Tüdőgyulladás

Tüdőgyulladás

Szerző: Tüdőközpont Utolsó módosítás:2023.03.08 15:41

A tüdőgyulladás, vagy más néven pneumonia egy gyakori, fertőzéses kórkép, melynek kimenetele az enyhe lefolyástól az életet veszélyeztető állapotig terjedhet. A legnagyobb veszélyt az idősebb korosztályra, a csökkent immunvédekezéssel rendelkező személyekre és a krónikus betegséggel élőkre jelenti, de bárkinél, bármely életkorban kialakulhat tüdőgyulladás.

Tüdőgyulladás – Tartalom

Tüdőközpont – Tüdőgyulladással kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi a tüdőgyulladás?

A tüdőgyulladás a tüdő legkisebb egységeinek, a tüdőléghólyagocskáknak vagy alveolusoknak – ezek felelősek a gázcseréért a környezet és a szervezet között - a gyulladásával járó kórkép, melynek hátterében valamilyen fertőzés áll – leggyakrabban bakteriális vagy vírusos. A gyulladás hatására a léghólyagocskák folyadékkal vagy gennyel telhetnek meg, ami nehezíti a gázcserét. A kiváltó októl függően különböző mértékben a szövetközti állomány is érintett lehet a gyulladásban. A tüdőgyulladás ezen két formája - a bakteriális és virális - fertőző betegségnek számít, elsősorban cseppfertőzéssel terjednek, azonban nem mindenkiben alakul ki tüdőgyulladás, aki megfertőződött egy adott kórokozóval.

Tüdőgyulladás rizikófaktorai

Tüdőgyulladás okai, kórokozói

A tüdőgyulladás kialakulásához leggyakrabban négy út vezethet:

  • az orr- és szájgaratban lévő váladékba kerül valamilyen kórokozó, és ez a váladék jut aztán a tüdőbe (aspiráció),
  • közvetlenül belélegezhető a kórokozó (cseppfertőzés),
  • a véráram útján is a tüdőbe juthat bármelyik kórokozó
  • és közvetlenül is ráterjedhet a fertőzés a tüdőállományára a környező szövetekből, szervekből.

Baktériumok

A bakteriális tüdőgyulladás hátterében más-más kórokozó jelenlétére számíthatunk attól függően, hogy a betegség közösségben szerzett vagy kórházban alakul ki. A közösségben szerzett tüdőgyulladás leggyakoribb baktériumai:

  • Streptococcus pneumoniae
  • Haemophilus influenzae
  • Legionella pneumophila
  • Mycoplasma pneumoniae
  • Chlamydia pneumoniae

Kórházban szerzett tüdőgyulladás esetén a kiváltó kórokozó a kórházi flórából származik, amivel az a probléma, hogy ezek a baktérium törzsek gyakran antibiotikum-rezisztensek, illetve az érintett betegek is gyakran szenvednek egyéb társbetegségekben, valamint a kezelésük során szükséges beavatkozások is fokozzák a tüdőgyulladás kezelésének nehézségét. A kórházban szerzett tüdőgyulladás lehetséges kórokozói:

  • Pseudomonas aeruginosa
  • Klebsiella pneumoniae
  • Staphylococcus aureus
  • Escherichia coli
  • Anaerob baktériumok
  • Streptococcus pneumoniae

Vírusok

Vírusok is szerepet játszhatnak a tüdőgyulladás kialakításában, a felső légúti fertőzéseket okozók időnként a tüdőt is megfertőzhetik. A vírusos tüdőgyulladás lefolyása jellemzően enyhébb, de természetesen vannak kivételek (pl. COVID-19), illetve előfordulhat a betegség bakteriális felülfertőződése is. A leggyakoribb tüdőgyulladás kialakulásához vezető vírusok:tudogyulladas

  • Influenzavírus
  • RSV
  • Rhinovírusok
  • Human parainfluenza vírus
  • Human metapneumovírus
  • Adenovírus
  • Coronavírusok

Gombák

Ép immunrendszerű egyénekben jellemzően nem jelentkezik gombák okozta tüdőgyulladás, azonban immunszupprimált személyek esetén előfordulhat a kórkép. A gombaspórák jelen vannak a környezetünkben, naponta találkozunk velük, így ha nem vagyunk képesek hatékonyan védekezni ellenük, betegségeket okozhatnak. A gomba által okozott tüdőgyulladás a fentiek miatt nem tekinthető fertőző betegségnek. Az alábbi gombák szerepet játszhatnak tüdőgyulladás kialakításában:

  • Pneumocystis jirovecii
  • Cryptococcusok
  • Histoplasmák
  • Coccidioidesek

Paraziták

A paraziták által okozott tüdőgyulladás szintén elsősorban az immunhiányos személyeket érinti. Meglehetősen ritka kórkép, jellemzően behurcolt esetek fordulnak elő hazánkban, illetve külföldi utazások során fertőződhetünk. Néhány parazita, amely képes megtámadni a tüdőt:

  • Toxoplasma gondii
  • Plasmodium malariae
  • Strongyloides stercoralis
  • Ascaris lumbricoides
  • Paragonimus westermani

Tüdőgyulladás formái

A pneumoniákat többféleképpen osztályozhatjuk.

