A légszomj okai
Nehézlégzés, fulladás érzés, mintha valami nyomná a mellkasom, alig kapok levegőt – a légszomj érzését különböző módon írják le a betegek. Az ijesztő tünet hátterében több, életmódváltást vagy gyógyszeres kezelést is igénylő állapot is állhat. A légszomj okait dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa foglalta össze.
A légszomj tünet, aminek az okát kell megkeresni
Ha felsértjük a bőrt, leragasztjuk. Ha fáj valahol, fájdalomcsillapítót veszünk be, ha bedugul az orrunk, orrspray-t használunk. A légszomj azonban egy olyan tünet, amit az tesz különösen ijesztővé, hogy nincs azonnali megoldásunk, amivel gyorsan enyhíteni tudjuk otthon is, amíg orvoshoz jutunk. Gyakran még azt sem könnyű behatárolni, hogy hová forduljunk.
„A légszomj kapcsán először valamilyen tüdő rendellenességre gondolunk, hiszen azt érezzük, hogy hiába próbálunk lélegezni, mintha egy lélegzetvétellel nem jutna elegendő levegő a tüdőnkbe. Az esetek többségében valóban tüdőgyógyászati eredetű a probléma, de a légszomj oka lehetnek emellett szívbetegségek, idegesség, stressz, súlyproblémák és egyéb betegségek, dohányzás is. A tüdőgyógyászati kivizsgálás során a tüdőbetegségek lehetőségét tudjuk megerősíteni vagy kizárni.”
A légszomj okai – ha a tüdő beteg
Több tüdőbetegség is okozhat légzési nehézséget azáltal, hogy a légutakat krónikus gyulladásban tartják, beszűkítik vagy fokozott váladékképződést idéznek elő, illetve a tüdő rugalmasságát, a légzőfelület nagyságát csökkentik.
A krónikus (hosszú időn át, tartósan fennálló) légszomjat előidéző tüdőbetegségek a következők:
- krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
- jelentősebb tüdőtágulattal és/vagy hörgőszűkülettel)
- krónikus hörgőgyulladás
- súlyos asztma
- a tüdőszövet krónikus gyulladása (tbc, sarcoidosis, egyéb ok miatt)
- tüdőfibrózis
- tüdőrák
- mellhártya hegesedés
- tüdőműtét utáni állapot.
Akut (hirtelen jelentkező) légszomjat idézhetnek elő a következő betegségek:
- súlyos allergiás reakció, anafilaxia
- asztma és COPD fellángolása
- idegentest belégzése (félrenyelés, aspiráció)
- tüdőembólia (trombózis következtében vérrög megjelenése a tüdőerekben)
- tüdőfertőzés (leggyakrabban baktérium okozta tüdőgyulladás)
- mellhártyafolyadék (főleg ha gyorsan növekszik a mennyisége).
A légszomj okai egyéb betegségek is lehetnek
- A tüdővizenyő kapcsán is látható, hogy a légszomj okainak kivizsgálása során gyakran egyéb betegségeket, elváltozásokat is felfedezünk – magyarázza dr. Tárnok Ildikó. Ez esetben a légszomj a szív elégtelen működésével is összefügg, de a hirtelen jelentkező légszomj lehet szívinfarktus vagy szívritmuszavar tünete is.
- Előfordulhat, hogy nem lehet fizikai elváltozást kimutatni a légszomj hátterében. Ilyenkor stresszre, szorongásra, depresszióra is gondolni kell, az akut légszomj lehet pánikroham tünete is.
- Figyelni kell a beteg súlyára is, a plusz kilók cipelése mellett fokozódik a légszomj, emellett előfordulhat obezitás-hipoventilációs szindróma is. Ilyenkor a beteg szervezetében szén-dioxid halmozódik fel, mert a légzés nem megfelelő erősségű a tökéletes gázcseréhez, az oxigén felvételhez és a szén-dioxid leadáshoz.
- A légszomj okai lehetnek még: felső légúti szűkület, pajzsmirigybetegség, vérszegénység, mellkasfali eltérések (gerincproblémák, friss bordatörés), az izomműködést (a rekeszizommozgást is) befolyásoló betegségek, refluxbetegség, dohányzás, ritkábban anyagcsere betegségek (pl. cukorbetegség) is.
Mikor forduljunk tüdőgyógyászhoz?
- Ha van már ismert tüdőbetegségünk, például asztma vagy COPD, és a kezelés ellenére légszomj jelentkezik, akkor forduljunk soron kívül kezelőorvosunkhoz, akkor is, ha a következő kontroll csak később esedékes. A légszomj a tünetek rosszabbodására utal, és ahhoz, hogy a további rosszabbodást megelőzzük, a gyógyszerek módosítására lehet szükség.
- Ha nincs diagnosztizált légúti betegségünk, de visszatérő, esetleg csak terhelésre jelentkező légszomjat tapasztalunk, akkor is szükség van mielőbbi tüdőgyógyászati kivizsgálásra, mert kezelés nélkül a tünetek erősödésére számíthatunk. A kezdetben még csak terhelésre vagy ritkábban jelentkező légszomj idővel már nyugalomban is jelentkezhet, növekvő gyakorisággal. Ezt idejében megkezdett gyógyszeres kezeléssel, életmódváltással – dohányzásról történő leszokással, súlycsökkentéssel – vagy a szorongás, stressz kezelésével tudjuk megszüntetni.
- Fontos kihangsúlyozni, hogy hirtelen fellépő vagy gyorsan rosszabbodó, súlyos fulladás esetén mielőbbi sürgősségi ellátás szükséges!
Bejelentkezés légszomj kivizsgálására
Téma szakértője
- COVID-19 utáni kivizsgálás,
- allergiás asztma,
- COPD,
- tüdőgyulladás,
- allergénspecifikus immunterápia
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Potecz Györgyi
tüdőgyógyász, allergológus és klinikai ImmunológusBár erről nem írt, feltételezem, hogy a panaszok légúti fertőzés után maradtak vissza. Szintén nem írt arról, hogy vannak-e felsőlégúti panaszai. Ha ezek így vannak, a hurutos köhögés még lehet ezek miatt. Persze a dohányzás sem segít rajta. A mellkas rtg.-n leírt bal oldali eltérés lezajlott gyulladás következménye lehet.
Ha a tendencia nem javuló, vagy egyéb panaszok is vannak ( nehézlégzés, fájdalom, stb), szakorvosi vizsgálat szükséges, beleértve a légzésfunkciót is.
Üdvözlettel:
Dr. Potecz Györgyi
tüdőgyógyász szakorvos
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Kedves, figyelmes
Nagyon jól esett a Doktornő figyelme, kedvessége, törődése.
