Asztma tények
Az asztma egy krónikus légzőrendszeri betegség, amely a légutak gyulladásával és azok összehúzódásával jár. Az asztma érzékennyé teszi a légutakat bizonyos irritáló tényezők, például por, pollen vagy hideg levegő ellen. Az asztma tünetei változók lehetnek, és a betegek egyéni érzékenységétől függenek. Az asztmás rohamok légzési elégtelenséghez vezethetnek, így gyors oldásuk elengedhetetlen. Sajnos az asztma kapcsán számos információ és tévhit terjedt el, ezért az alábbi cikkben bemutatjuk a legfontosabb tényeket!
Asztmával kapcsolatos szolgáltatásaink a Tüdő Központban
Tények I: Az asztma betegség leírása
Tények II: Az asztma okai
Tények III: Az asztma tünetei
Tények IV: Az asztmás roham kiváltó tényezői
Tények V: Az asztma típusai
Tények VI: Az asztma kivizsgálása
Tények VII: Az asztma kezelése
Tények VIII: Életmód asztma esetén
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Asztmával kapcsolatos szolgáltatásaink a Tüdő Központban
- Tüdőgyógyászati szakorvosi ellátás
- Laborvizsgálatok
- Légzésfunkciós vizsgálatok
- Képalkotó vizsgálatok
- Asztma vizsgálat
- Gyógyszeres kezelés
- Légzőtorna
- Kiegészítő terápiák asztma kezelése során
- Sóbarlang
Tények I: Az asztma betegség leírása
Az asztma egy krónikus légúti betegség, amelyben a légutak beszűkülnek és begyulladnak. Az asztma manapság egy nagyon gyakori betegség, jelenleg a magyar lakosság kb 8%-át érinti, de ez a szám egyre csak nő. Gyermekek között is növekvő számban fordul elő.
Az asztma a hörgők rohamokban jelentkező gyulladását, görcsét okozza. Az asztma rohamjai különböző környezeti tényezők hatására váltódnak ki. Asztmás roham alatt a hörgőcskéket körbevevő izmok összehúzódnak és szűkítik a légutak átmérőjét (bronchospazmus). A hörgőcskék belső fala megduzzad a gyulladás miatt, ezzel a légutak étmérője tovább szűkül. A hörgőcskék falában, nyálkahártyájában található sejtek sűrű nyákot termelnek, ami ugyancsak légáramlási akadályt képez. Az asztmás roham során tehát a levegő szabad áramlása akadályozott, ami légzési elégtelenséghez vezethet. A légúti szűkület következtében köhögés, nehézlégzés, sípoló kilégzés és fulladás érzése jelentkezhet. Az asztmás roham egy sürgősségi állapot, ami azonnali beavatkozást igényel.
Tények II: Az asztma okai
Az asztma kialakulásában egyaránt szerepet játszanak az öröklött, genetikai tényezők, valamint a környezeti hatások is. Az öröklött tényezők következtében látható, hogy az asztma családi halmozódást mutat, egyes családokban sokan érintettek az asztma által. Valójában azonban a környezeti hatások nagyobb arányban járulnak hozzá az asztma kialakulásához, mint a családi hajlam.
Az asztma kialakulásában szerepet játszó és az asztma tüneteit súlyosbító tényezők:
- Öröklött, genetikai tényezők (asztma előfordulása a családban)
- Más allergiás betegség, például atópiás dermatitis vagy szénanátha fennállása
- Vírus eredetű felsőlégúti megbetegedések
- Környezeti tényezők: például kipufogógázoknak vagy más típusú szennyezésnek való kitettség
- Foglalkozási ártalmak: például a mezőgazdaságban, fodrászatban és gyártásban használt vegyi anyagoknak való kitettség
- Elhízás
- Dohányzás (aktív és hosszan tartó passzív dohányzás)
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Tények III: Az asztma tünetei
Az asztma tünetei és súlyossága változhatnak az érintett személy és a kiváltó tényezők alapján. A panaszok időszakosan is eltérhetnek, az asztma tünetei olykor szűnni látszanak egy-egy időszakra, máskor újra felerősödnek. Enyhe asztma esetén a légzési panasz csak néhány percre jelentkezik, majd minden helyreáll magától. Ha viszont az asztma tünetei tartósan fennállnak és súlyosbodnak, akkor már asztmás rohamról beszélünk, amelynek kezeléséhez rohamoldó szerekre lehet szükség. Az asztma tünetei jelentősen felerősödhetnek a levegőben szálló pollenek és egyéb irritáló ingerlő anyagok jelenléte esetén.
