Csomó a tüdőben - nem csak daganatot jelezhet!

A rettegett diagnózis

A betegek számára valóban ijesztő, ha a tüdőröntgen vagy a CT vizsgálat bármilyen elváltozást jelez. A legtöbben ilyenkor a tüdőrákra gondolnak, ám valójában a tüdőben talált csomó lehet jóindulatú is.

Jó, vagy rosszindulatú?

Nodulus vagy kerekárnyék néven is olvasható a leleten - a szoliter arra utal, hogy magában álló csomó, CT vizsgálattal már a néhány milliméter átmérőjű is elkülöníthető. Jelezhet például jóindulatú daganatot és idült gyulladásos gócot is. Bizonyos autoimmun betegségek is okozhatnak ilyen eltéréseket, de a csomó akár egy korábban lezajlott tüdőgyulladás vagy tüdőembólia nyoma is lehet, ám sokszor nem ismert, mikor alakult ki - főleg ha kisméretű, és átnézeti röntgen képen ez nem különíthető el.

„A nagyobb átmérőjű körülírt elváltozások gyakrabban rosszindulatúak. Fontos információ még, hogy a csomó szabályos alakú, éles szélű-e, látható-e meszesedés benne, illetve milyen a denzitása ( homogén-e). Lényeges összehasonlítani a korábbi vizsgálati eredménnyel, korábbi mellkas röntgen felvétellel, vagy tüdőszűrő képpel– ha van – mert az is iránymutató, hogy jó vagy rosszindulatú- e a csomó, hogy korábbi képeken is látható-e, ha igen, növekszik-e, és milyen gyorsan.”

Hogyan zajlik a kivizsgálás?

Ha szoliter kerekárnyékot látunk a tüdőben, a 4mm-nél kisebb csomónál ennek további aktuális vizsgálatára nincs mód. Azonban fontos megtudni, hogy volt, vagy van-e a páciensnek egyéb olyan betegsége, aminek részjelensége, vagy következménye lehet az eltérés ( pl. egyéb szervi daganatos betegség, autoimmun betegség, korábbi tbc, stb.). Amennyiben ilyen ismert, vagy gyanú van rá, ennek állapotát tisztázni kell. Fokozott, korai kontrollvizsgálat szükséges, ha a beteg a tüdőrák szempontjából magas kockázatú csoportba tartozik:

• dohányzik
• azbesztport lélegzett be
• családjában előfordult tüdőrák
• volt korábban tüdő-, vagy olyan egyéb daganata, ami a tüdőbe áttétet adhat.

A 8mm-nél nagyobb vagy szabálytalan határokkal rendelkező göb esetében, amennyiben ez nem egy ismert, változatlan eltérés, mindenképp további kivizsgálás szükséges. A kezelőorvos javaslata alapján ilyen esetben a CT-t követően a csomóból vett minta szövettani elemzésére (biopszia) kell törekedni.

Ha a mintavétel nem kivitelezhető, vagy az eredmények nem egyértelműek, PET CT vizsgálat indokolt. Az eredmények alapján eldőlhet, hogy rossz vagy jóindulatú-e az elváltozás és milyen kezelés szükséges. Az elváltozást akkor is rendszeresen ellenőrizni kell, ha a csomók hosszabb időn át nem növekednek és nem is okoznak panaszt.

Bár már nem kötelező, javasolt időnként tüdőszűrésre elmenni, mert itt az összes képet archiválják, az új eltérések megítélésében ez visszamenőleg is fontos lehet. Az 50-75 év közötti, daganatos előzménnyel nem rendelkezők részére lehetőség van ingyenes alacsony sugárdózisú mellkas CT ( LDCT) szűrővizsgálatként történő elvégzésére a HUNCHEST program keretében.