Sípoló légzés - asztma vagy COPD?

Sípoló légzés - asztma vagy COPD?

Utolsó módosítás:2021.11.17 11:06

A COPD kevésbé ismert, a hasonló tünetek – mint a sípoló légzés - miatt pedig könnyen asztmának titulálják. A két betegség közti különbségeket dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa foglalta össze.

Sípoló légzés és köhögés

Az asztma és a COPD egyaránt krónikus légúti betegség. A tüneteik valóban hasonlóak, ezért ha bármelyikre is gyanakszunk a panaszaink alapján, forduljunk mielőbb tüdőgyógyászhoz! A felsoroltak közül nincs mindegyik jelen mindenkinél, ám mindkét betegség közös vonása, hogy kezelés nélkül a tüneteink rosszabbodni fognak, illetve egyre több tünet fog jelentkezni.

Mikor gondoljunk asztmára?

• Hangos, legtöbbször sípoló légzés

• Nehézlégzés, fulladásérzés

• Ezekkel együtt fellépő köhögés, éjjelente erősebb ingerrel

• Szorítás érzése a mellkason

• Ismert allergiás beteg a családban, vagy allergiás nátha, szénanátha, ekcéma megléte

Milyen tünetek utalhatnak COPD-re?

• Terhelésre jelentkező fulladás

• Fáradékonyság, csökkenő teljesítőképesség

• Krónikus köhögés, nehézlégzés

• Sípoló légzés

• Fokozott váladéktermelődés, köpetürítés, leginkább a reggeli felkeléskor

Asztma vagy COPD?

Sípoló légzés kivizsgálása légzésfunkcióvalA légzésfunkciós vizsgálat segít eldönteni. Ha tüdőgyógyászhoz fordulunk, első körben részletesen ki fog kérdezni arról, hogy pontosan mióta, milyen panaszokat és mikor tapasztalunk. Szedünk-e más gyógyszereket, van –e egyéb betegségünk, illetve dohányzunk-e. Ezt követően légzésfunkciós vizsgálat elvégzésére kerül sor. Az így kapott eredmény alapján azt is pontosan el lehet dönteni, hogy COPD, vagy asztma miatt érezzük-e rosszul magunkat.

„A légzésfunkciós vizsgálat során a beteg egy készülékbe fúj levegőt. A spirométer által a tüdő működéséről mutatott több érték közül a FEV1 a legfontosabb. Ha ez alacsony, akkor a betegnek hörgőtágítót kell belélegeznie, majd megismételjük a vizsgálatot. Ha a második vizsgálat normális értékeket mutat, vagy legalábbis jelentős javulást az elsőhöz képest, akkor az megerősíti az asztma diagnózisát. Ha a hörgőtágító mellett érdemben nem változik a FEV1 érték, akkor az inkább COPD-re vagy más betegségre utal.”

Az asztma visszafordítható, a COPD csak lelassítható

A diagnózis függvényében a kezelőorvos felírja a beteg részére azokat a gyógyszereket, amiket ezután rendszeresen kell szednie. Egyik betegség sem gyógyítható véglegesen, ám a korai kezelés mindkét esetben nagyon fontos. Az asztmánál azért, hogy a tünetek ne súlyosbodjanak, a beteg életminősége jó legyen, elkerülje az asztmás rohamokat. Asztmával, jól beállított kezeléssel a betegek teljes értékű életet élhetnek. Nagy különbség azonban, hogy a COPD ilyen értelemben nem visszafordítható, csak lassítható.

„Ha légzésfunkciós értékekben gondolkodunk, ahol a 100% a normális, akkor azt látjuk, hogy asztmás roham során a FEV1 érték 60-80%-ra csökken. A roham után 1-2 nappal ez az érték visszakúszik 90-100%-ra. Ezzel szemben, ha egy COPD-s beteg légzésfunkciója 60% körüli, akkor a betegség fellángolásának elmúltával sem megy 70%-nál magasabbra. A 100%-ot már soha nem fogja elérni. Sajnos vannak olyan súlyos COPD-sek is, akiknek a FEV1 értéke a 20%-ot sem éri el!”

A túlélési idő attól függ, mikor kezdik a kezelést

Asztma és COPD kezeléseA COPD tehát lelassítható, ha a betegség felismerése és a kezelés megkezdése korai stádiumban történik. Sajnos azonban ez a ritkább eset. Mivel a COPD az esetek 90%-ában dohányosoknál alakul ki, ők hajlamosak a kezdeti tüneteket a dohányzás hatásának betudni és csak későn fordulnak orvoshoz. Pedig a korai felismerés nagyon fontos, hiszen a túlélési idő attól függ, kinek mennyire használódik el a tüdeje, mire a kezelése megkezdődik.

„Az érintett légzésfunkciója fokozatosan romlik, egy idő után oxigénhiány is kialakulhat nála. A kezeléséhez már otthoni oxigénpalack, oxigén koncentrátor vagy kórházi ellátás is szükséges.”

Otthoni légzésfunkciós eszközök

Az hordozható légzésfunkciós eszközök lehetővé teszik az asztmás és a COPD-s betegek tüdőállapot-monitorozását a saját otthonukból.  A mért eredményeket közölve kezelőorvosával, pontosabb dianózis állítható fel,illetve megállapítható, hogy szükséges-e a meglévő gyógyszereinek adagolásán módosítani.  Otthoni légzésfunkciós eszközök - távorvoslás >>>

A dohányzás elhagyása mindkét esetben segít

A korai felismerés és kezelés mellett a dohányzás abbahagyása is nagyon fontos, hogy a COPD-t lelassítsuk. A különbség óriási, már pusztán a füstmentes élet is jelentősen lelassítja a betegség romlását. Ezzel akár egy plusz évtizedet is nyerhetnek a betegek. A dohányzás elhagyása segít a légutak krónikus gyulladását csökkenteni. Ez az asztmás betegek kezelésében is kedvező változásokat hoz. Oly annyira, hogy a tapasztalatok alapján, a nem dohányzó asztmás beteg számára - a dohányzó beteghez képest - kevesebb gyógyszer szedése is elegendő a tünetmentesség eléréséhez. 

Téma szakértője

  • Specialitások:
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Az utóbbi időben gyakoribb lett az asztmás légzési nehézség estére, rendszeresen érzem a hangomon hogy rekedtes, emiatt sokszor kell köszörülni a torkomat. Gyakran kapkodom a levegőt kisebb erokifejtésre. Emellé az utóbbi 2 hétben a száraz köhögés is járul, ami görcsös fejfájással jár, ami erőlködés esetén jelentkezett eddig.
    Tisztelt Kérdező,

    A tüneteit alapján feltétlenül keressen fel tüdőgyógyász szakorvost.
    Üdvözlettel:
    Budaházi Kata

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Tökéletes ellátás

    Rendszeres kontrollokra járok Dr. Hídvégi főorvos asszonyhoz. Most is tökéletes ellátást kaptam, a szokásos kedvesség mellett.

    dr. Hidvégi Edit PhD
    dr. Hidvégi Edit PhD
    gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus