Mennyi esélyem van rá, hogy asztmás legyek?

Korra és nemre való tekintet nélkül

Asztmás beteggel minden korosztály tagjai közt találkozhatunk. A 18 év alatti betegekkel gyermektüdőgyógyász, a 18 év felettiek kezelésével felnőtt tüdőgyógyász foglalkozik. Nemcsak kor, de nemek tekintetében sincs igazán különbség. Habár kisgyermekkorban fiúk körében gyakoribb a betegség megjelenése, a serdülőkor környékére ez az arány kiegyenlítődik, lányok körében is hasonlóan gyakori az asztma előfordulása.

Az öröklődés és a környezet szerepe

Az asztma kialakulásának okait több kutatás is vizsgálta, s abban az eredmények megegyeznek, hogy ha a családban előfordult a betegség, akkor nagyobb az esély a megjelenésére. Egy korábbi nagyszabású, az European Clinical Respiratory Journal folyóiratban közölt kutatás alapján is az asztma un. poligénes módon öröklődik. Ez ezt jelenti, hogy nincs egy örökletes gén, hanem több, a kialakulást és a betegség típust befolyásoló gének együttese határozza meg a betegség kialakulásának kockázatát és annak lefolyását.

A genetika szerepe mellett azonban lényegesek a környezeti tényezők, amelyek képesek befolyásolni, hogy az öröklött hajlamból kialakul-e a betegség. A tanulmány szerint a túlzott tisztaság a csecsemő- és kisgyermek környezetében (higiéne hipotézis), az alacsony születési súly, az anya várandósság és szoptatás alatti dohányzása, a csecsemőkori RSV fertőzés is ilyen tényező, de a gyermekkori túlsúly (a magasabb BMI érték) esetén is gyakoribb volt az allergia és asztma megjelenése.

„Ha a családunkban előfordult a betegség, akkor tehát valóban több esély van rá, hogy nálunk is megjelennek a tünetek, ám ahogyan látható, ebben a genetika mellett a környezeti és egyéb tényezők is lényeges szerepet játszanak. Akkor is lehet valaki asztmás, ha a családban ő az első, akinél megjelennek a tünetek. És úgy is elkerülheti a betegség, hogy a családi halmozódás miatt igen nagy a kockázat nála.”

Felnőttkorban is kialakulhat asztma

A felnőttkori asztmás tünetek esetében már valószínűleg kisebb az öröklött hajlam szerepe. A betegség kialakulása ebben a korban, főként környezeti tényezőkre vezethető vissza.

• Kiváltó tényező lehet, vagyis a betegség kialakulásának kockázatát növeli a dohányzás – az aktív és a passzív is - és a túlsúly.
• Az asztma gyakran társul meglévő allergia mellé. Így ha valaki allergiás, különösen fontos a megfelelő kezelés, hogy a következményesen jelentkező asztmát megelőzze. Az allergiás náthában szenvedő pácienseknél 30% az asztma kialakulásának az esélye.
• A foglalkozási asztma jelentkezhet szennyezett, füstös, poros levegő, irritánsok, vegyszerek tartós belélegzése, de valódi allergiás ok (pl. pékek) miatt.

Honnan ismerhetem fel?

Az asztma nehézlégzést, mellkasi szorító érzést, légszomjat és gyakori, rohamszerű köhögést okozhat. A betegség egyénenként is eltérő lehet, az enyhébb tünetektől egészen a súlyos, a mindennapi tevékenységek végzését is megnehezítő állapot is előfordulhat. Megfelelő kezeléssel azonban a betegséget jól lehet kontrollálni, ehhez azonban fontos, hogy idejében, az első tünetek észlelésekor orvoshoz forduljunk. Az asztma nem gyógyítható, de jól kezelhető, személyre szabott kezeléssel a betegeknél tünetmentességet lehet elérni.