COPD tünetei és kezelése

COPD tünetei és kezelése

Utolsó módosítás:2020.09.30 13:41

A COPD-ről sokat hallani, mégis kevesen ismerik. Pedig ha kialakult, fontos mielőbb orvoshoz fordulni, mert a tünetek korai diagnózisa és kezelése a beteg életminőségét jelentősen befolyásolja. A krónikus légúti betegséggel kapcsolatos kérdéseinkre dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa válaszolt.

Mit jelent pontosan a COPD?

- A COPD egy angol rövidítés, magyarul C- krónikus, O-obstruktív - szűkületet jelent-, P-pulmonary, vagyis tüdővel kapcsolatos, D-disease, vagyis betegség rövidítése. Röviden úgy lehet a COPD-t leírni, hogy egy hörgőszűkülettel járó tüdőbetegség.

Mi okozza a hörgőszűkületet?

- A hörgőknek az összeszűkülését két tényező okozza. Az egyik az, hogy begyullad a belső felszínüket borító nyálkahártya, ezt krónikus bronchitisznek, tehát egy állandóan fennálló hörghurutnak lehet nevezni. A másik kiváltó tényező a hörgők falában lévő simaizmok összehúzódása. A szűkület miatt a levegő kifújásánál sípoló hangot lehet hallani, ebben hasonlít az asztmára is.

Mi alapján sejthetjük, hogy tüneteinket asztma vagy COPD okozza?

- Az asztma általában fiatalabb korban jelentkezik, nagyon sokszor allergiás alapon, de szerepet játszanak egyéb tényezők is a kialakulásában. A COPD általában 45 éves vagy idősebb korban okoz először panaszokat. Nagyon sokszor, az esetek 90%-ában a dohányzás okozza.

Milyen folyamatok zajlanak le a tüdőben, amikor valaki dohányzik?

A passzív dohányzás is növelheti a COPD kialakulásának kockázatát.- Nem a nikotin okozza a tüdő betegségét. A nikotin bekerül a központi idegrendszerbe, a hozzászokás, a függőség kialakulásáért felelős. A daganatos betegségeket, a COPD-t a cigarettában lévő egyéb mérgező anyagok, égéstermékek okozzák. Megközelítőleg 4000 féle vegyi anyag található meg egy cigarettában, ebből 400, ami károsító és jelentős részük rákkeltő is.

A dohányzáson kívül mi okozhat még COPD-t?

- Az esetek többségében valóban a dohányzás a felelős, ám tény, hogy diagnosztizálunk olyan betegeket is, akik soha nem dohányoztak. Ilyen esetben, ahogyan körbejárjuk a kérdést, a beszélgetés során rendszerint kiderül, hogy olyan környezetben dolgozott, ahol sokan dohányoztak – nem csak az aktív, a passzív dohányzás is kockázati tényező. Különböző égéstermékek, vegyi anyagok tartós belélegzése szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a tüdőszövet károsodjon, krónikus gyulladás alakuljon ki a légutakban, ami COPD-hez vezet.

Milyen panaszok esetén forduljunk orvoshoz?

- COPD esetén kezelés nélkül az állapotromlás fokozatos, így egyre erősödő tüneteket okoz. A nehézlégzés, fulladás érzés kezdetben fizikai terhelésre jelentkezik, például lépcsőzésnél, majd később már nyugalomban is. A sípoló légzés jellegzetes tünet, ha a betegnek bronchitisze van, akkor nagyon sok váladékot termel a nyálkahártya, emiatt az egyik fő panasz a gyakori köhögés bőséges köpetürítéssel, főként a reggeli órákban, felkelés után.

Mi történik, ha valaki nem kezelteti a betegségét?

COPD jele is lehet, ha lépcsőzésnél kifulladunk.- A tüdő egyik legfontosabb feladata az oxigéncsere, a COPD által okozott károsodás miatt ezt a funkcióját nem tudja tökéletesen ellátni. A beteg szervezetében emiatt az oxigén szint csökkeni fog, egyre rosszabb lesz a terhelhetősége. A COPD nem gyógyítható, de időben megkezdett kezeléssel a betegség lefolyása lelassítható. A betegek jobb életminőségre számíthatnak, ha már az első tünetek észlelésekor orvoshoz fordulnak.