Az asztma leggyakoribb tünetek közé tartoznak:
- Nehézlégzés
- Száraz köhögés, mely jellemzően éjszaka vagy hajnalban erősebb
- Zihálás
- Sípoló hang légzéskor
- Mellkasi szorítás
- Emelkedett légzésszám
- Lassú kilégzés
Tények IV: Az asztmás roham kiváltó tényezői
Az asztmás rohamok hirtelen fellépő, súlyos tünetek, amelyek az asztmások légzési nehézségét okozzák. Az asztmás rohamok sürgősségi orvosi ellátást igényelhetnek, hogy helyreállítsuk a normál légzést. Az asztmás roham kialakulását provokálhatják:
- Fertőzések: influenza, nátha, meghűlés, vírusok, melléküreggyulladások
- Fizikai aktivitás: igen gyakori gyermekeknél
- Időjárás: hideg levegő, hőmérsékletváltozás
- Irritáló anyagok: dohányfüst, légszennyezés
- Allergének: pollenek, házipor, penészgomba-spórák, állati szőrök, ételek, por
- Kemikáliák: szulfitok és tartósítószerek
- Gyógyszerek: aszpirin, ibuprofen, NSAID, béta-blokkolók, stb.
- Gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD)
- Erős érzelmek és stressz
Tények V: Az asztma típusai
Az asztma a tüneteket kiváltó ok és azok súlyossága alapján különböző típusokra osztható. Az asztma lehet időszakos, amikor az asztma jön és megy, így az asztmás fellángolások között nincsenek tünetek. A tartós asztma ezzel szemben azt jelenti, hogy a tünetek az idő nagy részében jelentkeznek. A tünetek lehetnek enyhék, mérsékeltek vagy súlyosak. Az asztma csoportosítható még aszerint, hogy a tünetek felnőttkorban (felnőttkori asztma) vagy gyermekkorban jelentkeztek (gyermekkori asztma). A gyermekek kinőhetik az asztmát.
Az asztma a kiváltó ok alapján a következő típusokba sorolható:
- Allergiás asztma: allergének (pl. pollenek, gombaspórák) provokálják a kialakulását, emiatt sokkal nehezebb elkerülni az asztmás rohamot az esetében. Az allergiás asztma akár elhanyagolt allergia szövődményeként is kialakulhat.
- Nem allergiás asztma: külső tényezők (a testmozgás, a stressz, a betegség és az időjárás) is okozhatnak asztmás fellángolást. Ezen a csoporton belül megkülönböztetjük:
- Terheléses asztma: fizikai terhelésre alakulnak ki a tünetei, tehát futás, sportolás, testi megerőltetés hatására jelentkezik a hörgők görcsölése, a légúti szűkület.
- Foglalkozási asztma: az asztma ezen típusa elsősorban azoknál fordul elő, akik irritáló vegyi anyagok közelében dolgoznak.
Kapcsolódó cikkünk
Hogyan zajlik az asztma kezelése?
Az asztma nem gyógyítható, de megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel a betegség tüneteit minimálisra lehet csökkenteni. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát arról kérdeztük, hogy mitől függ, hogy kinél milyen gyógyszerekre van szükség, és hogyan változik a kezelés az évek alatt?
