5 gyakori tévhit a COPD-ről

5 gyakori tévhit a COPD-ről

Utolsó módosítás:2023.05.19 20:30

A COPD nem ritka betegség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 3,23 millió halálesetet okozott 2019-ben, ezzel a harmadik vezető halálok a világon. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyásszal, a Tüdőközpont főorvosával a COPD-vel kapcsolatos egyéb gyakori tévedéseket vettük górcső alá.

Mit jelent a COPD?

A COPD egy gyűjtőfogalom, bizonyos meghatározott, nem gyógyítható, kezelés nélkül folyamatosan romló, légzési nehézséget okozó állapotok összességét jelöli. A neve a krónikus obstruktív tüdőbetegség angol megfelelőjének kezdőbetűiből származik.

Krónikus, tehát tartósan fennálló tüneteket okoz és obstruktív, vagyis a légutakban szűkületet okozó tüdőbetegség. Két leggyakoribb formája a krónikus hörghurut és az emfizéma, vagyis a tüdőtágulat. Krónikus hörghurut során a hörgők állandó gyulladásban vannak, a váladéktermelődés fokozódik, emiatt jellemző tünet a hullámzó intenzitással jelen lévő hurutos (produktív) köhögés. Amennyiben nincs kimutatható hörgőszűkület, egyszerű idült bronchitisről beszélünk. Ha azonban a köhögéshez a hörgők kisebb-nagyobb mértékű szűkülete is társul, nehézlégzés is jelentkezhet, ilyenkor a COPD gyanú merül fel.

Tüdőtágulat esetén a tüdőben a gázcserét végző léghólyagocskák egybeszakadoznak, ezáltal a tüdő szövete tönkremegy, az egységnyi légzőfelület lecsökken. Ez a változás a légzésben óriási felületi veszteséget jelent, a kislégutak következményes beszűkülésével, amik következtében a betegek légzése, terhelhetősége jelentősen romlik miatta.

1 A COPD-re nincs kezelés?

A COPD leggyakoribb kezdeti tünetei a terhelésre fokozódó nehézlégzés, légszomj, a fokozott váladéktermelés és a köhögés. Idővel a tünetek egyre rosszabbodnak, még a mindennapi tevékenységek, például az öltözködés is kihívást jelenthetnek. A COPD nem gyógyítható, de a korai diagnózis nagyon jelentős abból a szempontból, hogy az idejében megkezdett gyógykezeléssel a betegek jobb életminőséget érhetnek el, a tünetek javulnak, az állapotromlás lelassítható.

2 Csak dohányosokat veszélyeztet?

A dohányzás a COPD egyik rizikófaktora.Igaz, hogy a dohányzás a COPD kialakulásának vezető oka, de emellett sok egyéb kockázati tényező is hozzájárul a betegség kialakulásához, mint a levegőszennyezés, a munkahelyi levegő minősége, vagy egyéb légúti betegségek megléte. Ritka genetikai hajlam, az alfa-1 antitripszin hiánya miatt is kialakulhat. Fontos megemlíteni a passzív dohányzás szerepét, mely szintén a COPD egyik rizikófaktora.

3 Csak idősebb korban alakul ki?

A COPD előfordulásának kockázata a 40-45 év feletti dohányosok esetében a legmagasabb, tehát nem igaz, hogy csak az idősebb, nyugdíjas korú korosztály tagjai közül kerülnek ki az érintett betegek. Ez részben a fiatalabb korban kezdett károsító ágensek használatára is visszavezethető.

4 COPD esetén a testmozgást kerülni kell?

A kezelőorvossal egyeztetve fontos a rendszeres fizikai aktivitást beépíteni a betegek mindennapjaiba. Az orvosi előírásokat és a gyógyszeres kezelést követve kifejezetten előnyös a mérsékelt intenzitású mozgás végzése. Állapottól függően napi rendszeres 20-30 perc séta segítségével is javulhat a légzésfunkció és a mindennapi panaszok enyhülhetnek. A túlsúlyos betegek tünetei erősebbek lehetnek, rosszabbul reagálhatnak a kezelésre, a plusz kilók cipelése tovább nehezíti a légzést. A rendszeres testmozgás ennek megelőzésében is segíthet azáltal, hogy hozzájárul az egészséges testsúly megőrzéséhez.

A fizikai aktivitással csökkenteni a COPD-hez gyakran társuló alvási problémák, szorongás és depresszió tüneteit is. A gyógytornász vezetésével végzett légzőtorna is segít a jobb életminőség elérésében, lehetőség van segédeszközök használatára is a jobb eredmény érdekében. Fontos a vázizomzat megerősítése is.

5 Ha COPD-je van, nincs értelme leszokni a dohányzásról?

A dohányzás felgyorsítja a COPD-vel járó állapotromlást, tehát valójában soha nem késő, a már diagnosztizált beteg esetében is javasolt leszokni. Ha valaki a füstmentes életet választja, rendszeresen mozog és az étkezésére is ügyel, nemcsak a megelőzésben, de a már kialakult COPD esetében is jól dönt. A kiegyensúlyozott étkezés szerepe a jobb életminőség érdekében mindenképpen lényeges, hiszen a testsúly megőrzése mellett csökkenti az egyéb krónikus betegségek – például magas vérnyomás vagy diabétesz – kialakulásának esélyét is.

Dr. Potecz Györgyi végezetül hangsúlyozza a korai felismerését fontosságát a COPD kezelésében. Ennek érdekében tünetek esetén mindenképp, de panaszmentesség mellett is javasolja mindenki számára a légzésfunkciós szűrővizsgálat elvégzését, aki elmúlt 40 éves és dohányzik.

Téma szakértője

  • Specialitások:

     

  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Jó napot!!! Nekem egy olyan kérdésem lenne h most volt melkasi nyirokcsomó szövet tanom és arra lenék kiváncsi h mütét után 1 nappal köhögötem fel sárgás köpetett és hogy ez normális e és az is h köhintésnél a tarkomra kisugárzik a fájdalom válaszát elöre is köszönöm.
    Nagy Péter

    dr. Potecz Györgyi

    tüdőgyógyász, allergológus és klinikai Immunológus
    Tisztelt Kérdező,
    A lehető legrövidebb időn belül kérdezze meg a műtétet végző kollégát a problémájáról.
    Üdvözlettel:
    Dr Potecz Györgyi

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Komolyan veszi a betegségem

    Alaposan át tudtam beszélni Potecz doktornővel mindent amit szerettem volna. Végre egy olyan orvosnál jártam akin nem éreztem, hogy igyekezne minél előbb letudni a vizsgálatot, hanem épp az ellenkezője, bőven hagyott időt a konzultációra és éreztem hogy komolyan veszi a betegségem. 
    .

    dr. Potecz Györgyi
    dr. Potecz Györgyi
    tüdőgyógyász, allergológus és klinikai Immunológus