A súlyos következmények ellenére, miért nem fordulnak sokan mégsem időben orvoshoz?

- Az egyik leggyakoribb eset, ha valaki azt hiszi, hogy azért köhög, mert dohányzik. Emiatt nem is tulajdonít neki különösebb jelentőséget, pedig valójában már bronchitisze van. A fulladás miatt gyakran kardiológiai problémára gondolnak, de említettem korábban az asztmával való hasonlóságot is, ami szintén késleltetheti a betegség felismerését.

Hová forduljon, aki a COPD tüneteit észleli?

- Tüdőgyógyász foglalkozik a panaszok diagnózisával és kezelésével. A beteg elmondása alapján a tapasztalt tüneteket összeveti a légzésfunkció eredményével, így meg lehet állapítani, hogy mi áll a háttérben. A légzésfunkciós vizsgálat nem jár fájdalommal. Egy készülékbe kell belefújni, a gép ez alapján képes kiszámolni a kilélegzett levegő mennyiségét, sebességét és sok egyéb fontos paramétert meghatározni. Ezek alapján meg lehet állapítani, hogy az illetőnek van-e COPD-s betegsége, vagy esetleg egyéb légúti betegség okozza a tüneteit. Ahhoz, hogy az anatómiai eltéréseket vagy egyéb betegségeket ki tudjuk szűrni, a légzésfunkció mellett mellkas röntgen – vagy a részletesebb képet adó alacsony dózisú CT vizsgálat - elvégzésére is szükség van.

Milyen kezelés létezik a COPD tüneteire?

- A kezelésben a hörgő tágító gyógyszerek az elsődlegesek. Használatukkal a betegség miatt összeszűkült hörgők kitágulnak, a beteg jobban fog levegőt kapni, jobb lesz az oxigén ellátottsága, javul a terhelhetősége. A COPD-nél előfordulhat időnként a tünetek fellángolása, ezt akár egy légúti betegség is kiválthatja. Ilyenkor a hörgő tágító mellett szteroid vagy antibiotikum alkalmazására is szükség lehet. A gyógyszeres kezelést hatékonyan kiegészíti a gyógytornászok által vezetett torna, légzőgyakorlatok gyakorlása. A legfontosabb, hogy a beteg a dohányzást minél hamarabb hagyja abba, vagy legalább minimálisra csökkentse, mert ez a további rohamos tüdőfunkció romlást is kiküszöböli.

