Megbetegíthet a párásító készülék?
Ha nem megfelelően tisztítjuk, a készülékekben baktériumok és gombák szaporodhatnak el, melyek belélegezve akár tüdőgyulladást vagy túlérzékenységi reakciót is okozhatnak. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont főorvosát a „párásító-tüdő” néven ismert betegségről és megelőzéséről kérdeztük.
Miért használjunk párásítót?
A belső levegő ideális páratartalma 40-60% között mozog. Ha ennél magasabb, az kedvez a beltéri allergének – háziporatka, penészgomba – megjelenésének és elterjedésének. Ha viszont túl alacsony a páratartalom, a száraz levegő a légutakat irritálhatja: köhögés, orrszárazság jelentkezhet, a kiszáradt nyálkahártya védtelenebb a kórokozókkal szemben, vagyis könnyebben betegszünk meg. Páramérő készülék segítségével mindenki le tudja olvasni, hogy az adott helyiségben hány százalékos a páratartalom.
A száraz levegő nem egészséges
A 40% alatti páratartalom nem kedvez ugyan az allergének megjelenésének, de sajnos nekünk sem. A túl száraz levegő miatt nemcsak a bőrünk, de az orrnyálkahártya is könnyen kiszárad. Ha az orrunkon belélegezve feszítő, kicsit égő, kellemetlen érzést tapasztalunk, az az orrszárazság jele. Emellett a torok és a légutak is kiszáradnak, a kórokozók könnyebben megtapadnak rajta, így emiatt is gyakoribb légúti betegségekkel számolhatunk.
Ilyen panaszok esetén átmeneti megoldást jelenthet ugyan, ha az adott helyiségben teregetjük ki a mosott ruhákat, ám ez és a fűtőtestre helyezett párologtató edények rendszerint több kényelmetlenséggel, mint eredménnyel járnak. A párásító készülék viszont csak kis helyet foglal, ha bekapcsoljuk, már rövid idő alatt is képes megemelni a szoba páratartalmát.
A túlzásba vitt párásítás veszélyei
A készülékek használata során az egyik gyakori probléma az, ha túl sokat hagyjuk bekapcsolva és emiatt túl párás lesz a levegő. Érdemes nem csak a saját érzékeinkre bízni a használatát, a bekapcsolást követően párhuzamosan ellenőrizzük a szoba páratartalmát páramérő készülékkel is.
Ha úgy látjuk, hogy a szoba levegője elérte a kívánt páratartalmat, a készüléket kapcsoljuk ki. Bezárt ajtók mellett a páratartalom sokáig változatlan marad – illetve ha a szobában tartózkodunk, akár többen is, akkor még emelkedni fog – semmiképp se hagyjuk tehát egész éjszakára bekapcsolva a készüléket, mert rövid időn belül a túl magas páratartalom következményeivel – például penész megjelenése a falakon - kell majd megküzdenünk.
„A penész először rendszerint a szoba sarkaiban, a hidegebb északi falra tolt bútorok mögött jelenik meg, és nem csak kellemetlen szaggal tölti meg a szobát, de légúti betegségekre hajlamosíthat és emellett allergén is, az arra érzékenyeknél orrfolyást, orr- és szemviszketést, köhögést okozhat.”
60 éve ismerjük ezt a betegséget
A túlzásba vitt használat mellett a készülékek tisztításának elhanyagolása okoz még sok problémát. Ez vezethet az említett „párásító-tüdő” betegség kialakulásához is. A betegséget először 1959-ben írták le, „párásító-láz” néven. A lázat, köhögés és nehézlégzés okozó betegségről a Schweizerische medizinische Wochenschrift folyóirat is beszámolt, egy 37 éves hölgy esetét ismertetve, akinél a sajt üzletbe 7 évvel korábban telepített szennyezett párásító berendezés két év folyamatos állapotromlás mellett végül tüdőfibrózist okozott.
Később egy másik, a Schweizerische Rundschau fur Medizin Praxis folyóiratban megjelent cikk is a párásító-szindrómáról, mint foglalkozási ártalomról ír. Az algával és baktériumokkal szennyezett, a levegő páratartalmát szabályozó készülékek kapcsán két gyakran előforduló betegséget nevezett meg: az allergiás eredetű alveolitis és a párásító-láz.
Rosszul használt párásító készülékek
A kezdetben még csak foglalkozási ártalomként előforduló betegség aztán a párásító készülékek használatának elterjedésével és az otthoni készülékek megjelenésével egyre gyakrabban okoz problémákat. A lakás túlzott párásításának következményei mellett súlyos szövődményekre számíthatunk akkor is, ha nem megfelelően kezeljük a párásítókat.
„Ha nem mossuk el időnként a tartályt, de legalább nem cseréljük ki a vizet, csak utántöltjük, a szennyezett párásítók gomba és baktériumtörzsekkel árasztják el használat közben a szoba levegőjét. Ilyen esetben a beteg szervezetében vérvizsgálattal ki lehet mutatni a kórokozó ellen termelődő antitesteket. A párásítók mellett hasonló veszélyt jelentenek a nem megfelelően gondozott szobaszökőkutak és hidromasszázs kádak is.”
