutak gyulladása és szűkülete jellemzi. Ennek eredményeként a légutak érzékenyebbé válnak bizonyos irritáló tényezők, például por, pollen vagy hideg levegő számára. Az asztmás rohamok során a légutak összehúzódnak, ami légszomjat, köhögést és nehézlégzést okozhat. Kezelése gyakran tartalmazza a gyógyszereket és azokat az intézkedéseket, amelyek segíthetnek az asztma tüneteinek kezelésében és enyhítésében.

Asztma okai

Az asztma kialakulása összetett, és számos tényező játszhat szerepet a betegség kialakulásában. Az asztma hátterében genetikai, környezeti és immunológiai tényezők is állhatnak. Néhány közismert ok és kockázati tényező a következők.

  1. Genetikai tényezők: A genetika szerepet játszhat az asztma kialakulásában. Ha az egyik vagy mindkét szülő asztmás, növekszik a gyermek asztma kialakulásának kockázata.
  2. Környezeti tényezők: Bizonyos környezeti tényezők is hozzájárulhatnak az asztma kialakulásához. Ilyenek például a dohányfüst, légszennyezés, allergének (például pollen, penészspórák, atkaürülék), és egyes vegyi anyagok.
  3. Gyermekkori fertőzések: Bizonyos korai életkori fertőzések és a gyermekkorban tapasztalt légzőszervi problémák növelhetik az asztma kockázatát.
  4. Atópia: Az atópia egy olyan hajlam, amely a szervezet túlzott érzékenységével jár bizonyos allergénekkel szemben. Az atópiás emberek hajlamosabbak lehetnek az asztma kialakulására.
  5. Szakaszos légzőszervi problémák: A korai életkorban szakaszos légzőszervi problémák, például gyakori köhögés vagy nehézlégzés, növelhetik az asztma kialakulásának kockázatát.
  6. Légzőszervi irritánsok: A szennyezett levegő, a por, a vegyi anyagok és más irritánsok hozzájárulhatnak az asztma kialakulásához, különösen azoknál, akik genetikai hajlammal rendelkeznek.

Fontos megjegyezni, hogy az asztma kialakulása és tünetei egyénenként változhatnak, és a fenti tényezők kombinációja játszhat szerepet. Az orvosok általában számos különböző tényezőt vesznek figyelembe az asztma diagnózisában és kezelésében. Ha valaki asztma gyanúját észleli, fontos, hogy orvoshoz forduljon a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.

Asztma tünetei

Az asztma krónikus légúti betegség, amely a légutak gyulladásával és összehúzódásával jár. A betegség tünetei változóak lehetnek az egyes személyeknél, és azok súlyossága is eltérhet. Az asztma tünetei közé tartozhatnak.

Légzési nehézség: Az asztmások gyakran nehezen veszik a levegőt, különösen a kilégzéskor.

Zihálás: Ziháló hang hallható lehet a kilégzéskor, ami az összehúzódott légutak miatt alakul ki.

Köhögés: Az asztmások hajlamosak a köhögésre, különösen éjszaka vagy korán reggel.

Mellkasi szorítás: Az asztmások tapasztalhatják a mellkas szorító érzését, ami a légzőizmok feszültsége miatt következhet be.

Légzési gyorsulás: Az asztma rohamok során a légzés gyakran felgyorsul, és a személy próbálja pótolni a nehéz légzést.

Éjszakai tünetek: Az asztmás tünetek éjszaka gyakran fokozódnak, ami alvásproblémákat okozhat.

Tüdőkapacitás csökkenése: Az asztma miatt a tüdő kapacitása csökkenhet, ami a fizikai aktivitás során jelentkező légzési nehézségekhez vezethet.

Az asztma tünetei változóak lehetnek az egyes embereknél és különböző időpontokban. Fontos megérteni, hogy az asztma kezelhető betegség, és a megfelelő kezeléssel az érintett személyek sokszor normális életet élhetnek. Ha valaki úgy érzi, hogy asztmás tünetei vannak, fontos, hogy orvoshoz forduljon, aki képes diagnosztizálni a betegséget és előírni a megfelelő kezelést.

