Nehezebben megy a levegővétel? Ezek a betegségek okozhatják

Nehezebben megy a levegővétel? Ezek a betegségek okozhatják

Utolsó módosítás:2024.02.13 19:42

Fizikai aktivitás, sport vagy akár egy könnyednek tűnő séta is kiválthat légzési nehézséget. Ha légszomjat tapasztal, annak a dohányzástól, az elhízáson át a kardiológiai problémákig számtalan oka lehet, de gondolni kell légzőszervi alapbetegségekre is – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit, tüdőgyógyász, gyermek tüdőgyógyász, gasztroenterológus, a Tüdőközpont orvosa, akivel sorra vettünk néhány ilyen lehetséges okot.

Online Bejelentkezés

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Mitől van légszomjam?

-A légszomj nem betegség, hanem egy tünet, ami sokszor igen rémisztő lehet. A betegeknek olyan érzésük van, mintha nem kapnának elég levegőt. Mivel a szervezet ilyen esetben a légzés intenzitásának fokozásával próbálkozik, köhögés, fulladás és a mellkasi fájdalom alakulhat ki. A légszomjnak többek között szív-és érrendszeri, belgyógyászati és pszichés okai is lehetnek, de nagyon gyakran tüdőgyógyászati eredetű probléma húzódik meg a háttérben – magyarázza dr. Hidvégi Edit.

  • Orrdugulás

-Orrduguláskor az orr nyálkahártyájának duzzanata beszűkíti az orrjáratokat, csökkenti a levegőáramlást, emiatt a betegek gyakran panaszkodnak arra, hogy nem kapnak levegőt. Az orrdugulás két leggyakoribb oka a megfázás következtében kialakult nátha és az allergiás nátha (szénanátha).  A vény nélkül kapható, érösszehúzó hatású orrspray-k és orrcseppek, a párásítás és bőséges folyadékfogyasztás segíthetnek enyhíteni a nátha tüneteit, de ezek az orrcseppek 7-10 napnál tovább nem használhatók, mert az orrnyálkahártya károsodik – ismerteti a doktornő. Hozzáteszi, hogy allergiás nátha esetében az orvos által felírt antihisztaminokra vagy szteroidos orrspray-kre is szükség lehet. Nagyon súlyos esetben a két készítményt együttesen is lehet használni. 

  •  Tüdőgyulladás

-Tüdőgyulladás esetén a tüdőléghólyagocskák gyulladása alakul ki, amit vírus, baktérium vagy gomba okozta fertőzés vált ki. Mivel a léghólyagok megtelnek folyadékkal vagy gennyel, ez nehezíti a normális légcserét. Az enyhe terhelésre jelentkező légszomj mellé – a tüdőgyulladás típusától függően – számtalan tünet társulhat, így például szapora pulzus, száraz vagy hurutos köhögés, extrém mértékű fáradtság, mellkasi fájdalom és láz. A gyógyuláshoz szükséges lehet az ágynyugalom, a megfelelő folyadékbevitel, a lázcsillapítás, valamint az orvos által felírt   készítmények alkalmazása (pl. antibiotikum, váladékoldó) – sorolja Hidvégi doktornő.

  • Asztma

-Az asztma viszonylag gyakori állapot, amelynek súlyossága azonban változó lehet. Asztma esetén a légutak bizonyos allergének vagy irritáló tényezők (pl. poratka, állatszőr, pollenek, illetve légszennyezés, dohányfüst, vegyi anyagok) hatására összeszűkülnek. Ez a betegség jellegzetes tüneteit, zihálást, köhögést, légszomjat és mellkasi feszítő érzést vált ki– magyarázza dr. Hidvégi Edit. Sok asztmás beteg tapasztalja azt, hogy tünetei terhelésre vagy testmozgáskor súlyosbodnak, különösen hideg, száraz időben. Ha pácienseink ilyet észlelnek, azt javasoljuk nekik, hogy ne hagyjanak fel a testmozgással. Keressék fel kezelőorvosukat, hogy a kezelés módosításával biztonságosan mozoghassanak és sportolhassanak a továbbiakban is. Meg kell említeni azonban, hogy ha az asztma mellé elhízás is társul, akkor a testsúly mérséklése csökkentheti ezeket a tüneteket – mondja Hidvégi doktornő.

