Asztma
Az asztma, orvosi nevén (asthma bronchiale) krónikus, vagyis nem gyógyítható, de jól kezelhető betegség, melynek eltérő típusai és súlyossági fokai léteznek. A kór a mindennapi életvitelt befolyásolja és a rohamok elkerülése végett életmódváltás javasolt.
Tartalom
Milyen tünetei vannak az asztmának?
Milyen típusai vannak az asztmának?
Hogyan történik az asztma kivizsgálása?
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.Online Bejelentkezés
dr. Tárnok Ildikó
Mi az asztma?
Az asztma a légutak krónikus, gyulladásos betegsége, amelynek következtében a hörgők fokozottan érzékennyé válnak a különböző ingerekre. Asztma következtében a légutak beszűkülhetnek, a hörgőket körülvevő izmok összehúzódnak, a nyálkahártya megduzzad és fokozódhat a nyáktermelés is – ezek következtében a légáramlás akadályozottá válik légzési nehézség lép fel.
A légúti szűkület és a panaszok mértéke változhat – a tünetek időszakosan jelentkezhetnek, ezután enyhülhetnek. Megfelelő gyógyszeres terápiával az asztma jól kontrollálható, így az asztmás beteges többsége teljes életet élhet.
Asztma kialakulhat felnőtt- és gyermekkorban is, továbbá gyakran társul allergiák jelenlétével is.
Milyen okai lehetnek az asztma kialakulásának?
Az asztma kialakulása mögött több tényező együttes hatása áll. A asztmára való hajlam részben örökletes, de a környezeti hatások és egyes életmódbeli tényezők is befolyásolhatják. A genetikai háttér játszik a legnagyobb szerepet a kialakulásában – ha a családban korábban előfordult asztma, esetleg valamilyen allergiás megbetegedés (például szénanátha vagy ekcéma), úgy nagyobb lehet az asztma kialakulásának az esélye.
A környezeti tényezők közül a dohányfüst, a légszennyezés, a munkahelyi vegyi anyagok, nagy mennyiségű por, azok, amik hozzájárulhatnak a légutak gyulladásához és érzékenységéhez. A gyermekkorban jelentkező vírusfertőzések, szintén összefüggésbe hozhatók a kialakulásával.
Milyen tünetei vannak az asztmának?
Az asztma legismertebb és legjellemzőbb tünete a nehézlégzés, sípoló légzés, köhögés és a mellkasi szorító érzés. A tünetek erőssége változó lehet: előfordulhatnak enyhe, ritkán jelentkező panaszok, de akár súlyos légzési nehézséggel járó rohamok is. Az asztmás tünetek gyakran éjszaka vagy a kora reggeli órákban erősödnek, és bizonyos helyzetekben – például fizikai terhelés, hideg levegő, allergénekkel való érintkezés – jelentkezhetnek. Jellemző lehet, hogy a panaszok időszakosan visszatérnek, majd átmenetileg enyhülnek vagy teljesen megszűnnek.
Az asztma leggyakoribb tünetei:
- nehézlégzés
- sípoló légzés
- száraz köhögés
- mellkasi szorítás
- csökkent terhelhetőség
Az asztmás roham során a légutak szűkülete fokozódik, ezért a nehézlégzés és a sípoló légzés kifejezettebbé válhat.
Milyen típusai vannak az asztmának?
Az asztmának több típusa különíthető el, a kiváltó tényezők, a kialakulás körülményei és a légutakban zajló gyulladásos folyamatok alapján. A különböző típusú asztmák tünetei hasonlóak lehetnek, de a háttérben álló mechanizmusok és a kezelési lehetőségek is eltérhetnek.
Allergiás asztma
Az allergiás asztma a leggyakoribb forma – ebben az esetben a légúti gyulladás allergiás reakcióval függ össze. Ilyenkor az immunrendszer tévesen veszélyesnek ítél meg egy adott allergént, amire a szervezet túlzóan reagál. A tüneteket kiválthatják pollenek, háziporatka, állati allergének vagy penészgombák is. Gyakran egyéb allergiás betegségekkel társul, mint például allergiás nátha vagy ekcéma.
Nem allergiás asztma
Ebben az esetben nincs kimutatható egyértelmű allergiás háttér; a panaszokat többe között légúti fertőzések, hideg levegő, légszennyezés, füst vagy erős illatok provokálhatják.
Terhelés indukálta asztma
Fizikai aktivitás hatására jelentkező légúti szűkület jellemzi. A gyakran intenzív mozgás közben vagy közvetlenül utána jelentkeznek. Előfordulhat önállóan, de más asztmatípusok mellett is.