A kivizsgálás során erre is gondolni kell!
A tüdőbetegségek kivizsgálása során a kezelőorvos tájékozódik az otthoni és munkahelyi környezetünkről, mivel a kezelés csak akkor lehet teljes, ha nem csak a tüneteket, hanem kiváltó okot is megszüntetjük. Hosszabb ideje fennálló köhögés, terhelésre jelentkező nehézlégzés, fogyás vagy visszatérő tüdőgyulladás, hidegrázás, láz kivizsgálása során gondoljunk arra, hogy az otthoni környezetben esetleg nem megfelelően használt készülék is szerepet játszhat a tüneteink megjelenésében!
| Kapcsolódó oldalak, melyek érdekelhetik Önt |
|
Párás időben fokozódhatnak az asztmás panaszok Három fronton támadnak a téli allergiák - Budai Allergiaközpont |
| Bejelentkezés kezelésére: |
Tüdőközpont
|
Téma szakértője
Orvos válaszol
köhögés
Tavaly március környékén - egy megfázás után - kezdtem el köhögni, ami nem akart elmúlni. (Régebben is, gyerekkorom óta a köhögés mindig erős volt nálam, a megfázások után tovább tartott, egy orvos szerint azért, mert gyerekkoromban volt egy nem kezelt tüdő és hörghurut gyulladásom, amit egy orvos nem vett észre... állítólag, csak utána egy másik.)
A köhögés egyre rosszabb lett, kaptam köptetőket, az sem volt jó, és miután már nem csak én fáradtam el ettől, de a környezetem is, eljutottam az allergológiára, ahol semmit nem mutattak ki. Ennek ellenére mondta a doktornő, simán lehetek allergiás, de elküldött a tüdőgondozóba. Ott elkezdtek vizsgálni és gondolkodni, mi lehet a bajom. Mivel a tüdőröntgen negatív volt, a légzésvizsgálatom nem volt olyan rossz, a köhögésem erősödött, többször tüsszögtem, az orrom be volt dugulva és hátul folyt a váladék a torkomba, és az allergiaszezon közepén voltunk, azt mondták valószínűleg allergia és allergiás asztma. Közben megérkezett a serológiai leletem is, ami azt mutatta ki, hogy volt régebben egy Clamydia fertőzésem.
Háromfajta inhalációs gyógyszer írtak fel: Budesonydot, Formoterolt és Buventolt. Ezeket orvosi előírás szerint alkalmaztam. És kaptam Pantoprazol Sandoz tablettát is, mivel rekeszizomsérvem van és refluxom (hátha attól is köhögök). Hogy ettől-e vagy attól, hogy vége lett az allergiaszezonnak, nem tudom, de december közepére a köhögés elmaradt.
Ám elölről kezdődött március elején.
Akkor a háziorvosomtól megint savlekötőt és allergia ellen Desloratadin Teva szájban oldódó tablettát. Ez úgy tűnt, használt is, a tavalyi évhez képest jóval enyhébben köhögtem, ritkábban jött rám. De olyan május környékén már nem segített (ráadásul néha azt éreztem, mintha elkezdene erősen vagy összevissza dobogni a szívem - később kiderült, ez a gyógyszerek mellékhatása is lehetett). Augusztusban már annyira köhögtem (és újra orrdugulás, a nyálka hátul lefolyása, tüsszögés társaságában), hogy visszamentem a tüdőgyógyászatra, de egy másik doktornőhöz kerültem. (Tüdőröntgen negatív, légzésvizsgálat eredménye "nem annyira rossz", a serológia újra kimutatta a régi clamydia fertőzést.)
Az új doktornő felírt nekem Alvesco inhalációs oldatot, Inhafort inhalációs port és mondta, szedjem tovább a savlekötőt és az allergia elleni tablettát. Azt mondta, az inhalációs gyógyszereket addig szedjem, míg köhögök.