Tények VI: Az asztma kivizsgálása
Az asztmát orvosi vizsgálat és légzésfunkciós tesztek alapján diagnosztizálják. Az orvos általában kikérdezi a beteget a tüneteiről, azok időtartamáról és intenzitásáról, valamint a kiváltó tényezőkről. Ezt követi a fizikális vizsgálat, melynek során az orvos megvizsgálja a beteg légzését és meghallgatja a tüdő hangjait, keresve az esetleges zihálást vagy egyéb légzési problémákat. Az asztma diagnózisát a következő tesztek segíthetik:
- Légzésfunkciós tesztek: Az asztma diagnósztikájának fontos része a légzésfunkciós tesztek elvégzése, például a spirometria. Ezek segítenek mérni a légzési kapacitást és azonosítani a légutak esetleges szűkületét.
- Bronchoprovokáció: Ez a vizsgálat azt méri, hogy a tüdő hogyan reagál bizonyos provokációkra, például testmozgásra vagy hideg levegőnek való kitettségre.
- Kilélegzett nitrogén-oxid vizsgálat: Ha a tüdőfunkciós vizsgálatok után az asztma diagnózisa bizonytalan, a nitrogén-oxid szintjének mérése a kilélegzett levegőben megadhatja az asztma diagnózisát. A nitrogén-oxid-vizsgálat segíthet annak meghatározásában is, hogy a szteroid gyógyszerek segíthetnek-e az asztma kezelésében.
- Allergia tesztek: Az allergiák, mint például a poratka vagy a pollen allergia, hozzájárulhatnak az asztma kialakulásához. Allergia tesztek (például a Prick-teszt) segíthetnek az azonosításukban.
Tények VII: Az asztma kezelése
Az asztma egy krónikus betegség, így kezelése is egy hosszú folyamat, mely elköteleződést igényel. Az asztma kezelése az életkortól és a betegség súlyosságától függően az asztma kezelése változhat az egyének között, és idővel is. Emiatt az asztma kezelésének újabb és újabb felülvizsgálatára és esetleges módosítására van szükség az orvos által. Az asztma kezelése alapvetően gyógyszeres kezelést jelent, és több lépcsőben történik: szükség van fenntartó terápiára és rohamoldó terápiára. Ezek gyulladáscsökkentő gyógyszereket, például inhalációs kortikoszteroidokat, valamint a légutak tágítására szánt gyógyszereket (bronchodilatátorok) foglalnak magukban. A kezelés célja a gyulladás csökkentése és a légutak tágítása, amit leggyakrabban inhalátorok segítségével érnek el. Rohamoldó kezelésben gyorsan ható gyógyszereket kell alkalmazni. Az asztma kiegészítő tüneti kezeléseként köhögéscsillapítók vagy antihisztaminok is alkalmazhatók. A sópipa, sóbarlang, és a kíméletesen végzett, rendszeres testmozgás is segíthetnek a felsorolt gyógyszerek mellett.
A betegek oktatása is fontos része az asztma kezelésének. A betegeknek fontos megtanulni azokat a lépéseket, amelyek segíthetnek az asztma kezelése során és a betegség kontroll alatt tartásában. Emellett fontos a vészhelyzeti terv megtanulása is. A vészhelyzeti terv azt jelenti, hogy roham esetén hogyan kell használni a vészhelyzeti hörgtágító inhalátort.
Tények VIII: Életmód asztma esetén
Az asztma egy olyan betegség, amelyben az életmód szerepe kiemelt fontosságú. Az asztmásoknak fontos megérteniük a betegségüket, és azt, hogy a provokáló tényezők kerülésével és bizonyos életmódi változásokkal sokat segíthetnek betegségükön. Az asztma kezelése tehát a következő lépésekkel még hatékonyabb lehet:
- Kerülje a dohányzást és a dohányfüstöt, a dohányfüstnek való kitettség ugyanis az asztmás rohamok gyakori kiváltója!
- Kezeltesse a gyomorégést!
- Jól kontrollált asztma esetén végezzen rendszeres, kíméletes testmozgás!
- Próbálja minimalizálni a száraz, hideg levegőn tartózkodást!
- A túlsúly súlyosbíthatja az asztma tüneteit, így törekedjen az egészséges testsúly fenntartására!
- Tartsa tisztán a beltéri levegőt és alacsonyan az otthoni páratartalmat!
- Takarítson rendszeresen a por és az allergének eltávolítása érdekében!
- Csökkentse a háziállatok szőrét!
