A 37. hét előtt született gyermekeknél nagyobb eséllyel alakul ki a későbbi életkorban asztma, nehézlégzés. A PLoS Medicine folyóiratban közölt kutatás az asztma kezdeti tüneteinek felismerésére is felhívja az érintett szülök figyelmét.
A kutatók mintegy 1,5 millió gyermek kórtörténetét tartalmazó tanulmányok összevetésével fedezték fel a kapcsolatot a szülés időpontja és az asztma kialakulásának esélye közt. Vizsgálódásaik során azt is megállapították, hogy minél korábbra esik a szülés időpontja, a kockázat annál nagyobb: a 37. hét előtt 46 százalékkal magasabb, a 32. hét előtt született gyermekek esetében háromszoros, időre született társaikhoz képest. Az eredmények alapján a kutatást végző szakemberek úgy vélik, hogy a koraszülés élethosszig kihat a tüdő működésére, ezért különösen fontosnak tartják, hogy a szülők felismerjék a betegség tüneteit.
Az asztma a légutak gyulladásával járó, krónikus betegség. Nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel jól kontrollálható, a betegek életminősége, a betegség lefolyása jelentősen javítható. Lényeges azonban, hogy már a kezdeti jelekre is figyeljünk, így a súlyosabb rohamokat is nagy eséllyel megelőzhetjük – hangsúlyozza a betegség idejében történő felismerésének fontosságát dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. Gyermekkorban az asztma megjelenésének időpontja óvodás- kisiskolás kor környékén jellemző, a betegség kezdetben nem okoz súlyos panaszokat. Asztmára utalhat: ha a gyermek légúti fertőzések kapcsán nehézlégzésre, zihálásra panaszkodik, a szokásosnál lassabb a gyógyulás; ha sírása, vagy nevetése rendszeresen köhögési rohamot vált ki. Ha futás, vagy egyéb testmozgás során könnyen kifárad, nehezen kap levegőt, köhög.
Koraszülés több okból is bekövetkezhet, asztmás kismamák esetében kockázati tényező a nem megfelelően kontrollált betegség is. Sokan tartanak a várandósság alatti gyógyszerszedéstől, de félelmük az asztma esetében alaptalan – hívja fel a figyelmet dr. Potecz Györgyi. Léteznek olyan készítmények, amelyek a magzat egészségét nem veszélyeztetik, de segítségükkel a betegség jól kontrollálható, az akár koraszüléshez is vezető súlyos, oxigénhiányos állapotot elkerülhető. A fenntartó kezelésre használt készítmények szinte kizárólag inhalativ ( belégző) gyógyszerek, így csak a betegség helyére juttatjuk be , szisztémás hatása szinte teljesen kiküszöbölhető.
Asztmás kismamák esetében egyébként is magasabb a gyermeknél jelentkező betegség kockázata, az asztma kialakulásában ugyanis fontos szerepet játszik az öröklődés; így azokban a családokban, ahol előfordul a betegség, még inkább ügyelni kell a megelőzésre. A várandósság alatt ez a megfelelő asztma-kontrollt, a gyermek születése után pedig a környezeti kockázati tényezők minimalizálását jelenti. A genetikailag hajlamos egyéneknél ugyanis különféle környezeti tényezők, károsító ágensek is hozzájárulnak a tünetek megjelenéséhez. A kisgyermek környezetében ezért kerüljük a dohányzást, szobája kialakításánál legyen fő szempont az allergének minimalizálása.
További véleményekPotecz doktornő felkészültsége, közvetlen és magabiztos szakmai tudása, végtelen kedvessége, mosolygós türelme lehetővé tette, hogy a lehető legtöbb információt átadhassam betegségemről. Köszönet érte
A megfázás rossz közérzettel, orrdugulással, orrfolyással, torokfájással járhat. Több alkalommal is áteshetünk rajta évente, rendszerint egy hét alatt elmúlnak a tünetei. Bizonyos esetekben azonban komoly szövődményeket, akár tüdőgyulladást is okozhat. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát arról kérdeztük, hogyan előzhetjük ezt meg?
A páratartalom változása - akár alacsony, akár magas - sok krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő embernél a tünetek súlyosbodását, fellángolását okozza. Arról, hogy mire figyeljenek a betegek, dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont főorvosát kérdeztük.
