Hurutos köhögés

Hurutos köhögés

Szerző: Tüdőközpont Utolsó módosítás:2023.02.15 15:57

Hurutos vagy produktív köhögésnek nevezzük, amikor a köhögés révén váladékot vagy idegen anyagot távolítunk el a légutakból. A tünet hátterében számos kórkép állhat, a banális fertőzésektől egészen a súlyos betegségekig.

Hurutos köhögés – Tartalom

Tüdőközpont – Hurutos köhögéssel kapcsolatos szolgáltatásaink

Köhögés

A köhögés szervezetünk védekező reflexe, melynek célja a légutakban lévő felesleges váladék vagy idegen anyag eltávolítása. A légutak nyálkahártyájában található receptorokat ingerelni kezdi valamilyen irritáló anyag, és ez az információ eljut az agytörzsi köhögés központba. A stimulusra adott válaszként a rekesz-, a bordaközi, a gége és a hasizmok összehúzódnak. Légúti szinten ez azt jelenti, hogy történik egy mély belégzés, majd egy erőltetett kilégzés, miközben a hangrés zárt állapotban van. Ennek hatására a légúti nyomás megnő, és mikor a hangrés hirtelen kinyílik a nagy erővel kiáramló levegő magával sodorja a légutakban található irritáló anyagokat.

Aszerint, hogy a légutakból távozik-e valamilyen anyag vagy egyéb folyamat izgatja a nyálkahártyában található receptorokat, beszélhetünk hurutos (vagy produktív) és száraz (vagy improduktív) köhögésről.

Hurutos köhögéshurutos_kohoges

A hurutos köhögés segít a nyákot és egyéb idegen anyagokat eltávolítani a légutakból. Ez egy rendkívül fontos védekező funkciója a szervezetnek, ugyanis az említett anyagok elzárhatják a légutakat, ami ronthatja a gázcserét - az oxigén felvételét és a szén-dioxid eltávolítását - illetve az akadály mögötti tüdőterület légtelendéséhez, vagy felülfertőződéséhez vezethet.

Hurutos köhögés okai

A hurutos köhögés hátterében számtalan betegség állhat, de minden esetben váladék többlet fog jelentkezni a légutakban. A tünet hátterében gyakran áll légúti fertőzés, krónikus tüdőbetegség vagy pangásos szívelégtelenség. A továbbiakban olyan kórképekről lesz szó, melyek vagy nagyon gyakoriak a hurutos köhögés hátterében, vagy nagyon típusos tünetük a hurutos köhögés.

Megfázás

A hurutos köhögés hátterében álló egyik leggyakoribb ok a megfázás (más néven nátha, meghűlés vagy rhinopharyngitis acuta), ami a felső légutak fertőzése. Az infekció hátterében leggyakrabban vírusok állnak (például Rhinovírusok, Coronavírusok, influenza vírusok, parainfluenza vírus, RSV, stb.). Legjellegzetesebb tünetei az orrfolyás és az orrdugulás, amit kísérhet torokfájás, láz, könnyezés és hurutos vagy száraz köhögés. A hurutos köhögés azért léphet fel, mert a légutakban a kórokozók eltávolítása végett fokozódik a váladéktermelés, illetve az orrváladék is hátrafelé - a garaton, majd a légcsövön keresztül - a tüdőbe csoroghat. Gyerekekben gyakran társul a megbetegedés középfülgyulladással.

Influenza

Az influenza a náthához hasonlóan virális fertőzés - az influenza vírusok okozzák -, tünetei azonban súlyosabbak és kellemetlenebbek, szövődményei pedig veszélyesebb lehetnek. A hurutos köhögés mellett jellemző a magas láz és hidegrázás, az izom- és ízületi fájdalom, a fej- és torokfájás. Többek között tüdőgyulladás, idült hörghurut (krónikus bronchitis), és agyvelő- (encephalitis) vagy agyhártyagyulladáshoz (meningitis) vezethet.

Hörghurut

A hörghurut vagy akut bronchitis a megfázáshoz hasonló kórkép, azonban itt a jellemzően vírus által kiváltott gyulladás nem az orr- és garatnyálkahártyát, hanem a légcső és a hörgők nyálkahártyáját érinti. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor baktériumok váltják ki a betegséget. A gyulladás hatására a nyálkahártya fokozottan fog váladékot termelni, ez fog a hurutos köhögés kialakulásához vezetni. Felléphet emellett mellkasi fájdalom, fejfájás és a torokfájás is.

Tüdőgyulladás

A tüdőgyulladás vagy pneumonia általában baktériumok okozta megbetegedés, melynek során a tüdő-léghólyagocskák folyadékkal vagy gennyel telhetnek meg. Bár leggyakrabban baktériumok állnak a háttérben, a vírusok és a gombák is képesek tüdőgyulladást okozni. A gomba által okozott formák ritkán alakulnak ki máskülönben egészséges emberekben, inkább jellemző azok esetében, akiknek csökkent működésű az immunrendszere egy betegség vagy esetleg gyógyszer miatt. A legtöbb beteg állapota 2-4 hét alatt javulást mutat, de a tüdőgyulladás, különösen kezeletlenül, veszélyes lehet. A hurutos köhögés mellett pneumonia esetén csökkenhet az étvágy, jelentkezhet mellkasi fájdalom, magas láz, nehézlégzés, súlyosabb esetben az ajkak és az ujjhegyek kékes-lilás elszíneződése, mely a nem megfelelő oxigén ellátás következménye.

Kapcsolódó cikkünk

COPD: miért kell a kontroll vizsgálat, miért nem elég felíratni a receptet?