  • COPD

- Az asztma és a COPD esetén is részben hasonló tünetekkel fordulnak hozzánk a páciensek. Míg azonban az asztma kialakulása 20-30 éves kor előtt jellemző, a COPD megjelenése inkább a 40 éves kor utáni időszakra tehető. A hörgők krónikus gyulladásával járó COPD legjellemzőbb tünete az állandó légszomj, ami terhelés (pl. lépcsőzés) vagy fizikai aktivitás hatására fokozódik. Súlyosabb esetben a nehézlégzés vízszintes talajon, pár percnyi sétát követően is kialakulhat – mondja a doktornő, és előfordulhat, hogy a pácienst az otthoni tevékenységeiben is korlátozza. Bár a betegség visszafordíthatatlan, de gyógyszerekkel a tünetek csökkenthetőek és a folyamat lassítható.

  • Légmell

-Ez az állapot akkor alakul ki, ha a mellhártya két lemeze közé levegő szökik, a tüdő részlegesen vagy teljesen összeesik – magyarázza a szakember. Ilyenkor hirtelen éles, szúró mellkasi fájdalom, köhögés jelentkezik, és terhelés hatására nehézlégzés alakul ki. A légmell trauma miatt következhet be, de spontán is kialakulhat, különösebb bevezető tünetek nélkül. Ezt gyakran a fiatal, 20 év alatti, magas, vékony alkatú fiúk esetén tapasztaljuk – teszi hozzá Hidvégi doktornő, aki egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a légmell orvosi kivizsgálást igénylő, akár életet veszélyeztető állapot is lehet.

  • Mellkasi folyadékgyülem

-A mellhártya két lemeze között normál esetben csak néhány milliliternyi folyadék található, ami lehetővé teszi a tüdő elmozdulását a légzőmozgások alatt. A túlzott mértékben felszaporodó folyadék (ritkábban vér, genny, nyirok) azonban valamilyen kóros állapotot (tüdőgyulladást, rosszindulatú daganatot, szív- vagy veseelégtelenséget, májbetegséget) jelez – figyelmeztet a szakember. A mellkasi folyadékgyülem nehézlégzést, köhögést, belégzéskor fokozódó éles mellkasi fájdalmat, lázat is okozhat. Kis mennyiségű mellkasi folyadékgyülem esetén a kiváltó betegség kezelésével orvosolható a probléma, a nagyobb, nehézlégzést okozó folyadékgyülem esetében azonban már szükség lehet a folyadék lebocsátására is.

  • Tüdődaganat

-A légszomj és zihálás tüdőrák jele is lehet, amihez kezelésre sem múló köhögés, rekedtség, vérköpés, valamint mellkasi fájdalom is társulhat. Ugyanakkor a tüdőrák gyakran teljesen tünet-és panaszmentes, sokszor csak egy mellkasi szűrővizsgálat során derül fény a betegségre – mondja dr. Hidvégi Edit. A daganatok túlnyomó többségét bizonyítottan a dohányzás váltja ki, a kezelés műtéttel, kemoterápiával és sugárkezeléssel történik. A legújabb immunterápiás készítmények egyre hosszabb túlélést biztosítanak a daganatos betegek számára A gyógyulási és életesélyek elsősorban attól függnek, hogy a daganatot melyik stádiumban fedezték fel, mikor kezdték el kezelni és lehetséges-e műteni. 

  • Tüdőembólia

-A tüdőembólia súlyos, életveszélyes tünetegyüttes, melynek során a szívből a tüdőbe vezető ütőerek egyikében vérrög okozta érelzáródás lép fel. A tünetek egyik pillanatról a másikra alakulnak ki: akut nehézlégzés, zihálás, erőteljes mellkasi és háti fájdalom jelentkezik; a páciens köhög, bőre sápadt, hűvös verítékes, szürkés. A leginkább gyanút keltő eltérés a hirtelen kezdődő felgyorsult szívverés, valamint a légzésszám növekedése. Nagyobb fokú vagy teljes elzáródás esetén a vérnyomás hirtelen lecsökken, mely átmeneti eszméletvesztéssel, orvosi ellátás és segítség hiányában pedig hirtelen halállal is járhat. De szerencsére az esetek többségében csak kisebb erek elzáródása okozza a panaszt, amit vérhígító adásával kezelni lehet.