Foglalkozási asztma
Bizonyos munkahelyi anyagokkal való rendszeres érintkezés következtében alakulhat ki. Kiváltó tényezők lehetnek például a vegyszerek, a lisztpor, a faipari porok vagy egyes ipari anyagok. Jellemző lehet, hogy a tünetek munkanapokon erősödnek, a munkától távol pedig enyhülnek.
Késői kezdetű asztma
Az asztma nemcsak gyermekkorban alakulhat ki, hanem felnőttkorban is megjelenhet. A késői kezdetű forma gyakran kevésbé kapcsolódik allergiához, és előfordulhat, hogy nehezebben kontrollálható.
Hogyan történik az asztma kivizsgálása?
Az asztma kivizsgálása során a tüdőgyógyász felméri a páciens állapotát: milyen gyakran jelentkezik köhögés, nehézlégzés, esetleg sípoló légzés. Fontos annak az ismerete is, hogy milyen körülmények között jelentkeznek a tünetek, illetve a családi kórelőzmény is, hogy volt-e a családban allergiás megbetegedés, esetleg asztma.
A kivizsgálás során légzésfunkciós vizsgálatra is sor kerül, melyek segítségével kideríthető, hogy van-e légúti szűkület. Allergológiai vizsgálatokra is sor kerülhet, amennyiben felmerül annak a lehetősége, hogy az asztmás tünetek kiváltó oka valamilyen allergia.
Bizonyos esetekben további vizsgálatokkal, például képalkotó eljárásokkal vagy laboratóriumi tesztekkel is kiegészíthetik a kivizsgálást. Ezek elsősorban más, hasonló tüneteket okozó betegségek kizárását, illetve az asztma típusának pontosabb meghatározását szolgálják.
Hogyan kezelhető az asztma?
Az asztma a tudomány jelen állása szerint nem gyógyítható, de a tünetek jól kontrollálhatók a megfelelő kezeléssel. A terápia célja, hogy a légúti gyulladás csökkenjen, megfelelő légzésfunkciót tartson fenn, illetve a rohamok kockázatának a csökkentése.
A kezelés alapját az inhalációs gyógyszerek jelentik. Ezek közül kiemelt szerepük van az inhalációs kortikoszteroidoknak, amelyek csökkentik a légutak krónikus gyulladását és túlérzékenységét. Egyes készítmények hörgőtágító hatóanyagot is tartalmaznak, amelyek ellazítják a hörgők izomzatát, ezáltal megkönnyítik a levegő áramlását.
Enyhébb asztmában elegendő lehet egy egyszerűbb kezelési séma, míg súlyosabb vagy nehezebben kontrollálható esetekben kombinált gyógyszeres terápia, illetve speciális, úgynevezett biológiai kezelés is szóba jöhet. Utóbbi elsősorban bizonyos súlyos asztmaformák esetén alkalmazható, a gyulladásos folyamatban részt vevő célpontok gátlásával.
A gyógyszeres kezelés mellett fontos a tüneteket kiváltó tényezők felismerése és lehetőség szerinti kerülése. Allergiás asztma esetén az érintett allergének csökkentése, egyes betegeknél pedig allergénspecifikus immunterápia is mérlegelhető. Emellett a dohányfüst kerülése, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a légúti fertőzések megelőzése is hozzájárulhat a betegség kontrolljához.
Az asztma rendszeres orvosi ellenőrzést igényel, hiszen a kontrollok során ellenőrizhető, hogy a terápia továbbra is hatékonyan működik vagy pedig szükséges a gyógyszeres kezelés módosítása. Megfelelően beállított gyógyszeres terápiával és az életmódbeli kockázatok csökkentésével az asztmás rohamok gyakorisága és súlyossága is csökkenthető.
Források:
Armeftis C, Gratziou C, Siafakas N, Katsaounou P, Pana ZD, Bakakos P., An update on asthma diagnosis., J Asthma. 2023 Dec.
Habib N, Pasha MA, Tang DD., Current Understanding of Asthma Pathogenesis and Biomarkers., Cells. 2022 Sep 5.
Miller RL, Grayson MH, Strothman K., Advances in asthma: New understandings of asthma's natural history, risk factors, underlying mechanisms, and clinical management., J Allergy Clin Immunol. 2021 Dec.
Nguyen H, Nasir M., Management of Chronic Asthma in Adults., Med Clin North Am. 2024 Jul.
Rothe T., Asthma essentials for the practitioner., Praxis (Bern 1994). 2025 Jun.