Hirtelen jelentkező láz, köhögés, légszomj esetén ne a Tüdőközpontba foglaljon időpontot, hanem maradjon otthonában / tartózkodási helyén és mielőbb keresse fel telefonon háziorvosát, illetve hívja a 06 80 277 455, 06 80 277 456 telefonszámot.
Hirtelen jelentkező láz, köhögés, légszomj esetén ne a Tüdőközpontba foglaljon időpontot, hanem maradjon otthonában / tartózkodási helyén és mielőbb keresse fel telefonon háziorvosát, illetve hívja a 06 80 277 455, 06 80 277 456 telefonszámot.
A COPD-ről sokat hallani, mégis kevesen ismerik. Pedig ha kialakult, fontos mielőbb orvoshoz fordulni, mert a tünetek korai diagnózisa és kezelése a beteg életminőségét jelentősen befolyásolja. A krónikus légúti betegséggel kapcsolatos kérdéseinkre dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa válaszolt.
- A COPD egy angol rövidítés, magyarul C- krónikus, O-obstruktív - szűkületet jelent-, P-pulmonary, vagyis tüdővel kapcsolatos, D-disease, vagyis betegség rövidítése. Röviden úgy lehet a COPD-t leírni, hogy egy hörgőszűkülettel járó tüdőbetegség.
- A hörgőknek az összeszűkülését két tényező okozza. Az egyik az, hogy begyullad a belső felszínüket borító nyálkahártya, ezt krónikus bronchitisznek, tehát egy állandóan fennálló hörghurutnak lehet nevezni. A másik kiváltó tényező a hörgők falában lévő simaizmok összehúzódása. A szűkület miatt a levegő kifújásánál sípoló hangot lehet hallani, ebben hasonlít az asztmára is.
- Az asztma általában fiatalabb korban jelentkezik, nagyon sokszor allergiás alapon, de szerepet játszanak egyéb tényezők is a kialakulásában. A COPD általában 45 éves vagy idősebb korban okoz először panaszokat. Nagyon sokszor, az esetek 90%-ában a dohányzás okozza.
- Nem a nikotin okozza a tüdő betegségét. A nikotin bekerül a központi idegrendszerbe, a hozzászokás, a függőség kialakulásáért felelős. A daganatos betegségeket, a COPD-t a cigarettában lévő egyéb mérgező anyagok, égéstermékek okozzák. Megközelítőleg 4000 féle vegyi anyag található meg egy cigarettában, ebből 400, ami károsító és jelentős részük rákkeltő is.
- Az esetek többségében valóban a dohányzás a felelős, ám tény, hogy diagnosztizálunk olyan betegeket is, akik soha nem dohányoztak. Ilyen esetben, ahogyan körbejárjuk a kérdést, a beszélgetés során rendszerint kiderül, hogy olyan környezetben dolgozott, ahol sokan dohányoztak – nem csak az aktív, a passzív dohányzás is kockázati tényező. Különböző égéstermékek, vegyi anyagok tartós belélegzése szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a tüdőszövet károsodjon, krónikus gyulladás alakuljon ki a légutakban, ami COPD-hez vezet.
- COPD esetén kezelés nélkül az állapotromlás fokozatos, így egyre erősödő tüneteket okoz. A nehézlégzés, fulladás érzés kezdetben fizikai terhelésre jelentkezik, például lépcsőzésnél, majd később már nyugalomban is. A sípoló légzés jellegzetes tünet, ha a betegnek bronchitisze van, akkor nagyon sok váladékot termel a nyálkahártya, emiatt az egyik fő panasz a gyakori köhögés bőséges köpetürítéssel, főként a reggeli órákban, felkelés után.
- A tüdő egyik legfontosabb feladata az oxigéncsere, a COPD által okozott károsodás miatt ezt a funkcióját nem tudja tökéletesen ellátni. A beteg szervezetében emiatt az oxigén szint csökkeni fog, egyre rosszabb lesz a terhelhetősége. A COPD nem gyógyítható, de időben megkezdett kezeléssel a betegség lefolyása lelassítható. A betegek jobb életminőségre számíthatnak, ha már az első tünetek észlelésekor orvoshoz fordulnak.
- Az egyik leggyakoribb eset, ha valaki azt hiszi, hogy azért köhög, mert dohányzik. Emiatt nem is tulajdonít neki különösebb jelentőséget, pedig valójában már bronchitisze van. A fulladás miatt gyakran kardiológiai problémára gondolnak, de említettem korábban az asztmával való hasonlóságot is, ami szintén késleltetheti a betegség felismerését.
- Tüdőgyógyász foglalkozik a panaszok diagnózisával és kezelésével. A beteg elmondása alapján a tapasztalt tüneteket összeveti a légzésfunkció eredményével, így meg lehet állapítani, hogy mi áll a háttérben. A légzésfunkciós vizsgálat nem jár fájdalommal. Egy készülékbe kell belefújni, a gép ez alapján képes kiszámolni a kilélegzett levegő mennyiségét, sebességét és sok egyéb fontos paramétert meghatározni. Ezek alapján meg lehet állapítani, hogy az illetőnek van-e COPD-s betegsége, vagy esetleg egyéb légúti betegség okozza a tüneteit. Ahhoz, hogy az anatómiai eltéréseket vagy egyéb betegségeket ki tudjuk szűrni, a légzésfunkció mellett mellkas röntgen – vagy a részletesebb képet adó alacsony dózisú CT vizsgálat - elvégzésére is szükség van.
- A kezelésben a hörgő tágító gyógyszerek az elsődlegesek. Használatukkal a betegség miatt összeszűkült hörgők kitágulnak, a beteg jobban fog levegőt kapni, jobb lesz az oxigén ellátottsága, javul a terhelhetősége. A COPD-nél előfordulhat időnként a tünetek fellángolása, ezt akár egy légúti betegség is kiválthatja. Ilyenkor a hörgő tágító mellett szteroid vagy antibiotikum alkalmazására is szükség lehet. A gyógyszeres kezelést hatékonyan kiegészíti a gyógytornászok által vezetett torna, légzőgyakorlatok gyakorlása. A legfontosabb, hogy a beteg a dohányzást minél hamarabb hagyja abba, vagy legalább minimálisra csökkentse, mert ez a további rohamos tüdőfunkció romlást is kiküszöböli.
Rendelés típusa:
Páciensek fogadása COVID fertőzés után:
Amennyiben COVID-19 fertőzés utáni kiterjesztett tüdőgyógyászati vizsgálatra jelentkezik be, kérjük, olvassa el a linkre kattintva a fontos tudnivalókat!
COVID-19 fertőzés utáni kiterjesztett tüdőgyógyászati vizsgálat
A koronavírus-fertőzés lezajlását követően bizonyos tünetek hosszú ideig megmaradhatnak. A poszt-COVID szindróma kivizsgálásával kapcsolatban dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.
Az új típusú koronavírus eltérő súlyosságú tüneteket okozhat a betegeknél. Van, aki otthoni lábadozással átvészeli a fertőzést, de sokan szorulnak kórházi kezelésre. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont főorvosát a COVID-19 tüdőgyulladás otthoni kezelése kapcsán kérdeztük. Azt is elmondta, mikor hívjunk mindenképp mentőt és mire figyeljünk a felépülést követően.