COPD: miért kell a kontroll vizsgálat, miért nem elég felíratni a receptet?

A krónikus betegséggel élők számára fontos, hogy bizonyos időnként kontroll vizsgálaton is találkozzanak kezelőorvosukkal. A betegség tartós kezelése ugyanis nem merül ki a receptek megadott időnkénti felírásában, a diagnózis megállapítását követően beállított terápiát olykor módosítani kell annak érdekében, hogy tartós tünetmentességet és jó életminőséget lehessen elérni a segítségével. Ezért nem elég csak időnként beszaladni és felkapni az előre kiállított recepteket.

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)

A krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők száma rohamosan növekszik az utóbbi években. A betegség nagyon gyakran dohányzó emberekben alakul ki, de természetesen más tényező is állhat a háttérben. COPD során krónikus hörgőgyulladás alakul ki. A gyulladás hatására fokozódik a váladéktermelés, és csökken a kisebb légutak rugalmassága. Mivel a rugalmatlan légutak könnyen összeesnek kilégzés során, illetve a nyák is elzárja a kifelé áramló levegő útját, ezért a kilégzés nehézzé válik. Ezzel szemben a belégzés nem lesz akadályozott, ezért a léghólyagocskák, az alsóbb légutak és így a tüdő felfúvódik. Ez és a gyulladás által okozott tüdőszövet pusztulás tüdőtágulathoz (emphysemához) vezethet. A COPD-nek számos tünete van, mint a hurutos köhögés, az eleinte csak terhelésre, előrehaladott betegségben a nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, a jelentős mennyiségű köpet ürítése.

Cisztikus fibrózis

A cisztikus fibrózis (CF) egy genetikai betegség, amelynek során egy a sejteken lévő klorid-csatorna szerkezete változik meg, és így nem képes betölteni funkcióját. A csatorna több szervünkben is megtalálható, a betegség tünetei eszerint alakulnak:

  • a verejtékmirigyek érintettsége miatt az izzadtság az átlagosnál sósabbá válik,
  • a béltartalom sűrűsödik, ami székrekedéshez, akár részleges vagy teljes bélelzáródásoz vezethet,
  • a hasnyál is sűrűbbé válik, ami hasnyálmirigy gyulladást és cukorbetegséget okozat hosszú távon,
  • a tüdő váladék viszkozitása is csökken, ami a légutak elzáródásához és a nyák felülfertőződéséhez vezet, illetve ez áll a hurutos köhögés hátterében.

Szívelégtelenség

A pangásos szívelégtelenség során a szív nem képes megfelelő mennyiségű vért pumpálni a test többi részébe. Ha a jobb szívfél működése elégtelen, a pangás miatt a tüdőbe folyadék lép ki az érpályából, aminek a hurutos köhögés az egyik tünete. Az elégtelen szívfunkció és így keringés következtében nehézlégzés, gyengeség és alsó végtagi vizenyő (ödéma) is jelentkezhet.

Hurutos köhögés kísérő tünetei

A hurutos köhögés számos egyéb tünettel társulhat, melyek segítenek eldönteni, hogy mi állhat a hurutos köhögés hátterében. Ilyen lehet például:hurutos_kohoges

  • a légszomj, fulladás, nehézlégzés,
  • a mellkasi fájdalom,
  • a nem szándékos fogyás,
  • a láz, hidegrázás,
  • a vérköpés,
  • az orrfolyás, orrdugulás,
  • a torokfájás,
  • a tüsszögés,
  • az izom-, ízületi fájdalom,
  • a gyengeség, fáradékonyság,
  • a fejfájás,
  • az ajkak és az ujjhegyek lilás-kékes árnyalata,
  • a bélelzáródás,
  • az extrém sós verejték,
  • a hasnyálmirigy gyulladás, cukorbetegség,
  • vagy az alsó végtagi ödéma.

Hurutos köhögés – mikor érdemes mindenképpen orvoshoz fordulni?

Gyakran a hurutos köhögés magától elmúlik, azonban vannak bizonyos tünetek, jelek, amiket ha tapasztalunk, mindenképp érdemes szakemberhez fordulnunk, mert akár súlyosabb kórkép is állhat a hátterükben.

  • Ha a felköhögött váladék rozsdabarna vagy friss, piros vér van benne.
  • Ha több mint 10 napja tart a hurutos köhögés.
  • Ha nem bírjuk a szokásos fizikai terhelést.
  • Ha légszomjat, fulladást, mellkasi fájdalmat, jelentős, nem szándékos fogyást, alsó végtagi ödémát vagy nagyon magas lázat tapasztalunk.

Hurutos köhögés kivizsgálása

Gyakran a tünetek és a fizikális vizsgálat segítségével felállítható a diagnózis, azonban egyes, inkább súlyosabb betegségek esetén szükség lehet egyéb vizsgálatokra:

Hurutos köhögés kezelése

A hurutos köhögést nem szabad köhögéscsillapítókkal kezelni, mivel így a légúti váladék nem kerül eltávolításra. Segíthetjük azonban a folyamatot köptetők alkalmazásával.

Minden esetben fontos a kiváltó okot kezelni, ez a betegségtől függően eltérően lehetséges:

  • a dohányzásról való leszokás mindig hatékony módszer,
  • párásítás,
  • megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás,
  • ágynyugalom, láz- és fájdalomcsillapítás, ha szükséges,
  • antibiotikumok bakteriális fertőzésekre,
  • hörgtágítók és inhalációs szteroidok, légzőtorna COPD-ben,
  • vízhajtók szívelégtelenségben.

A megelőzésben szerepe lehet a védőoltásoknak, a dohányzás elhagyásának és az egészséges életmódnak.