Téma szakértője

  • Specialitások:
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Kedves Doktornő! 33 éves, ereje teljében lévő férfiember volnék. 2016. augusztusában munkavégzés közben lettem rosszul. Egyik pillanatról a másikra ágynak estem, láz, nehéz légzés, köhögés voltak a tüneteim. Felkerestem háziorvosom, akinek javaslatára clarithromycint kezdtem szedni. Állapotom nem javult, 3 nap múlva egy köhögő roham után furcsa zörejt észleltem a tüdőm bal oldalán. Terhelésre nagyon fulladtam, izzadtam. Újra felkerestem a háziorvosom, aki azonnal beutalt a körzetünkbe tartozó kórház sürgősségi osztályára. Mellkasröntgenen bal oldalon kisméretű transparentiacsökkenést találtak, ami pneumóniának felelt meg a leírás alapján. Antibiotikum váltást javasoltak (Avelox receptet kaptam) és hazaküldtek. Másnap reggel rémült hangon hívott egy főorvos, hogy jól vagyok-e, küldjön-e mentőt? vagy azonnal be tudok-e menni a sürgősségire? Részletesebb tájékoztatást nem kaphattam telefonon, így én is megrémültem. Megérkezett az előző napi vérvétel eredménye (Haemoculturát vettek, ami pozitív lett - Gram poz. coccus, Legionella Ag vizsgálat is volt, ami negatív lett) Röntgen: "bal oldali sinusok lekerekítettek vs. minimális mennyiségű pleurális folyadék miatt. Bal alsó lebenyen kb. 50x30mm-es területen köteges, inhomogén transparentia csökkenés ábrázolódik. Belgyógyászati osztájra helyeztek. 7 napig tartózkodtam itt, augusztus közepéig. Kombinált antibioticus terápiát alkalmaztak (ceftriaxon és klarithroycin) expectorans mellett. Kontroll laboratóriumi vizsgálatában a gyulladásos markerek normalizálódtak, mellkasfelvételen az infiltratum is regrediált. Hazaengedtek, még 1 hét pihenőt javasoltak. 1 hónap múlva voltam kontrollon, ahol a röntgen negatív lett. 2 hónap múlva, október közepén újra panaszok jelentkeztek (éjszakai izzadás bal oldalamon - 2-3 pólócsere, ágynemű csere éjszaka, reggeli köpet nélküli köhögés, mellkas bal oldalán szúró érzés, hátul lapockán hideg érzés), ezért újabb kontrollra jelentkeztem. Eredmény: Mellkasfelvételen kóros nem igazolódott, laboratóriumi eredményei is jók. Pneumóniára, légúti infectiora utaló klinikum nincs. Próbáltam elfogadni ezt az állapotot. Hónapok elteltével fokozatosan csökkent az izzadásos, mellkas szúrásos, lapockán hideg érzetes tüneteim mértéke. 2017. áprilisában ismét elmentem egy átfogó kontorollra egy másik intézménybe, ahol minden eredményem újra negatív lett. 2017 nyár elejére teljesen meg is szűntek a tüneteim. Pár hete a szabadban dolgoztam egész nap, fújt a szél és azóta újra előjött a szúró érzés a mellkasom bal oldalán, a hideg "idegen test" érzet a lapockámnál a hátam bal oldalán, reggelente száraz köhögésem erősödik. Rétegesen öltözködöm, mégis ha kilépek a szabadba rögtön érzékenyebbnek érzem magam, már lélegzetvételnél is. A fent leírtak alapján kérném a tanácsát, hogy milyen irányba induljak? Mit érdemes ebben az esetben vizsgálni? Hol érdemes vizsgáltatni? Megtisztelő válaszát, visszajelzését előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel: Sándor
    Sándor

    dr. Hidvégi Edit PhD

    tüdőgyógyász
    Kedves Sándor!

    Mivel a tüdőgyulladása több, mint egy éve lezajlott, azt követően 3x is kiadtak negativ tüdő röntgen leletet, nem valószínű, hogy avval lenne összefüggésben. A Gram pozitiv coccus fertőzés egyébként is nyomtalanul meggyógyul az antibiotikus kezelésre. Ha Legionella, vagy más úgy nevezett atípusos baktérium fertőzése lett volna, akkor még feltehető lenne, hogy az maradt vissza a sejtekben megbújva. Ez utóbbiak nagyon jól gyógyulnak klaritromicin kezelésre.
    Az egyéb tünetek megbeszélése csak személyes kikérdezés és vizsgálat során lenne lehetséges, ezért arra biztatom, ha panaszai vannak, keresse fel a területileg illetékes tüdőgondozót, vagy jelentkezzen be szakrendelésemre a Budai Allergiaközpontba.

    Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit
    pulmonológus szakorvos

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Figyelmes

    Nagyon elégedett voltam az időpont betartásával, Főorvosnő teljes figyelmét fordított ránk, minden kérdésünket készségesen megválaszolt, egyáltalán nem éreztük, hogy siettetne. Az e-mailben feltett kérdésekre mindíg egyértelműen válaszol, néhány napon belül.

    dr. Hidvégi Edit PhD
    dr. Hidvégi Edit PhD
    tüdőgyógyász, gyermek tüdőgyógyász, gasztroenterológus