A légszomj okai

A légszomj okai

dr. Tárnok Ildikó Létrehozva: 2020.05.21 Módosítva: 2020.05.25

Nehézlégzés, fulladás érzés, mintha valami nyomná a mellkasom, alig kapok levegőt – a légszomj érzését különböző módon írják le a betegek. Az ijesztő tünet hátterében több, életmódváltást vagy gyógyszeres kezelést is igénylő állapot is állhat. A légszomj okait dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa foglalta össze.

A légszomj tünet, aminek az okát kell megkeresni

Ha felsértjük a bőrt, leragasztjuk. Ha fáj valahol, fájdalomcsillapítót veszünk be, ha bedugul az orrunk, orrspray-t használunk. A légszomj azonban egy olyan tünet, amit az tesz különösen ijesztővé, hogy nincs azonnali megoldásunk, amivel gyorsan enyhíteni tudjuk otthon is, amíg orvoshoz jutunk. Gyakran még azt sem könnyű behatárolni, hogy hová forduljunk.

 

„A légszomj kapcsán először valamilyen tüdő rendellenességre gondolunk, hiszen azt érezzük, hogy hiába próbálunk lélegezni, mintha egy lélegzetvétellel nem jutna elegendő levegő a tüdőnkbe. Az esetek többségében valóban tüdőgyógyászati eredetű a probléma, de a légszomj oka lehetnek emellett szívbetegségek, idegesség, stressz, súlyproblémák és egyéb betegségek, dohányzás is. A tüdőgyógyászati kivizsgálás során a tüdőbetegségek lehetőségét tudjuk megerősíteni vagy kizárni.”

A légszomj okai – ha a tüdő beteg

Több tüdőbetegség is okozhat légzési nehézséget azáltal, hogy a légutakat krónikus gyulladásban tartják, beszűkítik vagy fokozott váladékképződést idéznek elő, illetve a tüdő rugalmasságát, a légzőfelület nagyságát csökkentik.

 

A krónikus (hosszú időn át, tartósan fennálló) légszomjat előidéző tüdőbetegségek a következők:

Légszomj oka lehet asztma és COPD is.- krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)

- jelentősebb tüdőtágulattal és/vagy hörgőszűkülettel)

- krónikus hörgőgyulladás

- súlyos asztma

- a tüdőszövet krónikus gyulladása (tbc, sarcoidosis, egyéb ok miatt)

- tüdőfibrózis

- tüdőrák

- mellhártya hegesedés

- tüdőműtét utáni állapot.

Akut (hirtelen jelentkező) légszomjat idézhetnek elő a következő betegségek:

- súlyos allergiás reakció, anafilaxia

- asztma és COPD fellángolása

- idegentest belégzése (félrenyelés, aspiráció)

- tüdőembólia (trombózis következtében vérrög megjelenése a tüdőerekben)

- légmell (pneumothorax, ptx)

- tüdővizenyő (szívasztma)

- tüdőfertőzés (leggyakrabban baktérium okozta tüdőgyulladás)

- mellhártyafolyadék (főleg ha gyorsan növekszik a mennyisége).

A légszomj okai egyéb betegségek is lehetnek

  • A tüdővizenyő kapcsán is látható, hogy a légszomj okainak kivizsgálása során gyakran egyéb betegségeket, elváltozásokat is felfedezünk – magyarázza dr. Tárnok Ildikó. Ez esetben a légszomj a szív elégtelen működésével is összefügg, de a hirtelen jelentkező légszomj lehet szívinfarktus vagy szívritmuszavar tünete is.
  • Előfordulhat, hogy nem lehet fizikai elváltozást kimutatni a légszomj hátterében. Ilyenkor stresszre, szorongásra, depresszióra is gondolni kell, az akut légszomj lehet pánikroham tünete is.
  • Figyelni kell a beteg súlyára is, a plusz kilók cipelése mellett fokozódik a légszomj, emellett előfordulhat obezitás-hipoventilációs szindróma is. Ilyenkor a beteg szervezetében szén-dioxid halmozódik fel, mert a légzés nem megfelelő erősségű a tökéletes gázcseréhez, az oxigén felvételhez és a szén-dioxid leadáshoz.
  • A légszomj okai lehetnek még: felső légúti szűkület, pajzsmirigybetegség, vérszegénység, mellkasfali eltérések (gerincproblémák, friss bordatörés), az izomműködést (a rekeszizommozgást is) befolyásoló betegségek, refluxbetegség, dohányzás, ritkábban anyagcsere betegségek (pl. cukorbetegség) is.