  • Tüdőfibrózis

-Bár a tüdőfibrózis egy ritka tüdőbetegség, ám újabban egyre többször diagnosztizáljuk – mondja dr.Nehézlégzést a koronavírus is okozhat. Hidvégi Edit.Tüdőfibrózis során a szövetek kötőszövetes átépülése, hegesedése következtében a tüdő egyre rugalmatlanabbá válik, ami egyre jobban nehezíti a légzést. A betegség a kezdeti stádiumában, főként fizikai aktivitás során jelentkező, enyhe köhögést okoz, később nyugalomban is nehézlégzést tapasztalhatnak a betegek.  Figyelmeztető jel a terhelhetőség csökkenése, a fáradtság, rossz közérzet, étvágytalanság, illetve az ujjak végének kiszélesedése (dobverőujj) és ellilulása. Mivel a betegség általában idősebb korban jelenik meg, emiatt a tüneteket az életkornak vagy a mozgásszegény életmódnak tudják be a páciensek.  A tüdőfibrózis jelenleg még nem gyógyítható, de korai stádiumban felismerve tünetei enyhíthetők, lefolyása lelassítható.

  • COVID 19

-A koronavírus-fertőzésen átesett betegek közül sokan tapasztalhatnak elhúzódó panaszokat, így tartósan fennálló nehézlégzést, légszomjat és köhögést is. A páciensek arról számolnak be, hogy már pár percnyi séta is kimeríti őket, és a korábban végzett sporttevékenységeiket sokszor hónapokkal később sem tudják folytatni – osztja meg tapasztalatait a tüdőgyógyász szakember. Tüneteik hátterében a tartós gyulladás okozta tüdőszöveti és légúti károsodások állnak, amelyek orvosi kivizsgálást és kezelést igényelnek. Ebben az esetben, de a korábban felsorolt krónikus betegségekben is (COPD, asztma, fibrózis) a légzőtorna sokat segíthet az állóképesség megőrzésében.   

-A légszomj sokféle betegség és állapot tünete lehet, ezért a panaszokat a kiváltó ok szerint kell kezelni. Visszatérő, esetleg csak terhelésre jelentkező légszomj esetén, mindenképpen érdemes a kardiológiai mellett tüdőgyógyászati kivizsgálást is kérni. Ha hirtelen fellépő vagy gyorsan rosszabbodó, súlyos fulladás jelentkezik, azonnali sürgősségi ellátás szükséges! – mondja dr. Hidvégi Edit, a Tüdőközpont orvosa.

Téma szakértője

  • Specialitások:
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Kedves Doktor Hölgy/Úr! Mellkas felvételen egy 10 mm-es bizonytalan inhomogén árnyék látható.Vélemény lássa tüdőgyógyász. A tüdőgyógyász elküldött CT Vizsgálatra. A CT lelet: A bal 8-as segmentumban subpleuralisan egy 2 mm-es góc figyelhető meg. A bal 1/2-as segmentumban dorsalisan egy 6 mm-es halvány tejüvegszerű gócos elváltozás van. Vélemény: Egy év múlva kontroll. Segítségüket kérném, a lelet eredményét mennyire kell komolyan venni, a kontrollig kell vele foglalkozni,esetleg más irányú vizsgálatokat szükséges végeztetni? Várom szíves válaszukat. Előre is köszönettel: Kiss Istvánné
    Kiss Istvánné

    dr. Hidvégi Edit PhD

    tüdőgyógyász
    Kedves Kissné!

    A 2 és 6 mm-es elváltozás olyan kicsi, hogy semmilyen módszerrel nem megközelíthető. (Még PET CT-vel sem!)
    Amennyiben egyéb tünete nincs, akkor legkorábban 3 hónap múlva érdemes kontroll mellkas CT elvégzése. Addig - ha dohányzik - azt hagyja el!

    Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit
    pulmonológus szakorvos

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Fantasztikus

    Dr.Hidvégi Edit egyszerűen fantasztikus:)

    dr. Hidvégi Edit PhD
    dr. Hidvégi Edit PhD
    tüdőgyógyász, gyermek tüdőgyógyász, gasztroenterológus