Beszélhetünk a kiváltó kórokozók szerint bakteriális, virális, fungális (gombás) és parazita okozta tüdőgyulladásról.

Aszerint, hogy hol alakul ki a tüdőgyulladás létezik közösségben szerzett és kórházban szerzett, utóbbin belül megkülönböztethetünk egészségügyi ellátáshoz, illetve lélegeztetéshez kapcsolódó pneumoniát.

Attól függően, hogy a tüdő mely területei érintettek, létezik lobaris és bronchopneumonia, valamint a gyulladás érintheti csak az egyik tüdőt vagy mindkettőt (bilateralis). Lobaris tüdőgyulladás esetén a gyulladás respektálja a lebeny határokat, és az adott lebenyre vagy lebenyekre korlátozódik a gyulladás. Bronchopneumonia esetén általában mindkét tüdő diffúzan érintett, a gyulladás a kislégutak mentén terjed.

Az aspirációs tüdőgyulladás egy specifikus fajtája a pneumoniáknak, ilyenkor étel, ital vagy a garatban lévő váladék kerül a tüdőbe, és ha ezt a szervezet nem tudja eltávolítani, akkor felülfertőződhet, és tüdőgyulladás alakulhat ki. Inkább a nyelési problémákkal küzdő betegekben, agysérültekben vagy alkohol, drog befolyásoltsága alatt állókban fordul elő.

Kapcsolódó cikkünk

Asztma és influenza: megelőzés és teendők betegség esetén

Asztma és influenza: megelőzés és teendők betegség esetén

Az asztmás betegeknél az influenza növelheti az asztmás rohamok kockázatát, és esetükben nagyobb a szövődmények, így a tüdőgyulladás kialakulásának kockázata is. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy mire figyeljenek ebben az időszakban a betegek.

Tüdőgyulladás tünetei

A bakteriális tüdőgyulladás jellegzetes tünetei:

  • a magas láz, izzadás, hidegrázás,
  • köhögés,
  • változó mértékű köpetürítés, hurutos köhögés,
  • szapora pulzus (tachycardia) és légzés (tachypnoe),
  • légszomj (dyspnoe), mely általában enyhe, terhelésre jelentkezik,
  • mellkasi fájdalom, ami légzésre, köhögésre fokozódik,
  • fáradtság, kimerültség,
  • étvágytalanság,
  • hányinger, hányás, hasmenés,
  • fejfájás,
  • súlyos esetben cianózis (az ajkak, körmök lilás-kékes elszíneződése a csökkent oxigén ellátottság következtében), zavartság.

Bizonyos kórokozó, mint a Mycoplasma pneumoniae, a Chlamydia pneumonae vagy a Legionella pneumophila esetén – ezeket nevezzük atípusos kórokozóknak – úgynevezett walking pneumonia alakulhat ki. Az elnevezés lábon kihordott tüdőgyulladásra utal, tehát ebben a formában a tünetek enyhék, nem jellegzetesek a pneumoniára, gyakran maguk az érintettek sem tudják, hogy tüdőgyulladás áll fenn náluk. Tüneteik lehetnek:

  • a hőemelkedés, hidegrázás,
  • hetekig tartó száraz köhögés,
  • légszomj,
  • mellkasi fájdalom,
  • izom-, ízületi fájdalom,
  • csökkent étvágy.

Vírusos tüdőgyulladás esetén a tünetek napok alatt alakulnak, és lehetnek hasonlóak a bakteriális formáéhoz, de jelentkezhet:

  • száraz köhögés,
  • fejfájás,
  • izomfájdalom,
  • extrém mértékű fáradtság, gyengeség.

Kisgyerekekben, különösen az újszülöttekben és csecsemőkben a tüdőgyulladás tünetei eltérőek lehetnek a felnőttek által tapasztalt panaszoktól. Jelentkezhet:

  • láz, hidegrázás, általános rossz közérzet, izzadás vagy kipirulhat a bőr,
  • köhögés,
  • nehézlégzés vagy szapora légzés,
  • étvágytalanság,
  • hányás,
  • gyengeség,
  • irritáltság.

