Koronavírus: légúti betegek fokozott veszélyben
A koronavírus fertőzés szempontjából fokozottan veszélyeztetett csoportnak számítanak a krónikus légúti betegséggel élők. A megelőzés lépéseiről dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.
Vírusfertőzések és rizikócsoportok
A vírusfertőzések kapcsán mindig vannak bizonyos rizikócsoportok, akiknél magasabb kockázatot jelent a kórokozó által történő megbetegedés. Az 1918-as spanyolnátha járvány elsősorban a fiatal felnőttekre jelentett veszélyt, a 2015-ben indult Zika-vírus pedig a várandós hölgyek esetében jelentett fokozott kockázatot, a születendő magzat egészségére nézve.
A koronavírus esetében az eddigi megfigyelések azt mutatják, hogy a halálozási arány a 40 év felettiek körében kezd emelkedni, és az idősebb, 80 év feletti korosztály körében a legmagasabb. Különösen a férfiak és a dohányosok vannak veszélyben. A kockázat emellett magasabb bizonyos krónikus betegségek esetén is.
A krónikus betegek között a legmagasabb a szív- és érrendszeri problémákkal küzdők kockázata, magas a rizikó a diabétesz esetén és a krónikus légúti betegséggel élők körében.
Mire kell figyelni a rizikócsoportba tartozó személyeknek?
Mivel a légutakat támadó vírusfertőzések fokozott veszélyt jelentenek számukra, a krónikus légúti betegeknek minden évben javasolt az influenza vírus elleni védőoltás és a pneumococcus, a tüdőgyulladást okozó baktérium elleni védőoltás. A koronavírus ellen jelenleg még folyamatban van a védőoltás fejlesztése, így amennyiben elérhető lesz, számukra mindenképp javasolt.
Addig azonban az alábbi védőintézkedéseket javasolt megtenni:
- az alapbetegség kezelése: a vírusfertőzések a krónikus légúti betegség tüneteinek fellángolását okozhatják, ezért fontos, hogy a kezelésünk legyen jól beállított.
- legyen nálunk elegendő gyógyszer, írassunk fel a kezelőorvossal és váltsuk ki szükség esetére, legalább 1 hónapra elegendő gyógyszert.
- amennyire lehet, kerüljék a zsúfolt helyeket, a tömegközlekedést, ne jöjjön beteg-látogató sem. - kerüljék a szemek, az orr és a száj érintését.
- a használt zsebkendőt egyből a szemetesbe kell dobni.
- a vírusfertőzésre az antibiotikum nem hat, előzetes szedése nem előzi meg a fertőzést.
- a WHO megelőzésre vonatkozó ajánlásában kiemelten kezeli a rendszeres és alapos, alkohol tartalmú fertőtlenítő hatású kézmosó folyadékkal történő kézmosást. Azt gondoljuk, kezet mosni mindenki tud, pedig alaposan kezet mosni valójában csak kevesen. Hogy mire figyeljünk, kiderül a Semmelweis Egyetem oktatóvideójából.
Mit tegyünk, ha a betegség tüneteit észleljük magunkon?
A WHO információs oldala alapján koronavírus fertőzés jele lehet a magas láz, a fáradtság és a száraz köhögés. Előfordulhat orrdugulás, orrfolyás és hasmenés is. A tünetei tehát sok tekintetben hasonlóak a jelenleg is tomboló influenza járvány tüneteihez.
Ha koronavírus fertőzésre gyanakszunk azért, mert a közelmúltban olyan országban jártunk, amelyet érint a fertőzés, vagy olyan személlyel találkoztunk, akiről azóta beigazolódott, hogy érintett a betegségben, ne menjünk közösségbe. Hívjuk háziorvosunkat, vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központ által megadott információs telefonszámokat, ahol mindent részletesen el fognak mondani arról, hogy mit tegyünk a továbbiakban.
Téma szakértője
- COVID utáni kivizsgálás,
- asztma gyermek és felnőttkorban,
- COPD,
- köhögés,
- reflux,
- étel-allergia,
- laktóz intolerancia,
- felnőtt- és gyermekellátás.
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Hidvégi Edit PhD
tüdőgyógyászA 2 és 6 mm-es elváltozás olyan kicsi, hogy semmilyen módszerrel nem megközelíthető. (Még PET CT-vel sem!)
Amennyiben egyéb tünete nincs, akkor legkorábban 3 hónap múlva érdemes kontroll mellkas CT elvégzése. Addig - ha dohányzik - azt hagyja el!
Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit
pulmonológus szakorvos
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Fantasztikus
Dr.Hidvégi Edit egyszerűen fantasztikus:)
