A koronavírus cseppfertőzéssel terjed, és az alsó légutakban okozza a fő problémát. A COVID-19 fertőzés kezdeti tünetei egybeesnek az influenza és egyéb légúti fertőzés tüneteivel.
A koronavírus fertőzés elsődlegesen a tüdőt támadja, de ahhoz is hozzájárulhat, hogy a szervezet túlzott immunválaszt produkáljon, ami fokozza a gyulladást szerte a testben.
A maradandó tüdőkárosodás leggyakrabban a súlyos betegeknél alakul ki, akik már kórházi ellátásra, gyakran oxigénre is szorulnak. Azonban akár a tünetmentesség, vagy enyhe-mérsékelt tünetek után is kialakulhatnak szervi elváltozások, ezért mindenképpen kellő odafigyeléssel, fokozatosan szabad csak visszatérni a korábbi életritmushoz. Ha napokkal, hetekkel, vagy akár hónapokkal később is tapasztal nehézlégzést, köhögést, krónikus fáradtságot, érdemes kivizsgáltatni.
Bejelentkezés COVID-19 fertőzés utáni kiterjesztett tüdőgyógyászati szakorvosi vizitre
A koronavírus-fertőzés az erekre is káros lehet, a kórokozó által a szervezetben létrejött erős gyulladásos válasz fokozza a vérrögök képződésének kockázatát. Az erekben kialakult vérrögök mellett a betegnél akár hosszabb ideig sem jelentkezik panasz, majd a vérrög hirtelen leszakadása miatt végzetes kimenetelű tüdőembólia is bekövetkezhet. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy mit jelezhet a covid után köhögés és milyen vizsgálattal lehet megelőzni a súlyos szövődményeket.Kapcsolódó cikkünk
Covid után köhögés - tüdőembóliát jelez?
A fertőzés lefolyását tekintve több csoportot is megkülönböztet a szakirodalom:
A COVID-19 fertőzést követő negyedik-ötödik napon tapasztalhatóak az első tüneteket, melyek általában a hirtelen felszökkenő magas láz, fejfájás, nehézlégzés és száraz köhögés, íz és szaglásvesztés. Az ötödik-hatodik nap környékén az addigi száraz köhögést felváltja a hurutos, fullasztó érzéssel járó köhögés. A test hőháztartása felborul, a magas láz nem akar elmúlni, és kialakulhat tüdőgyulladás is. Néhány esetben a tünetek olyan súlyossá válnak, hogy a betegnek intenzív ellátásra van szüksége.
COVID okozta tüdőgyulladás - Tüdőközpont COVID-19 utáni neurológiai - Neurológiai Központ Covid-19 utáni védőoltások - Tüdőközpont Szívizomgyulladás - Kardioközpont COVID utáni kezelés -CukorbetegközpontKapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Különösen veszélyeztetettek a krónikus betegséggel / betegségekkel élők, mint a cukorbetegek, szív-érrendszeri betegek, tüdőbetegek, asztmások, neurológiai betegek.
A fertőzés általában a tünetek megjelenésétől még 7-14 napig kimutatható a szervezetben, azonban gyakoriak a megmaradó tünetek, amik a fokozott fizikai aktivitás vagy a megfelelő kezelések hiányában tovább súlyosbodhatnak, és további szövődmények alakulatnak ki.
Post-Covid még hetekig, akár hónapokig is panaszkodnak általános fáradtságra, izom- vagy ízületi fájdalmakra még akkor is, ha a vírus csak enyhe lefolyású volt. Ilyenkor javasolt további vizsgálatokkal kiszűrni az esetleges szervi elváltozásokat, és tudatosan, fokozatosan visszatérni a korábbi aktív mindennapokhoz.
A COVID-19 fertőzés aktív szakaszában nem szabad sportolni vagy aktív fizikai tevékenységet végezni, az utána lévő 2-3 hétben pedig nagyon lassan fokozatosan szabad csak elkezdeni aktívan mozogni. A korábbi fittség visszaállítása akár hónapokba is beletelhet, de amennyiben továbbra is nehézlégzést, gyors pulzusemelkedést, mellkasi- vagy hátfájást, krónikus fáradtságot tapasztal, intenzív sportolás előtt ajánlott a COVID-19 fertőzés utáni tüdőgyógyászati és/vagy kardiológiai kivizsgálás.
Bejelentkezés COVID-19 fertőzés utáni kiterjesztett tüdőgyógyászati szakorvosi vizitre
Téma szakértői
dr. Tárnok Ildikó
tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
dr. Potecz Györgyi
tüdőgyógyász, allergológus és klinikai Immunológus
Dr. Hidvégi Edit PhD
tüdőgyógyász, gyermek tüdőgyógyász, gasztroenterológus
A felnőtt és a gyermekkori asztmás tünetek között a kiváltó ok és a betegség lefolyása terén is találunk különbségeket. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy melyek ezek.
Az asztma mintegy 300 millió embert érint világszerte, hazánkban több mint 300 ezer diagnosztizált asztmás él, a valós szám ennél bizonyosan több, a betegség pedig kezelés hiányában akár halálhoz is vezethet. Az allergénspecifikus immunterápiát kevesen ismerik, pedig jó eséllyel képes megakadályozni az allergiás náthás betegeknél az asztma kialakulását, illetve a már kialakult allergiás asztma súlyosbodását, derült ki a Tüdőközpont az asztma világnapja alkalmából készített felméréséből.
