Pletizmográfia
A pletizmográfia az egyik legösszetettebb légzésfunkciós vizsgálat, amely a hagyományos légzésfunkciós (spirometria) vizsgálatoknál jóval több információt szolgáltat az alsó légutak, ezen belül pedig a hörgők és a tüdő állapotáról. A mérés során a páciens egy légmentesen zárt kabinban ül, ahol a kabinhoz kapcsolt rendszer a be- és kilégzés nyomásváltozásaiból számolja ki a tüdő paramétereit.
Hogyan működik a pletizmográf vizsgálat?
A mérés során a beteg egy légmentesen zárt, "telefonfülke" szerű, merev falú kabinban ül, és egy csutorán keresztül egy csőbe lélegzik, aminek a végén egy nyomásmérő retesz helyezkedik el. A kabin levegőjének a nyomása változik a légzés során a mellkas kitérésével, amit a kabin falában elhelyezett érzékeny nyomásmérő detektál. A két nyomás folyamatos mérésével meghatározható a tüdőben lévő teljes levegőmennyiség a légzés minden fázisában.
Miért különleges a pletizmográf más légzésfunkciós mérésekhez képest?
A légzésfunkciós mérések (spirometria, diffúziós kapacitásmérés) a ki- és belélegzett levegő mennyiségét és sebességét képes csak mérni, nem alkalmasak a teljes tüdőtérfogat pontos meghatározására. Teljes kilégzés korán is marad a tüdőben 1000-1200 ml levegő - úgynevezett reziduális volumen-, amit csak a pletizmográf képes csak mérni a funkcionális vizsgálatok közül.
Pletizmográf vizsgálat előnyei:
- Légúti áramlási ellenállás mérése
- Tüdőtérfogat meghatározása
- Megkülönböztethető az obstruktív és restriktív tüdőbetegség
- A zárt kabinban nem tud a levegő "kiszökni", mint a csutorával végzett vizsgálatoknál
- Diffúziós kapacitásmérésre is képes
Milyen betegségek vizsgálatára alkalmas a pletizmográf?
- Asztma
- COPD
- Tüdőfibrózis
- Tüdőtágulat (emfizéma)
- Post-Covid szindróma
Tüdőfibrózis és COVID-19 összefüggés
A tüdőfibrózis legyengíti a tüdőfunkciót, emiatt tüdőfibrózisos betegeknél magasabb a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzés kockázata. Önmagában azonban a COVID-19 is szerepet játszhat a betegség megjelenésében, vagyis a COVID-19-ből felépülő embereknél fokozott a tüdőfibrózis kialakulásának kockázata.
Kutatások szerint a koronavírus-fertőzést követően megjelenő fibrózis tulajdonképpen a tüdő gyógyító mechanizmusa, amelyben a COVID-19 kapcsán fellépő gyulladást és annak következményeit igyekszik a szervezet orvosolni. Azonban a gyógyítási folyamat azzal is jár, hogy egyúttal megnő a tüdőfibrózisra utaló heg kialakulásának a kockázata is, ami akár maradandó elváltozást is okozhat.
Kiket veszélyeztet a poszt-covid tüdőfibrózis?
Poszt-covid tüdőfibrózis tünete is lehet a légszomj.Az első kutatások azt mutatták, hogy a súlyos lefolyású, intenzív osztályos, gépi lélegeztetést igénylő koronavírus-fertőzöttek esetében egyértelműen nagyobb a betegség létrejöttének kockázata. A rizikócsoportba tartoznak a 65 év felettiek, dohányosok és alkoholfüggőségben szenvedők.
Lassan két éve az életünk része a koronavírus, így az orvosok, kutatók is egyre többet tudnak a betegségről. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a kezdetben megállapított rizikócsoportok mellett a tüdőfibrózis kialakulása az enyhe lefolyású koronavírus-fertőzötteket is érintheti. Több kutatás is alátámasztja ezt, és az is kiderült például, hogy enyhébb lefolyású betegség és akár 50 éves kor alatt is lehet szövődményes a gyógyulás.
A tünetek hónapokkal a koronavírus-fertőzés lezajlását követően is fennállhatnak, a szakemberek ezért azt javasolják, hogy ha 6-12 hét múlva is köhögést, nehézlégzést, légszomjat és fáradtságot észlel a beteg, forduljon orvoshoz!
Bejelentkezés pletizmográfiás vizsgálatra
