A tüdővizenyő tünetei
Fokozódó nehézlégzés, mely gyakran éjszaka, fekvő testhelyzetben jelentkezik. A tüdővizenyő, vagy másnéven tüdőödéma hátterében gyakran szívelégtelenség áll, de légúti fertőzések vagy egyéb tüdő rendellenességek miatt is kialakulhat. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa a betegség okairól és kezeléséről nyilatkozott.
Szívasztma, tüdővizenyő
Szívasztma néven is ismert az a súlyos, főleg éjszaka jelentkező és csak felülésre javuló fulladásos roham, melynek hátterében tüdővizenyő (tüdőödéma) áll. Ilyen esetben a nehézlégzés valódi oka nem a tüdő, hanem a szív – pontosabban a bal kamra – elégtelen működése, ami miatt kisvérköri pangás alakul ki.
A kisvérkör szerepe a vér felfrissítése. A jobb kamra a szén-dioxidban gazdag vért tovább pumpálja a tüdőartérián keresztül a tüdő felé. A gázcsere a tüdő léghólyagocskái és azok falát behálózó hajszálerek között történik. Ezt követően a tüdővénák az oxigéndús vért a bal pitvarba szállítják, ahonnan a bal kamrán keresztül a nagyvérkörben folytatódik a vér útja.
„Ha a betegnél szívelégtelenség áll fenn, és a bal kamra nem képes a megfelelő mennyiségű vért továbbítani, akkor az áramló vér feltorlódik, emiatt megnő a vér mennyisége és nyomása a kisvérkörben. A kitágult hajszálerek szűkítik a léghólyagocskákat, ezek fala megvastagodik, ez pedig megnehezíti az oxigén és a szén-dioxid cseréjét. A keringés a kisvérkörben lelassul, ami további számos kedvezőtlen folyamatot indít el: savó szivárog át a légutakba, folyadék jelenik meg a mellkasban, romlik a tüdő nyirokkeringése, nehézlégzés, köhögés lép fel.”
A tüdővizenyő tünetei
Attól függően, hogy akut vagy krónikus tüdővizenyőről van szó, a tünetek kialakulhatnak fokozatosan, de felléphetnek hirtelen is. A szívasztma elnevezése is onnan ered, hogy az asztmával nagyon hasonló tüneteket produkálhat:
- krónikus formánál kezdetben csak fokozott fizikai terhelésre, később már nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, köhögés, a fokozatosan kialakuló oxigénhiány miatt sápadtság, fáradékonyság lép fel,
- az akut formára jellemző a hirtelen fellépő nehézlégzés, a beteg kapkodja a levegőt, a tüdő léghólyagocskáiba jutó folyadék miatt hamar súlyos légzési elégtelenség alakulhat ki – ez esetben sürgős kórházi ellátásra van szükség.
Tüdőödéma vagy tüdőbetegség?
A folyadék megjelenése a mellkasban épp úgy történik, mint a mellhártyagyulladás esetében. A felszaporodó mellkasi folyadék összenyomja a tüdőt, ami fokozza a nehézlégzést. A pangás a hörgők nyálkahártyáját is érinti, emiatt köhögés és köpetürítés jelentkezik. A tünetek alapján könnyen gondolhatnánk, hogy a háttérben valamilyen tüdőbetegség – és nem a szívrendellenesség - áll.
Elhúzódó pangás miatt akár lázzal járó másodlagos fertőzés is jelentkezhet, ami könnyen tévútra viheti a beteget. Éppen ezért tüdőödémás tünetek esetén – különösen, ha a beteg szívbetegsége nem ismert – mindenképp kardiológiai kivizsgálásra is szükség van. Emellett azonban számolni kell az egyéb kiváltó okokkal is, melyek kezelése tüdőgyógyász feladata. A tüdőödéma lehet tüdőgyulladás szövődménye, de felléphet mérgező gőzök-gázok belélegzésének következtében is. Kiválthatja baleseti sérülés, a tüdő nyirokelvezető rendszerének károsodása, de tüdőembólia vagy súlyos félrenyelés kapcsán is kialakulhat.
„A fokozódó nehézlégzés mindig intő jel, hogy valami nincs rendben a szervezetben! Ne vegyük félvállról, ha egyre nehezebben megy a lépcsőzés, egy kis sétától is kifulladunk. Ezek a tünetek a tüdőfunkció romlását jelzik, mindenképp kivizsgálás indokolt, hiszen a tüdővizenyő mellett akár egyéb krónikus betegségeket – COPD, asztma – is jelezhet.”
Bejelentkezés nehézlégzés kivizsgálására
Téma szakértője
- COVID-19 utáni kivizsgálás,
- allergiás asztma,
- COPD,
- tüdőgyulladás,
- allergénspecifikus immunterápia
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Hatékony
Nagyon elégedett vagyok a Doktornövel es a következō vizsgálatok összehangolásával!
