COPD

COPD

Szerző: Tüdőközpont Utolsó módosítás:2023.03.08 14:49

A COPD, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség egy olyan kórállapot, melynek legfontosabb jellemzője a légutak elzáródása az idült gyulladás következtében - betegség kialakulásában az egyik legfontosabb kóroki szerepet a dohányzás játssza.

COPD – Tartalom

Tüdőközpont szolgáltatásai COPD kapcsán

Kiket érint a COPD?

A COPD napjainkban gyakorlatilag népbetegségnek számít, az érintettek száma folyamatosan növekszik mind hazánkban, mind világszerte. Különösen a nők körében válik egyre gyakoribbá a betegség. A legfontosabb rizikócsoportot a dohányosok jelentik, de a COPD gyakran érinti az öröklött alfa-1-antitripszin hiányban szenvedőket is.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Hogyan alakul ki a COPD?

A COPD az asztmához hasonlóan az obstruktív tüdőbetegségek közé tartozik, vagyis a légutakban alakul ki akadály, ami miatt a kilégzés nehezítetté válik. Kialakulásának hátterében a légutak falának és a tüdő szövetközti állományának a gyulladása áll, melyek három kóros folyamatot tartanak fenn:

  • idült bronchitist,
  • kislégúti elzáródást
  • és emfizémát (tüdőtágulatot).

Bronchitisnek nevezzük a tüdő hörgőcopdit bélelő nyálkahártya gyulladását. Idült bronchitisről akkor beszélünk, ha két egymás követő évben, évente legalább 3 hónapon át köpetürítéssel járó köhögés jelentkezik, melynek hátterében nem áll más betegség. A betegség során a légúti nyálkahártyában elhelyezkedő nyáktermelő mirigyek és sejtek száma és mérete is megnő a krónikus gyulladás következtében, illetve a légutak simaizom rétege is megvastagszik. Mindezek azonban önmagukban nem jelentenek légúti elzáródást, sőt COPD fennállhat krónikus bronchitis nélkül is. A kórkép a középkorú dohányosok jelentős hányadában kialakul. Idült bronchitisben gyakrabban alakul ki akut bronchitis, ami gyorsíthatja a COPD-re jellemző légúti elzáródás kialakulását.

COPD esetén a bronchusoknál perifériásabban elhelyezkedő bronchiolusok (hörgőcskék) is érintetté válnak, a gyulladás hatására (pl. dohányzás miatt) simaizom megvastagodás és a légutak falának kötőszövetes átalakulása figyelhető meg, ami szűkületet, és így légúti ellenállás fokozódást fog kiváltani.

Az emfizéma a hörgőcskék és a tüdőhólyagocskák kitágulását jelenti, melyek a gázcserében közvetlenül résztvevő egységek. A folyamat hátterében a tüdő szövetközti állományának és a hólyagocskák falának károsodás áll.

A kislégúti elzáródásra utaló egyik jel az erőltetett kilégzés során a levegőáramlás korlátozottsága COPD esetén. Ennek egyik oka a krónikus bronchitis okozta megnövekedett légúti ellenállás, illetve a tüdő rugalmasságának csökkenése emfizéma következtében.

Mik a COPD tünetei?

COPD során a betegek állapotát leginkább befolyásoló tünet a légszomj (dyspnoe) érzete. A COPD nevű betegségben szenvedők gyakran panaszkodnak a belégzés nehezítettségére, azonban a valóságban a kilégzés válik nehezítetté. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a magyarázata, hogy a belégzőizmok a nyugodt kilégzés végén sem érik el a nyugalmi, ellazult állapotukat, mivel COPD esetén jellemző a mellkas felfújt állapota. Így a következő belégzés már eleve egy enyhe fokú belégzési állapotból indul, ami nagyobb izommunkát igényel. A kilégzési nehezítettség oka a megnövekedett légúti ellenállásban keresendő. Az érintettek a betegség kezdetétől számítva akár 10-15 évig panaszmentesek lehetnek, majd először akkor tapasztalnak légszomjat, amikor az idült bronchitisük akutan fellángol. Később terhelésre jelentkező légszomj figyelhető meg, ami egyre kisebb megterhelésre is jelentkezik, végül a beteg már nyugalomban is fullad.

Kapcsolódó cikkünk

Ami Keith Richardsnak sikerül, másoknak sem lehetetlen: soha nem késő letenni a cigarettát

Ami Keith Richardsnak sikerül, másoknak sem lehetetlen: soha nem késő letenni a cigarettát

Keith Richards példája is mutatja, hogy soha nem késő megszabadulni káros szenvedélyeinktől. A Rolling Stones legendája négy évvel ezelőtt, 76 évesen döntött az egészségesebb életmód mellett, és tette le a cigarettát, amit élete legjobb döntésének tart. A dohányzás abbahagyásával egészségünk és életminőségünk is drámaian javulni fog, a leszokás előnyei pedig már 20 perccel az utolsó cigaretta elszívását követően jelentkeznek – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit, gyermek -és felnőtt tüdőgyógyász, a Tüdőközpont munkatársa, aki arra biztat mindenkit, hogy kezdje füstmentesen a 2024-es esztendőt.

