Tüdőgyulladás

Tüdőgyulladás

Szerző: Tüdőközpont Utolsó módosítás:2023.03.08 15:41

A tüdőgyulladás, vagy más néven pneumonia egy gyakori, fertőzéses kórkép, melynek kimenetele az enyhe lefolyástól az életet veszélyeztető állapotig terjedhet. A legnagyobb veszélyt az idősebb korosztályra, a csökkent immunvédekezéssel rendelkező személyekre és a krónikus betegséggel élőkre jelenti, de bárkinél, bármely életkorban kialakulhat tüdőgyulladás.

Tüdőgyulladás – Tartalom

Tüdőközpont – Tüdőgyulladással kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi a tüdőgyulladás?

A tüdőgyulladás a tüdő legkisebb egységeinek, a tüdőléghólyagocskáknak vagy alveolusoknak – ezek felelősek a gázcseréért a környezet és a szervezet között - a gyulladásával járó kórkép, melynek hátterében valamilyen fertőzés áll – leggyakrabban bakteriális vagy vírusos. A gyulladás hatására a léghólyagocskák folyadékkal vagy gennyel telhetnek meg, ami nehezíti a gázcserét. A kiváltó októl függően különböző mértékben a szövetközti állomány is érintett lehet a gyulladásban. A tüdőgyulladás ezen két formája - a bakteriális és virális - fertőző betegségnek számít, elsősorban cseppfertőzéssel terjednek, azonban nem mindenkiben alakul ki tüdőgyulladás, aki megfertőződött egy adott kórokozóval.

Tüdőgyulladás rizikófaktorai

Tüdőgyulladás okai, kórokozói

A tüdőgyulladás kialakulásához leggyakrabban négy út vezethet:

  • az orr- és szájgaratban lévő váladékba kerül valamilyen kórokozó, és ez a váladék jut aztán a tüdőbe (aspiráció),
  • közvetlenül belélegezhető a kórokozó (cseppfertőzés),
  • a véráram útján is a tüdőbe juthat bármelyik kórokozó
  • és közvetlenül is ráterjedhet a fertőzés a tüdőállományára a környező szövetekből, szervekből.

Baktériumok

A bakteriális tüdőgyulladás hátterében más-más kórokozó jelenlétére számíthatunk attól függően, hogy a betegség közösségben szerzett vagy kórházban alakul ki. A közösségben szerzett tüdőgyulladás leggyakoribb baktériumai:

  • Streptococcus pneumoniae
  • Haemophilus influenzae
  • Legionella pneumophila
  • Mycoplasma pneumoniae
  • Chlamydia pneumoniae

Kórházban szerzett tüdőgyulladás esetén a kiváltó kórokozó a kórházi flórából származik, amivel az a probléma, hogy ezek a baktérium törzsek gyakran antibiotikum-rezisztensek, illetve az érintett betegek is gyakran szenvednek egyéb társbetegségekben, valamint a kezelésük során szükséges beavatkozások is fokozzák a tüdőgyulladás kezelésének nehézségét. A kórházban szerzett tüdőgyulladás lehetséges kórokozói:

  • Pseudomonas aeruginosa
  • Klebsiella pneumoniae
  • Staphylococcus aureus
  • Escherichia coli
  • Anaerob baktériumok
  • Streptococcus pneumoniae

Vírusok

Vírusok is szerepet játszhatnak a tüdőgyulladás kialakításában, a felső légúti fertőzéseket okozók időnként a tüdőt is megfertőzhetik. A vírusos tüdőgyulladás lefolyása jellemzően enyhébb, de természetesen vannak kivételek (pl. COVID-19), illetve előfordulhat a betegség bakteriális felülfertőződése is. A leggyakoribb tüdőgyulladás kialakulásához vezető vírusok:tudogyulladas

  • Influenzavírus
  • RSV
  • Rhinovírusok
  • Human parainfluenza vírus
  • Human metapneumovírus
  • Adenovírus
  • Coronavírusok

Gombák

Ép immunrendszerű egyénekben jellemzően nem jelentkezik gombák okozta tüdőgyulladás, azonban immunszupprimált személyek esetén előfordulhat a kórkép. A gombaspórák jelen vannak a környezetünkben, naponta találkozunk velük, így ha nem vagyunk képesek hatékonyan védekezni ellenük, betegségeket okozhatnak. A gomba által okozott tüdőgyulladás a fentiek miatt nem tekinthető fertőző betegségnek. Az alábbi gombák szerepet játszhatnak tüdőgyulladás kialakításában:

  • Pneumocystis jirovecii
  • Cryptococcusok
  • Histoplasmák
  • Coccidioidesek

Paraziták

A paraziták által okozott tüdőgyulladás szintén elsősorban az immunhiányos személyeket érinti. Meglehetősen ritka kórkép, jellemzően behurcolt esetek fordulnak elő hazánkban, illetve külföldi utazások során fertőződhetünk. Néhány parazita, amely képes megtámadni a tüdőt:

  • Toxoplasma gondii
  • Plasmodium malariae
  • Strongyloides stercoralis
  • Ascaris lumbricoides
  • Paragonimus westermani

Tüdőgyulladás formái

A pneumoniákat többféleképpen osztályozhatjuk.

