Mit lehet tenni kruppos köhögés esetén?

Kinél és miért alakul ki a kruppos roham?

A kruppos rohamot jellemzően (de nem feltétlenül minden esetben) megelőzi valamilyen vírusfertőzés. Ez leggyakrabban parainfluenza, de lehet RSV vagy COVID, ritkábban adeno- és influenza vírus is.  Az egyelőre nem világos, hogy egy vírusfertőzés miért okozhat egyes gyerekeknél kruppos rohamot, míg másoknál ez sosem fordul elő. Ebben vélhetőleg közrejátszanak örökletes tényezők és a vírusokra való egyéni érzékenység is, de a pontos okok nem ismertek.
- A krupp – igazából pseudokrupp vagy subglotticus laryngitis - a felső légutak vírusos fertőzésének következtében alakul ki és leginkább az 1-3 év közötti kisgyermekek körében fordul elő. Jó hír, hogy idővel, ahogy növekszik a légutak átmérője, a gyermek növekedésével párhuzamosan, a kruppos roham gyakoriság csökken.  6-8 éves korra nagyrészt szűnnek a kruppos rohamok, de 12-14 éves korban még ritkán előfordulhat kruppos tünet – magyarázza Somogyi doktornő. - A folyamat lényege dióhéjban, hogy amikor a kórokozó megtelepszik a légutak nyálkahártyáján, akkor ott gyulladás jön létre.  A nyálkahártya gyulladása, ödémás duzzanattal jár, ami a légutakat beszűkíti. Így a levegő belégzése akadályozottá válik, a gyermek próbál kapkodva, minél mélyebb levegőt venni és a szűkült területen a turbulens levegőbeáramlás adja a jellegzetes kruppos stridort. A kruppos roham jelentkezhet minden előjel nélkül ill.  lehet a vírusfertőzés első tünete, de kialakulhat néhány napja fennálló, enyhe náthás tüneteket követően is.Jellemzően éjszaka, hajnalban vagy délutáni alvásból felébredve jelentkezik.

Mi a különbség a száraz, a hurutos, az asztmás és a kruppos köhögés közt?

Gyakorlott „kruppos szülők” szinte már a gyerek légvételéből meg tudják mondani, kruppos roham van-e készülőben vagy valami más okozza a köhögést. A kruppos köhögés ugyanis száraz és jellegzetes színezetű, kutyaugatásra hasonlít. A hurutos (vagy produktív) köhögés a nyáktól tisztítja meg a légutakat. A száraz köhögés nem jár váladékkal, de elhúzódóan is jelentkezhet, légúti betegségek után akár hetekig is fennmaradhat. A két fő típus mellett használjuk még az ugató köhögés kifejezést is, ezzel jellegzetesen egy rekedtes, mély hangú köhögésre gondolunk.
A rohamokban jelentkező, ugatáshoz hasonló köhögés, a nehezített belégzést kísérő érdes, húzó jellegű hang, az úgynevezett stridoros légzés és a rekedtség mind kruppra utalnak. Ahogy a roham halad előre, a gyerek egyre nehezebben tud levegőt venni, ezért általában felül az ágyban, kapkodva veszi a levegőt, és ezt csak fokozza az ijedtség érzése. Az orrszárnyi légzés, a fokozódó hasi légzés, valamint a hangos belégzéssel egyidőben látható mellkasi behúzódás szintén annak a jele, hogy a gyermek számára egyre nehezebbé válik a légzés. Jelentős különbség az asztmás tünetekhez képest, hogy míg az asztmánál a kilégzés  nehezített, kilégzésnél hallható a sípoló hang, addig a kruppnál a gyermek a belégzéssel küzd.

Mit tehetünk a kruppos roham esetén?

• Ha még hideg van éjszakánként, a gyereket vastag takaróba bugyolálva ki kell vinni a szabad levegőre, vagy a nyitott ablak elé kell ülni vele. Ha már az éjszakák nem hűvösek, akkor beválhat, ha a nyitott hűtőszekrény elé vagy a hideg vizes nyitott csap mellé ülünk vele. Sokaknál a mélyhűtőszekrény a legjobb lehetőség a hideg levegő belégzésére. A hideg, párás levegő belélegzése ugyanis kruppos rohamnál enyhíti a tüneteket, nehézlégzést, ugató köhögést.
• Érdemes kruppos gyerekek mellé hideg párásító készüléket beszerezni. Emellett a szoba levegőjének páratartalmára is figyeljünk. A túl száraz levegő – 40% alatt – irritálhatja a légutak nyálkahártyáját. FONTOS! A meleg pára, vagy gőzölés a kruppnak és az asztmának is árt, a kamillás gőzölés a pollen-allergiásoknál kifejezett fulladást okozhat.
• Ha már kivizsgálta az orvos a gyermeket és felkészültek a szülők egy esetleges kruppos rohamra, akkor alkalmazzák az elrendelt, szükséges készítményeket az előírásnak megfelelően.
• Maradjunk nyugodtak és a gyereket is igyekezzünk megnyugtatni. Tudniillik a légzését javítjuk azzal, ha nem sír és nem kapkodva veszi a levegőt. Lélegezzünk vele lassan, egyenletesen.

Mikor hívjunk mentőt, mikor menjünk orvoshoz?

Mentőt kell hívni, ha a tünetek nem enyhülnek, vagy a gyermeknek egyéb kísérőbetegsége van, illetve nagyon fiatal. Ugyancsak ezt kell tenni, ha sípoló légzés társul a panaszokhoz, az oxigénhiány miatt ajkai elkékülnek, a nyak alsó részén erőteljes behúzódást látunk légvételkor, légzése egyre nehezebbé válik.
- A kisdedek  az elő kruppos rohamjuknál és a csecsemők többnyire minden roham után kórházi kezelésre szorulnak, ahol általában gyorsan javul az állapotuk a párásítóból, inhalátorból  belélegzett gyógyszerek hatására – mondja dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont – Prima Medica gyermektüdőgyógyásza, csecsemő- és gyermekgyógyásza. Amennyiben a kruppos roham szűnt az otthoni terápia mellett és nem volt szükség orvosi beavatkozásra, akkor is javasolt másnap az orvos felkeresése egy-egy roham után. Ilyenkor megbeszélik, hogy mennyire volt súlyos a roham, maradt-e még enyhe tünete a gyermeknek és fennáll-e újabb roham kockázata. Ki kell zárni egyébbetegségeket, például a krupphoz hasonló tüneteket produkáló esetleges idegen test jelenlétét a légútban vagy allergiás reakciót. Az utólagos vizsgálat során gyógyszert is rendelhetünk, ha szükséges. Különösen fontos a kivizsgálás az első kruppos roham után, ha pedig visszatérő rohamokról van szó, akkor a folyamat súlyossága alapján a szülőknek mérlegelniük kell a teendőket, vagyis, hogy szükséges-e ügyeletre menni, vagy elég, ha követik a korábban megbeszélt kezelést.

Tudástár:

https://www.ukbb.ch/en/treatment-care/clinical-pictures/pseudocroup-laryngotrachitis/

https://www.css.ch/en/private-customers/my-health/health-glossary/conditions/pseudo-croup.html

Forrás: Tüdőközpont – Prima Medica (www.tudokozpont.hu)