Mikor forduljunk tüdőgyógyászhoz?

- Ha van már ismert tüdőbetegségünk, például asztma vagy COPD, és a kezelés ellenére légszomj jelentkezik, akkor forduljunk soron kívül kezelőorvosunkhoz, akkor is, ha a következő kontroll csak később esedékes. A légszomj a tünetek rosszabbodására utal, és ahhoz, hogy a további rosszabbodást megelőzzük, a gyógyszerek módosítására lehet szükség.

 

- Ha nincs diagnosztizált légúti betegségünk, de visszatérő, esetleg csak terhelésre jelentkező légszomjat tapasztalunk, akkor is szükség van mielőbbi tüdőgyógyászati kivizsgálásra, mert kezelés nélkül a tünetek erősödésére számíthatunk. A kezdetben még csak terhelésre vagy ritkábban jelentkező légszomj idővel már nyugalomban is jelentkezhet, növekvő gyakorisággal. Ezt idejében megkezdett gyógyszeres kezeléssel, életmódváltással – dohányzásról történő leszokással, súlycsökkentéssel – vagy a szorongás, stressz kezelésével tudjuk megszüntetni.

 

- Fontos kihangsúlyozni, hogy hirtelen fellépő vagy gyorsan rosszabbodó, súlyos fulladás esetén mielőbbi sürgősségi ellátás szükséges!

Téma szakértője

  • dr. Tárnok Ildikó

  • Szakterületek:
    • tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus
  • Specialitások:
    • allergiás asztma
    • COPD
    • tüdőgyulladás
    • hörghurut
    • légúti allergiák
    • immunterápia
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    Rendelési információ:

    • Hétfő, csütörtök: 1147 Budapest, Csömöri út 18. 
    • Szerda: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

    Vélemények a doktornőről >>>

     

    Rendelés típusa:

Orvos válaszol

Az utóbbi időben gyakoribb lett az asztmás légzési nehézség estére, rendszeresen érzem a hangomon hogy rekedtes, emiatt sokszor kell köszörülni a torkomat. Gyakran kapkodom a levegőt kisebb erokifejtésre. Emellé az utóbbi 2 hétben a száraz köhögés is járul, ami görcsös fejfájással jár, ami erőlködés esetén jelentkezett eddig.

Budaházi Kata
Budaházi Kata vezető asszisztens
Tisztelt Kérdező,

A tüneteit alapján feltétlenül keressen fel tüdőgyógyász szakorvost.
Üdvözlettel:
Budaházi Kata

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Betegközpontú

Nagyon elégedett vagyok a Doktornővel, aki kérdéseimre kedvesen válaszolt és érthetően elmagyarázott mindent. Hatalmas szaktudás betegközpontú hozzáállás és kedves személyzet. Bátran ajánlom mindenkinek!

További vélemények

Hírek

Asztmás roham kezelése otthon

Asztmás roham kezelése otthon

Mit tegyünk, ha az asztma rosszabbodik, hogyan lehetséges az asztmás roham kezelése otthon? Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa a kezelés mellett a megelőzéshez is ad tanácsokat.

További részletek
Krónikus hörghurut – ezért nem jó halogatni a kivizsgálást

Krónikus hörghurut – ezért nem jó halogatni a kivizsgálást

Krónikus hörghurut esetén, az idejében megkezdett terápiával sokkal jobb életminőséget lehet elérni, ám ehhez minél hamarabb tanácsos orvoshoz fordulni. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, milyen tünetek kapcsán ne halogassuk a kivizsgálást.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Prima Medica

Központjaink