Pletizmográfia

Pletizmográfia

Szerző: Tóth Noémi Utolsó módosítás:2021.08.02 11:42

A pletizmográfia az egyik legösszetettebb légzésfunkciós vizsgálat, amely a hagyományos légzésfunkciós (spirometria) vizsgálatoknál jóval több információt szolgáltat az alsó légutak, ezen belül pedig a hörgők és a tüdő állapotáról. 

A mérés során a páciens egy légmentesen zárt kabinban ül, ahol a kabinhoz kapcsolt rendszer a  be- és kilégzés nyomásváltozásaiból számolja ki a tüdő paramétereit. 

Miért különleges a pletizmográf más légzésfunkciós mérésekhez képest? 

A légzésfunkciós mérések (spirometria, diffúziós kapacitásmérés) a ki- és belélegzett levegő mennyiségét és sebességét képes csak mérni, nem alkalmasak a teljes tüdőtérfogat pontos meghatározására. Teljes kilégzés korán is marad a tüdőben 1000-1200 ml levegő - úgynevezett reziduális volumen-, amit csak a pletizmográf képes csak mérni a funkcionális vizsgálatok közül. 

 

Pletizmográf vizsgálat előnyei: 

  • Légúti áramlási ellenállás mérése
  • Tüdőtérfogat meghatározása
  • Megkülönböztethető az obstruktív és restriktív tüdőbetegség
  • A zárt kabinban nem tud a levegő "kiszökni", mint a csutorával végzett vizsgálatoknál
  • Diffúziós kapacitásmérésre is képes

 

Milyen betegségek vizsgálatára alkalmas a pletizmográg? 

 

Hogyan működik a pletizmográfiás vizsgálat? 

A mérés során a beteg egy légmentesen zárt, "telefonfülke" szerű, merev falú kabinban ül, és egy csutorán keresztül egy csőbe lélegzik, aminek a végén egy nyomásmérő retesz helyezkedik el. A kabin levegőjének a nyomása változik a légzés során a mellkas kitérésével, amit a kabin falában elhelyezett érzékeny nyomásmérő detektál. A két nyomás folyamatos mérésével meghatározható a tüdőben lévő teljes levegőmennyiség a légzés minden fázisában.