A COPD lefolyására jellemzők az időszakos állapotrosszabbodások, az úgynevezett akut exacerbációk, melyek leggyakrabban valamilyen felső légúti fertőzés következtében alakulnak ki. Ilyenkor a légszomj fokozódik, köhögés, köpetürítés jelentkezik, gyakran megfigyelhető sípoló, ziháló légzés.

Hogyan zajlik a COPD kivizsgálása?

A COPD kivizsgálásának fontos eleme a tünetek feltérképezése és az orvosi fizikális vizsgálat. Enyhe esetekben nem feltétlenül jelentkeznek fizikális eltérések, de előrehaladottabb állapotokban megfigyelhető a szapora légzés (tachypnoe), a mellkas hordószerű tágulata, illetve a betegek gyakran használják a légszomj csökkentésének érdekében légzési segédizmaikat, így gyakran megtámaszkodva, ülve helyezkednek el az ágyban, nyakizmaik megfeszülnek. Az oxigénhiány következtében cianotikusak (lilás színűek) lehetnek a körmeik, ajkuk.

A COPD diagnózisánacopdk felállításában szerepe van a légzésfunkciós vizsgálatoknak is, ezek segítségével értékelhető objektívan a légutakban jelentkező szűkület.

Képalkotó vizsgálatok elvégzése is szükséges COPD kivizsgálása során, elsősorban a mellkas röntgennek, a CT-nek és a low dose CT-nek van kiemelt szerepe ennek a betegségnek a vizsgálatában. Az eljárások segítségével detektálhatók a COPD esetén fennálló jellegzetes elváltozások, de fő hasznuk az egyéb légúti elzáródással járó kórképek kizárása és a tüdőrák szűrése.

A COPD kivizsgálása során fontos elkülönítenünk a betegséget néhány egyéb kórképtől, így az asztma bronchiale-től, illetve a cysticus fibrózistól és a bronchiectasiától. Az asztma bizonyos formái hasonlóak lehetnek a COPD megjelenési formájához, mivel mindkét kórkép obstruktív tüdőbetegség, azonban fontos különbség köztük, hogy asztma során a légúti szűkület visszafordítható, emellett általában fiatalabb életkorban jelentkezik, jellemző rá a rohamokban jelentkező lefolyás.

Hogyan kezelhető a COPD?

A COPD kezelésének legfontosabb eleme a dohányzás abbahagyása.

Fenntartó kezelésre elsősorban hörgtágítókat alkalmazunk, azaz használunk rövid és hosszú hatású béta-receptor izgatókat, illetve rövid és hosszú hatású antikolinerg szereket, valamint inhalációs szteroidokat a betegség súlyosságától függően, előrehaladottabb állapotban kombinálva őket egymással. Ezek mellett szóba jön még a foszfodiészteráz-4-gátlók alkalmazása is. A gyógyszeres kezelés mellett a légzőtorna szintén jótékony hatással lehet a COPD kapcsán érintett személy életminőségére, a megfelelő légzés technika elsajátítása lassítja a betegség progresszióját és csökkenti a tüneteket. Abban az esetben, ha a betegség következtében a vér oxigénszintje kórosan alacsonnyá válna, otthoni oxigénkezelés lehetősége merül fel. Ritkán, bizonyos esetekben, ha súlyos fokú emfizéma áll fenn, sebészi beavatkozás is felmerülhet.

Az akut fellángolások esetén rövid hatású hörgtágítók alkalmazása szükséges, illetve mivel ezek hátterében leggyakrabban fertőzések állnak, ha felmerül a bakteriális eredet, antibiotikumok alkalmazása merül fel. Ugyanebből az okból kifolyólag a megelőzésben szerepe van a Streptococcus pneumoniae elleni és az influenza elleni védőoltásoknak. Súlyos esetben kórházi ellátásra, oxigénkezelésre, légzéstámogatásra (elsősorban nem invazív) és szisztémás szteroidra lehet szükség.

Minden évben november harmadik szerdája a COPD világnapja, melynek célja felhívni a figyelmet erre az egyre gyakoribb betegségre.

Téma szakértője

  • Specialitások:
    • légzészavar
    • heveny-rohamszerű köhögések
    • asztmaszerű tünetek
    • COPD kizárása
    • nehézlégzés, mellkasi nyomás
    • fulladásos rohamok

     

    A vizsgálat helyszíne:

    • 1015 Budapest,Ostrom utca 16.