Így lehet eredményes az asztma kezelése

Nem halogatni a kivizsgálást

Asztma kialakulhat meglévő légúti allergia szövődményeként, de jelentkezhet önálló kórképként is. Gyermekkorban és felnőtteknél is kialakulhat, tévedés azt hinni, hogy egy bizonyos kort elérve már biztosan nem kell számítanunk a megjelenésére. Örökletes és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a kezelés nélkül a tünetek rosszabbodására számíthatunk!

Asztmára utalhatnak az alábbi tünetek:

- elhúzódó köhögés

- légszomj, nehézlégzés

- sípoló légzés

- mellkasi feszülés

Az asztma bizonyos tényezők, ún. triggerek hatására rosszabbodhat, ezért intő jel, ha a felsorolt tünetek az alábbi helyzetekben felerősödnek:

- testmozgás, fizikai aktivitás

- hideg levegő belélegzése

- légúti allergén (pl. állatszőr, poratka) belélegzése

- légúti fertőzés (pl. nátha)

- dohányzás, dohányfüst belélegzése.

A gyógyszereket előírás szerint szedni

A tüdőgyógyászati kivizsgálás során megállapítják az asztma diagnózisát és megkapjuk a kezeléshez szükséges gyógyszereket, inhalátort. A fenntartó kezelés hosszú távon csökkenti a légutak gyulladását, ezt rendszeresen kell használni. A rohamoldó szerek hirtelen állapotromlás esetén segítenek megelőzni a rosszabbodást, az asztmás rohamot.

Fontos, hogy a beteg az első használat előtt elsajátítsa az inhaláló keze¬lésének helyes technikáját, amiben az orvos vagy szakképzett nővér lehet a segítségére – hangsúlyozza dr. Tárnok Ildikó. Ahhoz, hogy az asztma jól kontrollált legyen, az asztma gyógyszereket panaszmentes állapotban is az előírás szerint kell használni, illetve szedni. Az orvossal történt egyeztetés nélkül ne módosítsuk a kezelést vagy hagyjunk el gyógyszereket csak azért, mert jobban érezzük magunkat. Ezzel azt kockáztatjuk, hogy a tünetek felerősödnek.

Rendszeres ellenőrző vizsgálat

Az asztma kezelésében a kezelőorvos az úgynevezett ötlépcsős modell elvét követi. Az irányelv lényege, hogy a szükséges gyógyszereket és azok adagolását az addigi és a várható tüneteink alapján határozza meg. A lépcsős modell azt jelenti, hogy felfelé és lefelé is van lehetőség módosítani, a szükséges gyógyszereket és adagjukat csökkenteni és emelni is lehet. Ehhez azonban rendszeres időközönként felülvizsgálat szükséges.

A kontroll általában fél évenként történik. A találkozó alkalmával az orvosnak segítséget nyújt, ha időközben is rendszeresen végzünk légzésfunkciós méréseket, így nemcsak a rendelőben mért adatok és a beszámolónk alapján, hanem a mindennapok során, valós életvitel mellett is rögzítjük a légzésfunkciós értékek változását.

Életmódváltással segíteni a kezelést

Az asztma krónikus betegség, így tehát a beteget akár egész életén át elkíséri. A gyógyszeres kezelés követése, a kontroll vizsgálatokon történő részvétel mellett fontos néhány életmódra vonatkozó változtatást is bevezetni.

• Fontos a dohányzásról való leszokás.
• Ha tudjuk, hogy mi az a trigger, ami a tüneteket súlyosbítja, törekedjünk rá, hogy elkerüljük. Allergiás asztma esetén a két betegséget, a szénanáthát és az asztmát együttesen kell kezelni. Érdemes a napi időjárás előrejelzést is követni, magas légszennyezettség, esős, párás idő esetén kerülni a szabadtéri programokat.
• Az asztma légúti fertőzések következtében is fellángolhat. Amennyire lehet, ezek kockázatát is csökkentsük, például ne látogassunk beteg ismerőst, kerüljük a zsúfolt tereket. Konzultáljunk kezelőorvosunkkal az ajánlott védőoltásokról, például az influenza elleni oltással is csökkenteni tudjuk a megbetegedés esélyét a téli időszakban.
• Asztma esetén se mondjunk le a rendszeres testmozgásról. A fizikai aktivitás javítja a tüdőfunkciót és segít megelőzni a betegséget súlyosbító elhízást is. Orvosunkat kérdezzük az ajánlható mozgásformákról, de feltétlenül konzultáljunk, mielőtt intenzív edzésekbe kezdenénk. Ilyenkor ugyanis a gyógykezelés módosítására lehet szükség, hogy panaszmentesen sportolhassunk.