Megbetegíthet a párásító készülék?

Ha nem megfelelően tisztítjuk, a készülékekben baktériumok és gombák szaporodhatnak el, melyek belélegezve akár tüdőgyulladást vagy túlérzékenységi reakciót is okozhatnak. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont főorvosát a „párásító-tüdő” néven ismert betegségről és megelőzéséről kérdeztük.

Miért használjunk párásítót?

A belső levegő ideális páratartalma 40-60% között mozog. Ha ennél magasabb, az kedvez a beltéri allergének – háziporatka, penészgomba – megjelenésének és elterjedésének. Ha viszont túl alacsony a páratartalom, a száraz levegő a légutakat irritálhatja: köhögés, orrszárazság jelentkezhet, a kiszáradt nyálkahártya védtelenebb a kórokozókkal szemben, vagyis könnyebben betegszünk meg. Páramérő készülék segítségével mindenki le tudja olvasni, hogy az adott helyiségben hány százalékos a páratartalom.

A száraz levegő nem egészséges

A 40% alatti páratartalom nem kedvez ugyan az allergének megjelenésének, de sajnos nekünk sem. A túl száraz levegő miatt nemcsak a bőrünk, de az orrnyálkahártya is könnyen kiszárad. Ha az orrunkon belélegezve feszítő, kicsit égő, kellemetlen érzést tapasztalunk, az az orrszárazság jele. Emellett a torok és a légutak is kiszáradnak, a kórokozók könnyebben megtapadnak rajta, így emiatt is gyakoribb légúti betegségekkel számolhatunk.

Ilyen panaszok esetén átmeneti megoldást jelenthet ugyan, ha az adott helyiségben teregetjük ki a mosott ruhákat, ám ez és a fűtőtestre helyezett párologtató edények rendszerint több kényelmetlenséggel, mint eredménnyel járnak. A párásító készülék viszont csak kis helyet foglal, ha bekapcsoljuk, már rövid idő alatt is képes megemelni a szoba páratartalmát.

A túlzásba vitt párásítás veszélyei

A készülékek használata során az egyik gyakori probléma az, ha túl sokat hagyjuk bekapcsolva és emiatt túl párás lesz a levegő. Érdemes nem csak a saját érzékeinkre bízni a használatát, a bekapcsolást követően párhuzamosan ellenőrizzük a szoba páratartalmát páramérő készülékkel is.

Ha úgy látjuk, hogy a szoba levegője elérte a kívánt páratartalmat, a készüléket kapcsoljuk ki. Bezárt ajtók mellett a páratartalom sokáig változatlan marad – illetve ha a szobában tartózkodunk, akár többen is, akkor még emelkedni fog – semmiképp se hagyjuk tehát egész éjszakára bekapcsolva a készüléket, mert rövid időn belül a túl magas páratartalom következményeivel – például penész megjelenése a falakon - kell majd megküzdenünk.

„A penész először rendszerint a szoba sarkaiban, a hidegebb északi falra tolt bútorok mögött jelenik meg, és nem csak kellemetlen szaggal tölti meg a szobát, de légúti betegségekre hajlamosíthat és emellett allergén is, az arra érzékenyeknél orrfolyást, orr- és szemviszketést, köhögést okozhat.”

60 éve ismerjük ezt a betegséget

A túlzásba vitt használat mellett a készülékek tisztításának elhanyagolása okoz még sok problémát. Ez vezethet az említett „párásító-tüdő” betegség kialakulásához is. A betegséget először 1959-ben írták le, „párásító-láz” néven. A lázat, köhögés és nehézlégzés okozó betegségről a Schweizerische medizinische Wochenschrift folyóirat is beszámolt, egy 37 éves hölgy esetét ismertetve, akinél a sajt üzletbe 7 évvel korábban telepített szennyezett párásító berendezés két év folyamatos állapotromlás mellett végül tüdőfibrózist okozott.

Később egy másik, a Schweizerische Rundschau fur Medizin Praxis folyóiratban megjelent cikk is a párásító-szindrómáról, mint foglalkozási ártalomról ír. Az algával és baktériumokkal szennyezett, a levegő páratartalmát szabályozó készülékek kapcsán két gyakran előforduló betegséget nevezett meg: az allergiás eredetű alveolitis és a párásító-láz.

Rosszul használt párásító készülékek

A kezdetben még csak foglalkozási ártalomként előforduló betegség aztán a párásító készülékek használatának elterjedésével és az otthoni készülékek megjelenésével egyre gyakrabban okoz problémákat. A lakás túlzott párásításának következményei mellett súlyos szövődményekre számíthatunk akkor is, ha nem megfelelően kezeljük a párásítókat.

„Ha nem mossuk el időnként a tartályt, de legalább nem cseréljük ki a vizet, csak utántöltjük, a szennyezett párásítók gomba és baktériumtörzsekkel árasztják el használat közben a szoba levegőjét. Ilyen esetben a beteg szervezetében vérvizsgálattal ki lehet mutatni a kórokozó ellen termelődő antitesteket. A párásítók mellett hasonló veszélyt jelentenek a nem megfelelően gondozott szobaszökőkutak és hidromasszázs kádak is.”

A kivizsgálás során erre is gondolni kell!

A tüdőbetegségek kivizsgálása során a kezelőorvos tájékozódik az otthoni és munkahelyi környezetünkről, mivel a kezelés csak akkor lehet teljes, ha nem csak a tüneteket, hanem kiváltó okot is megszüntetjük. Hosszabb ideje fennálló köhögés, terhelésre jelentkező nehézlégzés, fogyás vagy visszatérő tüdőgyulladás, hidegrázás, láz kivizsgálása során gondoljunk arra, hogy az otthoni környezetben esetleg nem megfelelően használt készülék is szerepet játszhat a tüneteink megjelenésében!