Asztmával kapcsolatos leggyakoribb tévhitek

Néhány gyakori asztmával kapcsolatos tévhit közé tartoznak az alábbiak.

  • Csak a fizikai aktivitás okozza az asztmát: Valójában az asztma kiváltható különböző tényezők, nem csak testmozgással, például allergének, irritáló anyagok vagy hideg levegő hatására is.
  • Csak a gyerekeknél fordul elő: Az asztma minden életkorban előfordulhat, és felnőtteknél is kialakulhat.
  • Csak azoknál jelentkezik, akik dohányoznak: Bár a dohányzás súlyosbíthatja az asztmát, azoknál is kialakulhat, akik soha nem dohányoztak.
  • Az asztma mindig azonos intenzitású és gyakoriságú tünetekkel jár: Az asztma tünetei változóak lehetnek, és egyénenként eltérőek.
  • Csak a fizikailag gyenge vagy egészségtelen embereknél fordul elő: Az asztma bárkit érinthet, függetlenül az általános egészségi állapotától.
  • Az inhalációs gyógyszerek veszélyesek: Gyógyszerek esetén a mellékhatásokért a vérkeringésben kialakuló gyógyszer-koncentráció felelős. Ha belélegezzük a gyógyszert, a tüdőben magas, a vérkeringésben alacsony gyógyszer-koncentráció alakul ki, így a mellékhatás ráta is kisebb lesz.
  • A köhögés allergia miatt van, kiváltója a tej: A táplálék allergia elsősorban bőrtüneteket és gyomor-bélpanaszokat okoz, ehhez kapcsolódhatnak bizonyos légúti tünetek, így asztma is. Rendkívül ritka azonban, hogy a tejallergia csak asztmás tünetek képében jelentkezzen. Sokszor tapasztaljuk, hogy akikkel ezt elhitették, tejmentes étrend mellett is változatlanul köhögnek, fulladnak, asztmás tüneteket produkálnak. 

Ezeket a tévhiteket eloszlatva jobban megérthetjük az asztma valóságos természetét és kezelését.

Kapcsolódó cikkünk

Megelőzhető az asztmás roham?

Megelőzhető az asztmás roham?

Asztmás roham ritkán jelentkezik előzetes tünetek nélkül. Ismerje meg az intő jeleket, a megelőzés lépéseit és a telemedicinát, amelynek segítségével orvosa a távolból is nyomon követheti a légzésfunkciós értékek változását!

Asztma diagnózisa

Az asztma diagnózisa általában egy sor orvosi vizsgálat és értékelés eredményeként történik. A diagnózis felállításához az orvosok általában a következő lépéseket követik:

Kórtörténet felvétele: Az orvos megkérdezi a betegtől az aktuális tünetekről, azok gyakoriságáról és az esetleges kiváltó okokról.

Fizikai vizsgálat: Az orvos megvizsgálja a beteg légzését és hallgatja a tüdő hangjait, keresve az esetleges zihálást vagy egyéb légzési problémákat.

Légzésfunkciós tesztek: Az asztma diagnózisának fontos része a légzésfunkciós tesztek, például a spirometria. Ezek segítenek mérni a légzési kapacitást és az esetleges légutak szűkületét.

Allergia tesztek: Az allergiák, mint például a poratka vagy a pollen, hozzájárulhatnak az asztma kialakulásához. Allergia tesztek segíthetnek az azonosításukban.

Az asztma diagnózisa komplex folyamat, és az orvosok egyéni esetek alapján döntenek a megfelelő vizsgálatokról és kezelésről. Ha valaki asztma gyanúját érzi, fontos, hogy minél hamarabb keresse fel az egészségügyi szakembert.