Beszélhetünk a kiváltó kórokozók szerint bakteriális, virális, fungális (gombás) és parazita okozta tüdőgyulladásról.

Aszerint, hogy hol alakul ki a tüdőgyulladás létezik közösségben szerzett és kórházban szerzett, utóbbin belül megkülönböztethetünk egészségügyi ellátáshoz, illetve lélegeztetéshez kapcsolódó pneumoniát.

Attól függően, hogy a tüdő mely területei érintettek, létezik lobaris és bronchopneumonia, valamint a gyulladás érintheti csak az egyik tüdőt vagy mindkettőt (bilateralis). Lobaris tüdőgyulladás esetén a gyulladás respektálja a lebeny határokat, és az adott lebenyre vagy lebenyekre korlátozódik a gyulladás. Bronchopneumonia esetén általában mindkét tüdő diffúzan érintett, a gyulladás a kislégutak mentén terjed.

Az aspirációs tüdőgyulladás egy specifikus fajtája a pneumoniáknak, ilyenkor étel, ital vagy a garatban lévő váladék kerül a tüdőbe, és ha ezt a szervezet nem tudja eltávolítani, akkor felülfertőződhet, és tüdőgyulladás alakulhat ki. Inkább a nyelési problémákkal küzdő betegekben, agysérültekben vagy alkohol, drog befolyásoltsága alatt állókban fordul elő.

Kapcsolódó cikkünk

Végzetes is lehet az asztmás roham

Végzetes is lehet az asztmás roham

Bármilyen életkorban kialakulhat az asztma. A szervezet sokáig képes kompenzálni a krónikus betegség tüneteit, ezért sokan nem veszik komolyan a fulladással, légszomjjal is járó kezdeti jeleket. Pedig egy súlyos roham során az asztma akár végzetes is lehet. A tünetekről, kivizsgálásról és a kockázatokról dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa nyilatkozott.

Tüdőgyulladás tünetei

A bakteriális tüdőgyulladás jellegzetes tünetei:

  • a magas láz, izzadás, hidegrázás,
  • köhögés,
  • változó mértékű köpetürítés, hurutos köhögés,
  • szapora pulzus (tachycardia) és légzés (tachypnoe),
  • légszomj (dyspnoe), mely általában enyhe, terhelésre jelentkezik,
  • mellkasi fájdalom, ami légzésre, köhögésre fokozódik,
  • fáradtság, kimerültség,
  • étvágytalanság,
  • hányinger, hányás, hasmenés,
  • fejfájás,
  • súlyos esetben cianózis (az ajkak, körmök lilás-kékes elszíneződése a csökkent oxigén ellátottság következtében), zavartság.

Bizonyos kórokozó, mint a Mycoplasma pneumoniae, a Chlamydia pneumonae vagy a Legionella pneumophila esetén – ezeket nevezzük atípusos kórokozóknak – úgynevezett walking pneumonia alakulhat ki. Az elnevezés lábon kihordott tüdőgyulladásra utal, tehát ebben a formában a tünetek enyhék, nem jellegzetesek a pneumoniára, gyakran maguk az érintettek sem tudják, hogy tüdőgyulladás áll fenn náluk. Tüneteik lehetnek:

  • a hőemelkedés, hidegrázás,
  • hetekig tartó száraz köhögés,
  • légszomj,
  • mellkasi fájdalom,
  • izom-, ízületi fájdalom,
  • csökkent étvágy.

Vírusos tüdőgyulladás esetén a tünetek napok alatt alakulnak, és lehetnek hasonlóak a bakteriális formáéhoz, de jelentkezhet:

  • száraz köhögés,
  • fejfájás,
  • izomfájdalom,
  • extrém mértékű fáradtság, gyengeség.

Kisgyerekekben, különösen az újszülöttekben és csecsemőkben a tüdőgyulladás tünetei eltérőek lehetnek a felnőttek által tapasztalt panaszoktól. Jelentkezhet:

  • láz, hidegrázás, általános rossz közérzet, izzadás vagy kipirulhat a bőr,
  • köhögés,
  • nehézlégzés vagy szapora légzés,
  • étvágytalanság,
  • hányás,
  • gyengeség,
  • irritáltság.

