Ezért fontos a helyes légzés – és így rontjuk el
Természetesnek tűnik, de sokan mégsem vesznek jól levegőt. Betegség vagy alkati kérdés is lehet az oka, a nem megfelelő légzés következményeit azonban előbb-utóbb mindenki megérzi. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosát a helyes légzésről kérdeztük.
A születéssel kezdődik
Amikor valaki megszületik, az első dolga, hogy levegőt vesz. A méhen belüli életben ugyanis az anyai keringésből kapja az oxigént. Óriási választóvonal tehát a méhen belüli és a külső élet között, hogy az újszülött levegőt tud venni. Nem tanuljuk, a légzés ösztönös, a központi idegrendszer irányítja.
Hol rontjuk el?
A légzés folyamata tehát automatikus, akkor is folyamatos, ha nem figyelünk oda rá, mint például alvás közben. Ebből adódik a kérdés, hogy hogyan tudjuk egyáltalán elrontani, hogyan tudjuk „rosszul” venni a levegőt, ha ez a képesség eleve velünk született?
Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy fiatalabb korban is jelentkezhet légzésprobléma, akkor is, ha valaki egészséges. A légzőizmoknak 2 nagy csoportja van: a rekeszizom és a bordaközti izmok. Ezek összehangolt működésének segítségével veszünk levegőt és elernyedésükkel fújjuk azt ki. Az erősebb kilégzéshez szintén ezek az izmok szükségesek. A rekeszi légzés kiesése következtében kevesebb levegő jut a tüdőbe. Ennek jól látható jele, ha a gyermeket megkérjük, hogy vegyen egy nagy levegőt és erre látványosan a vállait felhúzza, a vállai emelkednek. A helyes belégzés során a mellkas kitágul és a rekeszizom a hasüreg irányába mozdul, vagyis az alsó bordák területét övszerűen körbeölelve kell a mellkasnak emelkednie.
Az életmódunk így befolyásolja a légzésünket
Ha valaki énekelni, beszélni, fúvós hangszeren játszani tanul szakember segítségével, vagy sportol, akkor a helyes lélegzetvételt is megtanulja, tehát ez egy tudatosítható képesség. Aki viszont nem mozog, kevés a fizikai aktivitás a mindennapjaiban, a légzése is rosszabbá válik. Különösen igaz ez a kövér emberekre és a várandós kismamákra.
A légzés izomból indul. A rekeszizom összehúzódik, a mellkasi izmok összehúzódnak. a mellkasunk tágul. A tüdő ezt a tágulást követi. Ha nincs meg a rekeszizom jó pumpafunkciója és a mobilis mellkas, akkor egyéb betegség nélkül is lehetünk oxigénhiányosak.
Inaktív életmód mellett nem fejlődnek azok az izmok, például a bordaközi izmok sem, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jól tudjunk levegőt venni. A mozgáshiány mellett kialakult túlsúly pedig tovább ront a helyzeten. Bepárnázza a mellkasfalat, a rekeszizom sem tud megfelelően működni, a légzésfunkción csökkent tüdőkapacitás mérhető. A helyzetet rontja, ha a túlsúlyos személy dohányzik. A légzés hatékonysága így tovább csökken.
Helyes légzés: krónikus légúti betegségek esetén ezért fontos
A légzés fejlesztése nagyon fontos légúti betegségek esetén is. Az asztmások például megtanulják, hogy ha az állapotuk rosszabbodik, vagy asztma roham alakul ki, ne kapkodják, hanem vegyék lassan és mélyen a levegőt.- A krónikus légúti betegségek, az asztma mellett a COPD és a tüdőfibrózis egyébként is rontja a rekeszizom működését, a légzőgyakorlatoknak tehát ilyen esetekben is fontos szerepük van.
- A kezelés hatékonyságát is növelni tudjuk, ha a beteg mélyre tudja beszívni a levegőt, hiszen így a inhalációs eszközökből a hatóanyagok is a megfelelő helyre jutnak és jobban hasznosulnak.
- COPD-sek esetében a helyes kilégzést is fontos elsajátítani, mert a betegségük miatt ez okoz fokozott nehézséget. Ennek hiányában nem tud kiürülni a mellkasban rekedt felesleges levegő, vagyis az oxigénellátottságuk tovább romlik.
- A helyes légzés és betegségek kapcsán meg kell említeni az alvási apnoe, az éjszakai légzéskimaradás jelenségét, amit szintén mielőbb kezeltetni kell, hiszen ilyekor a szervezet oxigénhiányos állapotba kerül. A krónikus fáradtság, gyakori fejfájás és koncentrációs problémák mellett az alvási apnoe hosszútávon a cukorbetegség és magasvérnyomás betegség kockázatát is növeli.
- Gyermekeknél a nagyobb, összeérő torokmandula is légzési akadályt, horkolást okoz az éjszaka során, illetve esetükben a megnagyobbodott orrmandula kapcsán szokott jelentkezni légzési probléma. Ha a tartós orrdugulás miatt szájon át veszi a levegőt, akkor a torka könnyebben kiszáradhat, fogékonyabb lehet a betegségekre és akár állkapocs deformitás is kialakulhat, a légzést ezért itt is mielőbb helyre kell állítani.
Bajt jelez a magas légzésszám!
Az újszülött egy perc alatt 30-szor vesz levegőt, felnőttek esetében már a 14-16 lélegzetvétel/perc tekinthető átlagosnak. Ezt bárki megmérheti otthon, és ha ennél tartósan magasabb légzésszámot tapasztal, javasolt tüdőgyógyászhoz fordulnia. Betegségek, például tüdőgyulladás vagy lázas állapot esetén is emelkedik a légzésszám, de a tartósan magas érték asztma, krónikus hörgőgyulladás és COPD rosszabbodását is jelezheti.
Bejelentkezés kivizsgálásra
Téma szakértője
- COVID utáni kivizsgálás,
- asztma gyermek és felnőttkorban,
- COPD,
- köhögés,
- reflux,
- étel-allergia,
- laktóz intolerancia,
- felnőtt- és gyermekellátás.
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Hidvégi Edit PhD
tüdőgyógyászMivel a tüdőgyulladása több, mint egy éve lezajlott, azt követően 3x is kiadtak negativ tüdő röntgen leletet, nem valószínű, hogy avval lenne összefüggésben. A Gram pozitiv coccus fertőzés egyébként is nyomtalanul meggyógyul az antibiotikus kezelésre. Ha Legionella, vagy más úgy nevezett atípusos baktérium fertőzése lett volna, akkor még feltehető lenne, hogy az maradt vissza a sejtekben megbújva. Ez utóbbiak nagyon jól gyógyulnak klaritromicin kezelésre.
Az egyéb tünetek megbeszélése csak személyes kikérdezés és vizsgálat során lenne lehetséges, ezért arra biztatom, ha panaszai vannak, keresse fel a területileg illetékes tüdőgondozót, vagy jelentkezzen be szakrendelésemre a Budai Allergiaközpontba.
Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit
pulmonológus szakorvos
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Tökéletes ellátás
Rendszeres kontrollokra járok Dr. Hídvégi főorvos asszonyhoz. Most is tökéletes ellátást kaptam, a szokásos kedvesség mellett.