Asztma kezelése

Az asztma kezelése általában a beteg egyéni jellemzőitől és tüneteitől függ. Az alapvető kezelési módszerek közé tartoznak:

Gyógyszerek

Gyulladáscsökkentők (inhalációs kortikoszteroidok): Csökkentik a légutak gyulladását.

Hosszú hatású bronchodilatátorok: Segítik a légutak tágulását, hosszú távú hatással.

Rövid hatású bronchodilatátorok: Azonnali légutak tágítása, akut tünetek esetén alkalmazzák.

Inhalátorok és szájon át szedhető gyógyszerek: Az inhalációs terápia lehetővé teszi, hogy a gyógyszerek közvetlenül a légutakba jussanak.

Tüneti kezelés: A tünetek enyhítésére, például köhögéscsillapítók vagy antihisztaminok alkalmazhatók.

Életmódbeli változtatások: Kerülendők azok az irritáló tényezők, mint a dohányfüst, allergének vagy szennyezett levegő.

Terápiás oktatás: Az asztma kezelése magában foglalja a beteg oktatását is, hogy saját maga is képes legyen felismerni és kezelni a tüneteket.

Fontos megjegyezni, hogy az asztma kezelése egyéni és folyamatosan monitorozott folyamat, és az orvos rendszeresen ellenőrzi a beteg állapotát, hogy szükség esetén módosítsa a kezelést.

iegészítő terápiák asztma kezelése során

  • sópipa,
  • sóbarlang,
  • kíméletesen végzett, rendszeres testmozgás

Amennyiben Ön asztmás, forduljon bizalommal a Tüdőközpont tüdőgyógyász szakorvosaihoz asztma kezelése céljából.

Asztma kezelése akkor lesz sikeres, ha szakorvosát rendszeresen, lehetőleg évente szezonális tünetek esetén a tünetek megjelenése előtt kb. egy hónappal felkeresi.

Kezelje az asztma kísérő-betegségeit is!

  • szénanáthát,

  • gyomor-refluxot,

  • orrsövényferdülést,

  • orrpolipokat,

  • orr-melléküreg-gyulladást.

A kezelési lehetőségek miatt kérje tüdőgyógyász orvosaink részletes tájékoztatását! (Az egyes kezelési lehetőségek alkalmazhatósága egyénről egyénre változik, ezért alkalmazásuk előtt a szakorvosi vizit mindenképpen szükséges!)

A sikeres kezelés érdekében keresse fel szakorvosát

  • rendszeresen,

  • lehetőleg évente szezonális tünetek esetén a tünetek megjelenése előtt kb. egy hónappal.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Kezeletlen asztma lehetséges szövődményei

Kezeletlen asztma számos súlyos szövődményhez vezethet, beleértve az alábbiakat is.

Krónikus légzőszervi gyulladás:A folyamatos gyulladás miatt a légutak tartósan károsodhatnak, ami hozzájárulhat a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) kialakulásához.

Súlyos légzési nehézségek: Az asztma súlyosbodhat, és súlyos légzési nehézségeket okozhat, ami életveszélyes állapotot eredményezhet.

Asztmás rohamok: Az asztma rohamok súlyosbodhatnak és gyakoribbá válhatnak, ami az életminőség jelentős romlását okozhatja.

Kórházi felvétel: Súlyos asztmaesetek esetén sürgős kórházi ellátásra lehet szükség a tünetek enyhítése és az állapot stabilizálása érdekében.

Szív- és érrendszeri problémák:Az ismétlődő, súlyos asztma rohamok növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Alvászavarok:Az asztma éjszakai tünetei, mint például a köhögés és légszomj, alvászavarokhoz vezethetnek, ami kimerültséghez és nappali álmossághoz vezethet.

Az asztma időben történő diagnózisa és megfelelő kezelése kulcsfontosságú a szövődmények elkerülése érdekében. Rendszeres orvosi ellenőrzések és a kezelési terv betartása segíthetnek a betegnek megfelelően kezelni az asztmát.