Asztmás roham gyermekkorban-megelőzhető?
A gyermekkori asztma tüneteinek felismeréséről, a diagnózisról és kezelésről dr. Somogyi Éva gyermek tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa mondja el a legfontosabb tudnivalókat.
Mi az asztma?
Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. A gyulladás miatt a légutak fokozottan érzékenyek, így az allergizáló anyagok, molekulák, mint a pollenek, házipor és állati szőrök mellett, az irritáló hatású anyagok, különböző vegyszerek, illatanyagok és a füst is , irritáló hatásuk révén panaszt okozhatnak és asztmás tüneteket provokálhatnak.
Milyen gyógyszerekkel kezelhető?
Az asztma kezelésében legtöbbször, kivéve az asztma legenyhébb formáját, szükség van rendszeresen szedett gyógyszerekre, ún. fenntartó kezelésre illetve az ún. rohamoldó szerek használatára. A rohamoldó készítményeket csak alkalmanként kell használni, amikor bizonyos tünetek a gyermek állapotának rosszabbodását jelzik, illetve az asztmás roham kialakulásakor, fennállásakor.
Jól beállított kezelés mellett is kialakulhat asztmás roham?
Ha a fenntartó gyógyszeres kezelést előírás szerint alkalmazzuk, jó eséllyel csökkenteni tudjuk a gyermeknél az asztmás roham kialakulásának kockázatát. Vannak azonban olyan – egyénenként eltérő - körülmények, ún. triggerek, amelyek rohamot provokálhatnak:
- egy légúti betegség,
- ismert allergén,
- stresszesebb időszak,
- dohányfüstös, poros környezet,
- a hirtelen időjárásváltozás.
Az asztma kezelésének célja a tünetmentesség elérése, így a jól beállított kezelés mellett nemcsak roham nem jelentkezhet, de olyan tünetek sem, amelyek a gyermek életminőségét rontják, mindennapi tevékenységeit zavarják. Ha ez gyakran előfordul – több mint heti egy-két alkalommal szükség van a rohamoldó szerek használatára – akkor a fenntartó kezelést módosítani kell. Ilyenkor a fél éves kontrollok mellett, soron kívül is keressük fel a gyermek kezelőorvosát!
Mi az az asztma akcióterv?
A gyógyszerek felírása, az inhalátorok helyes használatának begyakorlása mellett a kezelőorvos elkészíti az asztma akciótervet is. Az asztma akcióterv egy fontos leírás, mely tartalmazza, hogy mit kell tenni akkor, ha a gyermek tünetei rosszabbodnak és kialakul az asztmás roham.
„Az asztma akciótervben a fenntartó kezelésre szolgáló gyógyszerek mellett a roham során alkalmazandó készítmények – rohamoldók használatának leírása szerepel. Lényeges, hogy az asztma akcióterv lépéseiről gyermekünk is tudjon, hogy - különösen nagyobb gyermek, aki már iskolás korú - a kezdeti jeleket felismerve, önállóan is tudjon cselekedni.”
Tünetek, amelyek esetén azonnali sürgősségi ellátásra van szükség
Ha már kialakult az asztmás roham, akkor kórházi ellátásra is szükség lehet. Ebben az esetben is alkalmazzuk az asztma akciótervben leírtakat, ezzel együtt pedig hívjunk mentőt, vagy az ügyeletet. Erre az alábbi tünetek észlelésekor van szükség:
- a gyermek légzése megváltozik: zihál, kapkodja, felületesebben veszi a levegőt, mint egyébként,
- nehézlégzése nem szűnik, köhögési roham jelentkezik,
- az ujjvégei és/vagy az ajka kékes színezetűek. Ez az állapot már súlyos, oxigén hiányra utal.
Allergiás asztma gyermekeknél
Meg kell különböztetnünk az allergiás és a nem allergiás asztmát. Nagyobb gyermekeknél a betegek többsége az előbbicsoportba sorolható. Ilyen esetben az asztmás tünetek leginkább az allergén belégzésének hatására jelentkeznek, illetve rosszabbodhatnak. Ha felmerül ennek gyanúja, az asztma kivizsgálása során allergiateszt elvégzésével lehet az asztmás tüneteket előidéző allergéneket kimutatni. Ha tudjuk, hogy milyen allergének – például házipor-atkák, penészgombák, toll vagy állati szőrök - provokálják a gyermek asztmás tüneteit, akkor ezek kerülésével a rosszullétek többnyire megelőzhetők.
Gyermekkori asztma- kinőhető?
A szülők által egyik leggyakrabban feltett kérdés, a diagnózist követően. Általánosságban elmondható, hogy az enyhe asztmás tünetet mutató gyerekek 70%-a felnőtt korra valóban „kinövi” a betegséget. Akinél azonban gyermekkorban súlyos tünetekkel jelentkezett az asztma, közülük csak 30% azoknak az aránya, akiknél felnőttkorra elmúlnak a tünetek.
Gyógyulást segítő otthoni környezet
A gyógyszerek mellett fontos, hogy a kicsi környezetét úgy alakítsuk ki, hogy minimalizáljuk az esélyét a tünetek megjelenésének vagy fokozódásának. Ennek érdekében a következőket tehetjük:
- az ágyneműt és a plüssállatokat hetente egyszer 60-90 Celsius fokon mossuk át,
- legalább hetente egyszer, nagy teljesítményű porszívóval szabaduljunk meg a portól,
- kerüljük a dohányzást a gyermek környezetében, otthon és az autóban is. Dohányzás után váltson tiszta ruhát, aki a gyermekkel foglalkozik.
- a háziállatokat tartsuk a hálószobán (gyerekszobán) kívül, sőt a lakáson kívül, kinti környezetben
- légtisztító berendezés használatával tisztítsuk meg a lakás levegőjét a pollenektől, portól és háziállatok szőrétől,
- a gyermek ágyában használjunk allergénmentes matracot és magas hőfokon mosható, allergénmentes ágyneműt. Használhatunk olyan matracot, amelynek speciális bevonata van és megakadályozza a poratkák megtelepedését.
| Kapcsolódó oldalak, melyek érdekelhetik Önt |
|
5 kérdés a gyermekkori asztmáról Asztma: az én gyermekemet is érintheti? Pollenallergia gyerekeknél: már 2-3 éves korban is jelentkezhet - Budai Allergiaközpont |
| Bejelentkezés kezelésére: |
Tüdőközpont
|
Téma szakértője
- gyermekkori asztma
- légzési panaszok
- felnőtt- és gyermekellátás
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Somogyi Éva
gyermektüdőgyógyászGyermek esetében személyes kivizsgálás javasolt, hogy az esetleges gyógyszerváltást is meg lehessen beszélni.
Készséggel kivizsgálom a gyermeket, ha elhozzák rendelésemre.
Üdvözlettel:
Dr Somogyi Éva
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Legjobb gyermekorvos
A legjobb gyermekorvos, akivel talalkoztam, okos, felkeszult, lelkiismeretes!