Amire érdemes lehet figyelni az ő esetükben:tudogyulladas

  • Hallható-e a légzés során hörgő jellegű hang vagy általánosságban zajos légzés?
  • Csökkent-e a vizeletmennyiség, kevesebbszer kell-e pelenkát cserélni, kevésbé nedves?
  • Sápadt-e a gyermek?
  • Ernyedt-e, petyhüdt-e a gyermek?
  • Többet sír-e a szokásosnál?
  • Nehezebben etethető-e?

Idősebbekben, 65 éves kor felett, és azokban, akiknek gyengült az immunrendszere a tüdőgyulladás jelentkezhet enyhe vagy nehezen felismerhető tünetekkel, azonban súlyos esetben tapasztalható:

  • a mentális állapot hirtelen megváltozása,
  • csökkent étvágy,
  • gyengeség, erőtlenség.

Tüdőgyulladás kivizsgálása

A tüdőgyulladás gyanúja a tapasztalt tünetek és az orvosi fizikális vizsgálat során felfedezett eltérések – tüdő felett hallható crepitatio vagy csökkent légzési hang - alapján merülhet fel, ilyenkor további vizsgálatok elvégzésre van lehetőség és szükség.

Elsőként általában kétirányú mellkas röntgen szokott készülni, melyen látható lehet a pneumoniára utaló beszűrődés, meghatározható a folyamat kiterjedtsége, kimutatható mellkasi folyadék vagy tályog, és lehetővé válik a folyamat követése. Az eljárás hátránya, hogy a betegség első 24-48 órájában nem mindig látszanak a jellegzetes eltérések, ilyenkor a fizikális vizsgálati lelet felülírja a képalkotót, illetve lehetőség van néhány nappal később ismételt röntgen vizsgálat végzésére is. Súlyosabb esetekben CT-vizsgálat lehet indokolt.

Általános laborvizsgálat végzése is javasolt a tüdőgyulladás kivizsgálása során, egyrészt az emelkedett gyulladásos paraméterek alátámasztják a diagnózist, másrészt a súlyosság megítélésének szempontjából fontos az ionszintek és a veseműködés ellenőrzése.

A tüdőgyulladás kórokozójának azonosítására lehetőség van légúti mintavételezésre és a minta mikrobiológiai vizsgálatára, illetve a vér és ha van, a mellkasi folyadék hasonló vizsgálata is elvégezhető.

Szerológiai vizsgálatok szintén segíthetnek a kórokozó azonosításában, a Chlamydia és a Mycoplasma pneumoniae, a Legionella pneumophila, a Streptococcus pneumoniae és számos légúti vírus (például az influenzavírusok, az RSV és a parainfluenzavírusok) kimutatására van már lehetőség.

Légúti minták PCR-vizsgálatával szintén azonosítható számos baktérium és vírus.

Tüdőgyulladás kezelése

A tüdőgyulladás kezelésében szerepet játszik az ágynyugalom, a megfelelő folyadékbevitel, a lázcsillapítás és a köptetők alkalmazása.

A bakteriális tüdőgyulladás kezelésében az antibiotikumoknak van kiemelt jelentősége, megválasztásukban a kórokozó mellett szerepe van a beteg egyéni jellemzőinek is. Súlyos esetben kórházi kezelés válhat szükségessé, légzéstámogatással, egyéb szupportív kezelési lehetőségekkel.

A vírus okozta tüdőgyulladás egészséges immunrendszerű egyénekben általában magától gyógyul. Célzott kezelésre csak bizonyos vírusok esetében van lehetőség. A tünetek csillapítása mellett súlyos esetben szupportív kórházi kezelés válhat szükségessé.

Gomba és parazita okozta tüdőgyulladás esetén szintén specifikus kezelésre van lehetőség a tünetek csillapítása mellett, célzott gomba vagy parazita ellenes készítményekkel. Kórházi ellátásra szinte minden esetben szükség van.

Tüdőgyulladás szövődményei

  • A tüdőgyulladás kórokozója bejutva a véráramba egyéb szerveket is károsíthat.
  • Légzési elégtelenség.
  • Mellkasi folyadékgyülem.
  • Tüdőtályog.

Tüdőgyulladás megelőzése

A tüdőgyulladás megelőzésében szerepe lehet a dohányzás abbahagyásának és a megfelelő higiéniának, de ezek mellett bizonyos kórokozók ellen léteznek már védőoltások. A legfontosabbak a tüdőgyulladás megelőzése szempontjából a Streptococcus pneumoniae, a Haemophilus influenzae B típusa, a COVID-19 és az influenza elleni védőoltások.

Téma szakértője

  • Specialitások: