Téli betegségek - asztma, COPD
A tüdőgyógyászatra és annak rokonterületére, az allergológiára jellemző a szezonalitás. Míg egy pollen allergiás személy –szó szerint- fellélegezhet az őszi és téli hónapokban, addig egy krónikus tüdőbeteg, például asztmás vagy COPD-s nehéz időszakra számíthat a hideg időben.
Téli tüdőbetegségek, tehát az asztma és COPD tünetei jellemzően a nehézlégzés, száraz köhögés, sípoló légzés.
Megoldás téli tüdőbetegségekre - asztma és COPD
gyógytorna – légzőtorna
Bejelentkezés télen jelentkező panaszok kivizsgálására
COPD, asztma és a téli időjárás
Télen a fűtési szezon, a ködös idő és a járművek által kibocsájtott szmog miatt a városokban fokozott a légszennyezettség, ami kihívás a COPD betegeknek. Ilyenkor a légúti betegek az erősödő légúti gyulladás miatt nehezebben kaphatnak levegőt. Az asztmásoknak főleg a hideg, száraz levegőn való testmozgás által kiváltott hörgőgörcs okozhat kellemetlen tüneteket, ami extrémebb esetben asztmás rohammá is fokozódhat. Emiatt javasolt elkerülni az ilyen körülmények közötti testmozgást. Hasonlóan igaz ez a COPD-re, határozottan nem javasolt –főleg- hideg időben a hosszú városi séta a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel, az az COPD -vel élő betegeknek. További kockázatnövelő faktor a COPD-s betegeknek télen, hogy a légúti megbetegedések, fertőzések jellemzően ilyenkor terjednek jobban a közösségekben, így azt könnyebb elkapni. Egy COPD ben szenvedő betegnek a felépülési ideje többszöröse lehet az egészséges tüdővel rendedlkezőkének. Mit tegyünk, ha az asztma rosszabbodik, hogyan lehetséges az asztmás roham kezelése otthon? Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa a kezelés mellett a megelőzéshez is ad tanácsokat.Kapcsolódó cikkünk
Asztmás roham kezelése otthon
COPD
A dohányfüst és más belélegzett károsító anyagokat légutak és tüdőszövet gyulladásos reakcióját okozzák. A COPD esetében a gyulladásos válasz fokozott, amely a tüdőparenchyma pusztulását (emphysema) és a normális, helyreállító (gyógyulási), funkció gátlásával, kislégúti fibrózist, következményes bronchiális szűkületet okoz.
A COPD diagnózisa minden olyan esetben fel kell, hogy merüljön, amikor a betegnek légszomja van, tartósan köhög (produktív vagy nem produktív köhögés is egyaránt lehet) a panaszos dohányzik, esetleg munkahelyi inhalációs ártalom is fennáll.
Ha COPD gyanúja merül föl, akkor az spirometriás méréssel, más néven légzésfunkciós vizsgálattal bizonyítható.
A dohányzás kezdete, mértéke (az esetleges leszokási kísérletek), a környezeti, munkahelyi kockázati tényezők, a köhögés gyakorisága, jellege, sípoló légzés vagy ziháló légzési hang jelentkezése, az akut légúti betegségek gyakorisága, természete, a nehézlégzés súlyossága mind fontos adatok a COPD diagnózis felállításakor. A COPD tünetei a felnőtt korban jelentkeznek, a betegek többsége elmondja, hogy az őszi vagy téli meghűlések alkalmával kínzó köhögés jelentkezik, a fulladásérzés fokozódik.
Asztma
A száraz hideg idő az asztmás betegek számára kedvezőtlen, mert érzékenyen érinti a légutakat. Az történik, hogy a légutakat a hideg levegő hirtelen kiszárítja, amely köhögést vagy akár görcsöt vált ki. Így akár egy asztmás roham lehetőségét is kockáztatja, aki száraz hideg időben az asztmájával a szabadba megy. A hideg időjárás okozta asztma nagyon hasonlít a testmozgás által kiváltott asztmához, mivel mindkettő gyorsítja a légutak kiszáradását. A mozgás a légzést a gyorsítja, a nehézlégzés gyorsítja a légutak kiszáradását a hideg időjáráshoz hasonlóan. Ha hidegben sportolnak az embereket, az kettős nehézséget jelent a légutaknak. Nem csak a hideg, száraz levegőt lélegzik be jó mélyen, hanem még gyorsabban is lélegzik be.
Téma szakértője