A köhögésem enyhülni kezdett, ám a szívdobogás érzés gyakoribbá vált, sőt, kezdtem úgy érezni, mintha nem is a szívem dobogna, hanem inkább nehéz levegőt vennem, pontosabban a kilégzéskor olyan, mintha elfogyna a levegőm. Nem tudom jobban leírni, ijesztő és fura érzés, ami mostanáig tart és egyre gyakoribb és ijesztőbb. (Közben a kezem is remegni kezdett - kiderült ez is, a szívdobogás érzés is, a nehézlégzés is lehet a gyógyszer mellékhatása)
Amikor a köhögésem szinte elmúlt, abbahagytam a gyógyszereket, ám 4-5 nap múlva újra elkezdtem köhögni. (Amíg nem szedtem a gyógyszereket a kézremegésem elmúlt, a többi, a szívdobogás érzés, a nehézlégzés nem). Visszamentem, az orvoshoz, és a doktornő azt mondta, most hagyjak abba minden gyógyszer, csak egy Fromilid nevű gyógyszert szedjek két hétig, hátha elkaptam valamit. (Közben elküldött a doktornő kardiológiára a szívdobogás érzés miatt - elsőre azt mondták, semmi baj a szívemmel, de még csinálnak pár vizsgálatot a napokban, a fulladásérzésre meg azt mondta, nem fulladhatok, mert annyira nem volt rossz a légzésfunkció mérés). Beszedtem az antibiotikumot. Nem hogy nem múlt el a köhögés, de erősebb lett, ahogy a fulladásérzés is rosszabb. Nem állandó, időszakosan jön elő. Pl. étkezés után, vagy amikor előrehajolva fejet mosok a kádnál és kiegyenesedem, utána érzem, vagy amikor sokáig ülök, majd felkelek és megyek ide-oda...
Most újra a doktornőnél voltam, referálni az antibiotikum hatásáról.
Azt mondta, kezdjem el újra alkalmazni az Alvescot és az Inhafortot (hiába mondtam, hogy valamelyiktől nagyon remeg a kezem, azt mondta, ezt minden gyógyszerre írják), és felírt még Egy 3 db-os Azibiot tablettát is. És miután ezt a 3 db-ot beszedtem, 10 napra rá kezdjem újra szedni a a savlekötőt és a allergia gyógyszert.
Viszont van egy fontos hozzáfűzni valóm: éjszaka semmi bajom. Nem kelek fel, hogy köhögök vagy nem kapok levegőt!
Én pedig most tartok ott, hogy kétségbeestem. Egyrészt a köhögés kifáraszt, és nem csak engem idegesít, a környezetemet is, de ez a legkevesebb. Ez a szívdobogás érzés is ijesztő, de rosszabb az az érzés, mintha elfogyna a levegőm kilégzéskor... Olyankor mindig köhögnöm kell, és egy kicsit jobb. Ha megyek az utcán, akkor is többször előjön ez az érzés. Váladék ilyenkor nagyon kevés ürül, ez átlátszó de nagyon sűrű, és nem vagyok biztos benne, hogy nem az jön fel, amit nyelek hátulról csorogva. Olyan, mintha a rekeszizom magasságában, elöl is, hátul is viszketne vagy mi, mintha lenne ott valami, amit ki kéne köhögni, de nem igazán sikerül.
A doktornő azt mondta, lehet el kell végezni egy olyan vizsgálatot, hogy egy csővel (?) belenéznek a tüdőmbe, hogy van-e ott valami... ettől nagyon megijedtem, de utána azt mondta, ezt csak azért mondta, hogy ettől hátha elmúlik a köhögés... (Nem nagyon értettem, akkor lehet, azt gondolja, szimulálok?)
Elnézést, hogy ilyen hosszú lére eresztettem a beszámolót, csak gondoltam minden fontos lehet....
Ez a köhögés, meg ez a fulladás érzés elmúlik valaha? Lehet ezen segíteni? Mit tehetek még? Soha nem cigiztem, nem iszok alkoholt...
Amitől most nagyon megijedtem, hogy lehet, hogy ez COPD? Vagy szénanátha és asztma? És persze már elkezdtem félni a súlyosabb betegségektől is (tüdőrák, azbesztózis... )
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel: K.A. (50 éves)
Bár sok mindent igen részletesen leírt, azt nem, hogy szám szerint milyen volt a légzésfunkciós értéke. Pedig csak ez alapján lehet eldönteni, hogy van-e COPD-je, vagy nincs. (Habár valószínűbb, hogy nincs.)
A köhögése - a leírtak alapján - leginkább reflux eredetű. A szívdobogás lehet a Buventoltól, az Inhafort-tól (ami Formoterol), de lehet stressztől is. A pajzsmirigy funkcióját ellenőrizték?
A "csővel belenéznek a tüdejébe" egy hörgőtükrözéses vizsgálatot jelent (bronchoscopia az orvosi neve), ami tényleg szükséges lehet, ha nem derül ki, hogy mi a köhögése oka.
További részleteket csak személyes találkozás és vizsgálat alapján tudok Önnek mondani. Ha szükségesnek látja, jelentkezzen be szakrendelésemre a Budai Allergiaközpontba. Kérem, hogy oda hozza el az összes eddigi leletét.
Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit
Pulmonológus és gasztroenterológus szakorvos
Páciensek mondták
Szimpatikus hozzáállás
Meg voltam elégedve az egész vizittel, az allergiámat a teljes egészségi állapotommal egy rendszerben kezelve éreztem, minden feltett kérdésemre kielégítő választ kaptam; a doktornő kedves, segítőkész hozzáállása különösen szimpatikus volt
dr. Potecz Györgyi
tüdőgyógyász, allergológus és klinikai Immunológus