Amire érdemes lehet figyelni az ő esetükben:tudogyulladas

  • Hallható-e a légzés során hörgő jellegű hang vagy általánosságban zajos légzés?
  • Csökkent-e a vizeletmennyiség, kevesebbszer kell-e pelenkát cserélni, kevésbé nedves?
  • Sápadt-e a gyermek?
  • Ernyedt-e, petyhüdt-e a gyermek?
  • Többet sír-e a szokásosnál?
  • Nehezebben etethető-e?

Idősebbekben, 65 éves kor felett, és azokban, akiknek gyengült az immunrendszere a tüdőgyulladás jelentkezhet enyhe vagy nehezen felismerhető tünetekkel, azonban súlyos esetben tapasztalható:

  • a mentális állapot hirtelen megváltozása,
  • csökkent étvágy,
  • gyengeség, erőtlenség.

Tüdőgyulladás kivizsgálása

A tüdőgyulladás gyanúja a tapasztalt tünetek és az orvosi fizikális vizsgálat során felfedezett eltérések – tüdő felett hallható crepitatio vagy csökkent légzési hang - alapján merülhet fel, ilyenkor további vizsgálatok elvégzésre van lehetőség és szükség.

Elsőként általában kétirányú mellkas röntgen szokott készülni, melyen látható lehet a pneumoniára utaló beszűrődés, meghatározható a folyamat kiterjedtsége, kimutatható mellkasi folyadék vagy tályog, és lehetővé válik a folyamat követése. Az eljárás hátránya, hogy a betegség első 24-48 órájában nem mindig látszanak a jellegzetes eltérések, ilyenkor a fizikális vizsgálati lelet felülírja a képalkotót, illetve lehetőség van néhány nappal később ismételt röntgen vizsgálat végzésére is. Súlyosabb esetekben CT-vizsgálat lehet indokolt.

Általános laborvizsgálat végzése is javasolt a tüdőgyulladás kivizsgálása során, egyrészt az emelkedett gyulladásos paraméterek alátámasztják a diagnózist, másrészt a súlyosság megítélésének szempontjából fontos az ionszintek és a veseműködés ellenőrzése.

A tüdőgyulladás kórokozójának azonosítására lehetőség van légúti mintavételezésre és a minta mikrobiológiai vizsgálatára, illetve a vér és ha van, a mellkasi folyadék hasonló vizsgálata is elvégezhető.

Szerológiai vizsgálatok szintén segíthetnek a kórokozó azonosításában, a Chlamydia és a Mycoplasma pneumoniae, a Legionella pneumophila, a Streptococcus pneumoniae és számos légúti vírus (például az influenzavírusok, az RSV és a parainfluenzavírusok) kimutatására van már lehetőség.

Légúti minták PCR-vizsgálatával szintén azonosítható számos baktérium és vírus.

Tüdőgyulladás kezelése

A tüdőgyulladás kezelésében szerepet játszik az ágynyugalom, a megfelelő folyadékbevitel, a lázcsillapítás és a köptetők alkalmazása.

A bakteriális tüdőgyulladás kezelésében az antibiotikumoknak van kiemelt jelentősége, megválasztásukban a kórokozó mellett szerepe van a beteg egyéni jellemzőinek is. Súlyos esetben kórházi kezelés válhat szükségessé, légzéstámogatással, egyéb szupportív kezelési lehetőségekkel.

A vírus okozta tüdőgyulladás egészséges immunrendszerű egyénekben általában magától gyógyul. Célzott kezelésre csak bizonyos vírusok esetében van lehetőség. A tünetek csillapítása mellett súlyos esetben szupportív kórházi kezelés válhat szükségessé.

Gomba és parazita okozta tüdőgyulladás esetén szintén specifikus kezelésre van lehetőség a tünetek csillapítása mellett, célzott gomba vagy parazita ellenes készítményekkel. Kórházi ellátásra szinte minden esetben szükség van.

Tüdőgyulladás szövődményei

  • A tüdőgyulladás kórokozója bejutva a véráramba egyéb szerveket is károsíthat.
  • Légzési elégtelenség.
  • Mellkasi folyadékgyülem.
  • Tüdőtályog.

Tüdőgyulladás megelőzése

A tüdőgyulladás megelőzésében szerepe lehet a dohányzás abbahagyásának és a megfelelő higiéniának, de ezek mellett bizonyos kórokozók ellen léteznek már védőoltások. A legfontosabbak a tüdőgyulladás megelőzése szempontjából a Streptococcus pneumoniae, a Haemophilus influenzae B típusa, a COVID-19 és az influenza elleni védőoltások.

Téma szakértője

  • Specialitások: