Az asztma nem gyógyítható, de megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel a betegség tüneteit minimálisra lehet csökkenteni. A lépcsős kezelési terv lehetővé teszi, hogy a terápiát bizonyos idő elteltével módosítsuk, a korábban szedett gyógyszereket csökkentsük. Mitől függ, hogy kinél és mikor jön el az a pillanat, amikor kevesebb gyógyszer is elegendő a tünetmentességhez?
Az asztma terápiája során ún. több lépcsős kezelési tervet alkalmazunk. Az életkor, a tünetek súlyossága, gyakorisága és a vizsgálati eredmények függvényében állítunk össze egy kezdő terápiát, melyet bizonyos idő elteltével, a rendszeres kontroll vizsgálatok alkalmával van lehetőség módosítani – mondja dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa. A lépcsőkről le és fel is léphetünk, attól függően, hogy a beteg panaszai súlyosbodtak, vagy javultak-e az addig alkalmazott gyógyszeres kezelés mellett.
A Journal of Allergy and Clinical Immunology folyóirat egy korábban megjelent írásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy mennyi az az idő, aminek átlagosan el kell telnie, amíg az asztma kezelésére használt gyógyszerek mennyiségét csökkenteni lehet. A vizsgálat során olyan 4000 felnőtt és gyermek asztmás adatait összesítették, akik naponta szedtek gyógyszert a betegségük kezelésére. Az egy éve stabil, továbbra is gyógyszert szedő asztmások adatait ezt követően összevetették azokkal, akik egy év stabil (jól kontrollált) asztmát követően elhagyták a napi gyógyszeradagjukat. Az adatok összegzése után megállapították, hogy a gyógyszert elhagyó csoport mindössze 11 százalékánál jelentkezett a betegség tüneteinek súlyosbodása, 4-5 hónapon belül. A kutatók azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyógyszerek elhagyása kizárólag orvosi felügyelet mellett, a kezelőorvos javaslatára történhet.
Az asztma diagnózisát követően mindenki megkapja a személyre szabott terápiát, majd a kezelőorvossal egyeztetett időpontokban rendszeres kontroll vizsgálaton vesz részt. Az asztma típusától is függ, hogy a betegnél szükség van-e fenntartó kezelésre – magyarázza dr. Potecz Györgyi. A csak allergén indukált, szezonális, vagy másnéven allergiás asztmában, vagy a csak légúti fertőzések kapcsán tünetes BHR (bronchiális hiperreaktivitás, a hörgők túlérzékenysége) betegeknél nem szükséges állandó fenntartó terápia, de ez is rendszeres kontrollt igényel. Az asztma egyéb típusainál úgy állítjuk be a fenntartó kezelést, hogy az a legoptimálisabb legyen, biztosítsa a tünetmentességet.
A fél évenként javasolt kontroll vizsgálatok alkalmával a beteg és a kezelőorvos részletesen átbeszélik a tüneteket, amik a betegség kapcsán jelentkezhettek. Többek közt szó esik arról, hogy zavarta-e az asztma a mindennapos tevékenységeinek a végzésében, tapasztalt-e a betegség miatt éjszakai ébredéseket, illetve milyen gyakran kellett használnia az akut tünetek csillapítására belélegző készüléket. A vizsgálatok alapján pedig pontosan kimutatható, hogy mennyit változott a tüdőfunkció. Ezt összehasonlítva az előző vizsgálatnál mért értékkel, szintén fontos adatot kapunk ahhoz, hogy a gyógyszeres kezelést milyen irányba módosítsuk – magyarázza dr. Potecz Györgyi. A jelenlegi ajánlások szerint, ha a legalább 6 hónapja alkalmazott gyógyszeres kezeléssel az asztma jól kontrollált, a gyógyszerelést lehetőleg csökkenteni kell. A gyógyszerelés csökkenthető a dózis csökkentésével vagy egy gyógyszer elhagyásával. Ennek megfelelően a terápia folytatható az azonos, vagy az eggyel alacsonyabb lépcsőn.
További véleményekPotecz doktornő felkészültsége, közvetlen és magabiztos szakmai tudása, végtelen kedvessége, mosolygós türelme lehetővé tette, hogy a lehető legtöbb információt átadhassam betegségemről. Köszönet érte
Sok asztmás beteg tapasztalja, hogy tünetei súlyosbodnak terhelésre, testmozgáskor, különösen hideg időben. Ilyen esetben javasolt orvoshoz fordulni. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy milyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy asztmásan is biztonságosan sportolhasson.
Az influenza különösen az 5 év alatti gyermekekre veszélyes, náluk magasabb a szövődmények – légzési nehézségek, tüdőgyulladás – kockázata. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta milyen tünetekből ismerjük fel és hogyan kezeljük gyermekkorban az influenzát.
