5 gyakori tévhit a COPD-ről
A COPD nem ritka betegség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 3,23 millió halálesetet okozott 2019-ben, ezzel a harmadik vezető halálok a világon. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyásszal, a Tüdőközpont főorvosával a COPD-vel kapcsolatos egyéb gyakori tévedéseket vettük górcső alá.
Mit jelent a COPD?
A COPD egy gyűjtőfogalom, bizonyos meghatározott, nem gyógyítható, kezelés nélkül folyamatosan romló, légzési nehézséget okozó állapotok összességét jelöli. A neve a krónikus obstruktív tüdőbetegség angol megfelelőjének kezdőbetűiből származik.
Krónikus, tehát tartósan fennálló tüneteket okoz és obstruktív, vagyis a légutakban szűkületet okozó tüdőbetegség. Két leggyakoribb formája a krónikus hörghurut és az emfizéma, vagyis a tüdőtágulat. Krónikus hörghurut során a hörgők állandó gyulladásban vannak, a váladéktermelődés fokozódik, emiatt jellemző tünet a hullámzó intenzitással jelen lévő hurutos (produktív) köhögés. Amennyiben nincs kimutatható hörgőszűkület, egyszerű idült bronchitisről beszélünk. Ha azonban a köhögéshez a hörgők kisebb-nagyobb mértékű szűkülete is társul, nehézlégzés is jelentkezhet, ilyenkor a COPD gyanú merül fel.
Tüdőtágulat esetén a tüdőben a gázcserét végző léghólyagocskák egybeszakadoznak, ezáltal a tüdő szövete tönkremegy, az egységnyi légzőfelület lecsökken. Ez a változás a légzésben óriási felületi veszteséget jelent, a kislégutak következményes beszűkülésével, amik következtében a betegek légzése, terhelhetősége jelentősen romlik miatta.
1 A COPD-re nincs kezelés?
A COPD leggyakoribb kezdeti tünetei a terhelésre fokozódó nehézlégzés, légszomj, a fokozott váladéktermelés és a köhögés. Idővel a tünetek egyre rosszabbodnak, még a mindennapi tevékenységek, például az öltözködés is kihívást jelenthetnek. A COPD nem gyógyítható, de a korai diagnózis nagyon jelentős abból a szempontból, hogy az idejében megkezdett gyógykezeléssel a betegek jobb életminőséget érhetnek el, a tünetek javulnak, az állapotromlás lelassítható.
2 Csak dohányosokat veszélyeztet?
Igaz, hogy a dohányzás a COPD kialakulásának vezető oka, de emellett sok egyéb kockázati tényező is hozzájárul a betegség kialakulásához, mint a levegőszennyezés, a munkahelyi levegő minősége, vagy egyéb légúti betegségek megléte. Ritka genetikai hajlam, az alfa-1 antitripszin hiánya miatt is kialakulhat. Fontos megemlíteni a passzív dohányzás szerepét, mely szintén a COPD egyik rizikófaktora.
3 Csak idősebb korban alakul ki?
A COPD előfordulásának kockázata a 40-45 év feletti dohányosok esetében a legmagasabb, tehát nem igaz, hogy csak az idősebb, nyugdíjas korú korosztály tagjai közül kerülnek ki az érintett betegek. Ez részben a fiatalabb korban kezdett károsító ágensek használatára is visszavezethető.
4 COPD esetén a testmozgást kerülni kell?
A kezelőorvossal egyeztetve fontos a rendszeres fizikai aktivitást beépíteni a betegek mindennapjaiba. Az orvosi előírásokat és a gyógyszeres kezelést követve kifejezetten előnyös a mérsékelt intenzitású mozgás végzése. Állapottól függően napi rendszeres 20-30 perc séta segítségével is javulhat a légzésfunkció és a mindennapi panaszok enyhülhetnek. A túlsúlyos betegek tünetei erősebbek lehetnek, rosszabbul reagálhatnak a kezelésre, a plusz kilók cipelése tovább nehezíti a légzést. A rendszeres testmozgás ennek megelőzésében is segíthet azáltal, hogy hozzájárul az egészséges testsúly megőrzéséhez.
A fizikai aktivitással csökkenteni a COPD-hez gyakran társuló alvási problémák, szorongás és depresszió tüneteit is. A gyógytornász vezetésével végzett légzőtorna is segít a jobb életminőség elérésében, lehetőség van segédeszközök használatára is a jobb eredmény érdekében. Fontos a vázizomzat megerősítése is.
5 Ha COPD-je van, nincs értelme leszokni a dohányzásról?
A dohányzás felgyorsítja a COPD-vel járó állapotromlást, tehát valójában soha nem késő, a már diagnosztizált beteg esetében is javasolt leszokni. Ha valaki a füstmentes életet választja, rendszeresen mozog és az étkezésére is ügyel, nemcsak a megelőzésben, de a már kialakult COPD esetében is jól dönt. A kiegyensúlyozott étkezés szerepe a jobb életminőség érdekében mindenképpen lényeges, hiszen a testsúly megőrzése mellett csökkenti az egyéb krónikus betegségek – például magas vérnyomás vagy diabétesz – kialakulásának esélyét is.
Dr. Potecz Györgyi végezetül hangsúlyozza a korai felismerését fontosságát a COPD kezelésében. Ennek érdekében tünetek esetén mindenképp, de panaszmentesség mellett is javasolja mindenki számára a légzésfunkciós szűrővizsgálat elvégzését, aki elmúlt 40 éves és dohányzik.
Bejelentkezés tüdőgyógyászati kivizsgálásra
Téma szakértője
- COVID utáni kivizsgálás
- asztma
- COPD
- légúti allergia
- krónikus köhögés
- tüdőgyulladás
- allergénspecifikus immunterápia
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Potecz Györgyi
tüdőgyógyász, allergológus és klinikai ImmunológusAz asztma krónikus betegség, de nem kell, hogy attól ilyen tünetei legyenek. Ha még mindig hőemelkedése van, mellkas rtg. Vizsgálat javasolt. Ha ezen eltérés nincs, a kezelést indokolt kiegészíteni, de a panaszok alapján felmerûlhet egyéb ok is. Továbblépni mellkas rtg felvétel birtokában vizsgálat alapján lehetséges.
Üdvözleetel :
Dr. Potecz Györgyi
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Felelősségteljesen a vírus ideje alatt
Felelősségteljesen vállalják a betegeket ebben a vírusos időszakban is. A recepciós hölgy nagyon határozottan, de udvariasan tette a dolgát. A doktornő körültekintően megvizsgált és számomra is érthető módon elmagyarázott mindent. Nagyon köszönöm!
