A COPD-ről sokat hallani, mégis kevesen ismerik. Pedig ha kialakult, fontos mielőbb orvoshoz fordulni, mert a tünetek korai diagnózisa és kezelése a beteg életminőségét jelentősen befolyásolja. A krónikus légúti betegséggel kapcsolatos kérdéseinkre dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa válaszolt.
- A COPD egy angol rövidítés, magyarul C- krónikus, O-obstruktív - szűkületet jelent-, P-pulmonary, vagyis tüdővel kapcsolatos, D-disease, vagyis betegség rövidítése. Röviden úgy lehet a COPD-t leírni, hogy egy hörgőszűkülettel járó tüdőbetegség.
- A hörgőknek az összeszűkülését két tényező okozza. Az egyik az, hogy begyullad a belső felszínüket borító nyálkahártya, ezt krónikus bronchitisznek, tehát egy állandóan fennálló hörghurutnak lehet nevezni. A másik kiváltó tényező a hörgők falában lévő simaizmok összehúzódása. A szűkület miatt a levegő kifújásánál sípoló hangot lehet hallani, ebben hasonlít az asztmára is.
- Az asztma általában fiatalabb korban jelentkezik, nagyon sokszor allergiás alapon, de szerepet játszanak egyéb tényezők is a kialakulásában. A COPD általában 45 éves vagy idősebb korban okoz először panaszokat. Nagyon sokszor, az esetek 90%-ában a dohányzás okozza.
- Nem a nikotin okozza a tüdő betegségét. A nikotin bekerül a központi idegrendszerbe, a hozzászokás, a függőség kialakulásáért felelős. A daganatos betegségeket, a COPD-t a cigarettában lévő egyéb mérgező anyagok, égéstermékek okozzák. Megközelítőleg 4000 féle vegyi anyag található meg egy cigarettában, ebből 400, ami károsító és jelentős részük rákkeltő is.
- Az esetek többségében valóban a dohányzás a felelős, ám tény, hogy diagnosztizálunk olyan betegeket is, akik soha nem dohányoztak. Ilyen esetben, ahogyan körbejárjuk a kérdést, a beszélgetés során rendszerint kiderül, hogy olyan környezetben dolgozott, ahol sokan dohányoztak – nem csak az aktív, a passzív dohányzás is kockázati tényező. Különböző égéstermékek, vegyi anyagok tartós belélegzése szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a tüdőszövet károsodjon, krónikus gyulladás alakuljon ki a légutakban, ami COPD-hez vezet.
- COPD esetén kezelés nélkül az állapotromlás fokozatos, így egyre erősödő tüneteket okoz. A nehézlégzés, fulladás érzés kezdetben fizikai terhelésre jelentkezik, például lépcsőzésnél, majd később már nyugalomban is. A sípoló légzés jellegzetes tünet, ha a betegnek bronchitisze van, akkor nagyon sok váladékot termel a nyálkahártya, emiatt az egyik fő panasz a gyakori köhögés bőséges köpetürítéssel, főként a reggeli órákban, felkelés után.
- A tüdő egyik legfontosabb feladata az oxigéncsere, a COPD által okozott károsodás miatt ezt a funkcióját nem tudja tökéletesen ellátni. A beteg szervezetében emiatt az oxigén szint csökkeni fog, egyre rosszabb lesz a terhelhetősége. A COPD nem gyógyítható, de időben megkezdett kezeléssel a betegség lefolyása lelassítható. A betegek jobb életminőségre számíthatnak, ha már az első tünetek észlelésekor orvoshoz fordulnak.
- Az egyik leggyakoribb eset, ha valaki azt hiszi, hogy azért köhög, mert dohányzik. Emiatt nem is tulajdonít neki különösebb jelentőséget, pedig valójában már bronchitisze van. A fulladás miatt gyakran kardiológiai problémára gondolnak, de említettem korábban az asztmával való hasonlóságot is, ami szintén késleltetheti a betegség felismerését.
- Tüdőgyógyász foglalkozik a panaszok diagnózisával és kezelésével. A beteg elmondása alapján a tapasztalt tüneteket összeveti a légzésfunkció eredményével, így meg lehet állapítani, hogy mi áll a háttérben. A légzésfunkciós vizsgálat nem jár fájdalommal. Egy készülékbe kell belefújni, a gép ez alapján képes kiszámolni a kilélegzett levegő mennyiségét, sebességét és sok egyéb fontos paramétert meghatározni. Ezek alapján meg lehet állapítani, hogy az illetőnek van-e COPD-s betegsége, vagy esetleg egyéb légúti betegség okozza a tüneteit. Ahhoz, hogy az anatómiai eltéréseket vagy egyéb betegségeket ki tudjuk szűrni, a légzésfunkció mellett mellkas röntgen – vagy a részletesebb képet adó alacsony dózisú CT vizsgálat - elvégzésére is szükség van.
- A kezelésben a hörgő tágító gyógyszerek az elsődlegesek. Használatukkal a betegség miatt összeszűkült hörgők kitágulnak, a beteg jobban fog levegőt kapni, jobb lesz az oxigén ellátottsága, javul a terhelhetősége. A COPD-nél előfordulhat időnként a tünetek fellángolása, ezt akár egy légúti betegség is kiválthatja. Ilyenkor a hörgő tágító mellett szteroid vagy antibiotikum alkalmazására is szükség lehet. A gyógyszeres kezelést hatékonyan kiegészíti a gyógytornászok által vezetett torna, légzőgyakorlatok gyakorlása. A legfontosabb, hogy a beteg a dohányzást minél hamarabb hagyja abba, vagy legalább minimálisra csökkentse, mert ez a további rohamos tüdőfunkció romlást is kiküszöböli.
| Kapcsolódó oldalak, melyek érdekelhetik Önt |
| Bejelentkezés COPD kezelésére: |
Tüdőközpont
|
specialitások:
További véleményekNagyon elégedett voltam az időpont betartásával, Főorvosnő teljes figyelmét fordított ránk, minden kérdésünket készségesen megválaszolt, egyáltalán nem éreztük, hogy siettetne. Az e-mailben feltett kérdésekre mindíg egyértelműen válaszol, néhány napon belül.
Sok asztmás beteg tapasztalja, hogy tünetei súlyosbodnak terhelésre, testmozgáskor, különösen hideg időben. Ilyen esetben javasolt orvoshoz fordulni. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy milyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy asztmásan is biztonságosan sportolhasson.
Az influenza különösen az 5 év alatti gyermekekre veszélyes, náluk magasabb a szövődmények – légzési nehézségek, tüdőgyulladás – kockázata. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta milyen tünetekből ismerjük fel és hogyan kezeljük gyermekkorban az influenzát.
