Pletizmográf – több, mint légzésfunkció
A légzésfunkciós vizsgálat egyik típusa, a pletizmográf segítségével a hagyományos spirometriával mért értékek mellett számos egyéb adatot lehet rögzíteni. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa a pletizmográfiás vizsgálat menetét és előnyeit ismertette.
Miért van szükség légzésfunkciós vizsgálatra?
A tüdő állapotát több módon is vizsgálhatjuk. A tüdőszűrést – mellkas röntgen vagy mellkas CT vizsgálat – a tuberkulózis (tbc) és tüdőrák kimutatására alkalmazzuk, de fontos szerepe van egyéb betegségek diagnózisában is.
Vannak azonban olyan tüdőbetegségek, ahol a képalkotással nem találunk a kórképre utaló jellegzetes elváltozásokat, vagy a talált elváltozások képi megjelenése nem tükrözi a klinikai- funkcionális állapotot, így csak a tüdőfunkció mérésével, légzésfunkciós vizsgálattal együtt tudjuk pontosan diagnosztizálni és eredményesen kezelni- magyarázza dr. Potecz Györgyi.
Ezek a betegségek hosszabb időn át akár panaszt sem okoznak, de a vizsgálat már mutatja a tüdő működésében bekövetkezett változást. A spirometria segítségével tehát egyes tüdőbetegségek korai stádiumban felismerhetők.
A légzésfunkció típusai
- A hagyományos légzésfunkciós vizsgálattal a légutakból kifújt és beszívott levegő térfogatát, áramlását lehet megmérni. Asztma és COPD gyanúja esetén szűrő jelleggel is és a betegeknél a kontroll vizsgálatok során is elvégzett vizsgálat.
- A diffúziós kapacitásmérés során már a tüdőben zajló gázcsere minősége is vizsgálható. Ennek a vizsgálatnak például a poszt-Covid ellátásban is fontos szerepe van.
- Otthoni légzésfunkciós vizsgálat során az asztmás, COPD-s beteg az otthonában rendszeresen és panasz esetén aktuálisan végezhet méréseket, melynek eredményeit egy alkalmazásban rögzíti, így hatékonyabb lehet a változékonyságot mutató betegség kezelése, illetve a távorvoslásban is használható.
- A pletizmográfiás vizsgálat a hagyományos légzésfunkciós vizsgálatoknál jóval több adat mérésére alkalmas. A vizsgálat zárt kabinban történik, és a légutakban történő áramlási paramétereken kívül ún. statikus értékeket és légúti ellenállást is képes mérni. Elvégzésére sor kerülhet a spirometriát követően, ha a tüdőgyógyász úgy ítéli meg, hogy a további információk szükségesek a diagnózishoz, vagy a betegség stádiumának megítéléséhez például asztma, COPD, tüdőfibrózis vagy tüdőtágulat (emfizéma) kivizsgálása során. Műtétek, tüdőműtét esetén is sor kerülhet rá, amikor pontos képet kell kapni a tüdő állapotáról, a szervet megterhelő beavatkozás előtt.
Így zajlik a pletizmográfiás vizsgálat
A mérés során a páciens egy légmentesen zárt kabinban ül, ahol a mérőfejet a szájába veszi. Ezen keresztül különböző légzési manővereket (mély ki-, és belégzés, légzésvisszatartás stb.) végez. A kabinhoz kapcsolt rendszer a be- és kilégzés nyomásváltozásaiból számolja ki a tüdő paramétereit. A mérés objektív, minimális hibalehetőséggel, - zárt kabinban nem tud a levegő "kiszökni", mint a csutorával végzett vizsgálatoknál - így még pontosabb eredmény születhet.
Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy légzésfunkciós vizsgálat évente javasolt 40-45 év felett mindenkinek, aki dohányzik. Légzési problémák: elhúzódó köhögés, légszomj, sípoló kilégzés vagy terhelésre, például lépcsőzés során rendszeresen jelentkező nehézlégzés vagy légúti allergiásoknál szezonban akár átmenetileg jelentkező köhögés- nehézlégzés esetén pedig mielőbbi orvosi kivizsgálása indokolt.
Bejelentkezés kivizsgálásra
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Potecz Györgyi
tüdőgyógyász, allergológus és klinikai ImmunológusA lehető legrövidebb időn belül kérdezze meg a műtétet végző kollégát a problémájáról.
Üdvözlettel:
Dr Potecz Györgyi
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Közvetlen és magabiztos
Potecz doktornő felkészültsége, közvetlen és magabiztos szakmai tudása, végtelen kedvessége, mosolygós türelme lehetővé tette, hogy a lehető legtöbb információt átadhassam betegségemről. Köszönet érte
