Tart az asztmára elrendelt szteroidtól? Itt a döntő érv mellette!
Az asztmások egy része fenntartásokkal viseltetik a számára rendelt inhalációs – vagyis belégzéssel a tüdőbe jutó – szteroiddal szemben. Ugyancsak kérdések, félelmek fogalmazódhatnak meg a szülőkben, ha a gyermeknek rendel el ilyen gyógyszert a tüdőgyógyász. De vajon van alapja ezeknek a szorongásoknak? Mivel járunk jobban: ha alkalmazzuk vagy ha elhagyjuk az inhalatív kortikoszteroidokat? Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza, gasztroenterológus adta meg a szakszerű választ a kérdésekre.
Milyen szteroidot kapnak az asztmások és miért? betegsé
Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem gyógyítható, de a megfelelő kezeléssel a betegeknél panaszmentességet, jó életminőséget lehet elérni. Ahhoz azonban, hogy a betegség ne korlátozza a mindennapokat, a köhögés, légzési problémák ne befolyásolják az éjszakai pihenést, sportolást vagy munkavégzést, a kezelést az orvosi előírás szerint kell folytatni. Ez azt is jelentheti, hogy a légutak gyulladását csökkentő fenntartó kezelésben használt inhalációs szteroidokat naponta kell alkalmazni. Ezek segítenek ugyanis megelőzni a tünetek fokozódását és akár az asztmás rohamot.
- Az inhalatív kortikoszteroidnak (ICS) semmi köze a versenysportban teljesítményfokozóként alkalmazott ún. anabolikus szteroidokhoz, amelyek rossz híre miatt a betegek időnként tartanak a szteroid alkalmazásától. Az asztmánál alkalmazott gyógyszerek gyulladáscsökkentő hatásúak, amelyeket a beteg belélegzéssel, gyógyszeradagoló készülékből, úgynevezett pipából juttat a légutakba. A szteroid ebben az esetben tehát a nyálkahártyáról szívódik fel és közvetlenül a légutakban hat, a vérkeringésbe csak töredéke kerül – ismerteti Hidvégi doktornő.
Mi történik, ha nem alkalmazzuk a szteroidot?
Ha rendszertelenül használjuk, vagy abbahagyjuk az orvos által rendelt inhalatív szteroidot, akkor a gyulladás újból fellángolhat, az asztmás tünetek jelentősen felerősödhetnek. Ez nem csak a gyakori köhögést jelentheti, de a terhelhetőség csökkenésével is járhat. Ha pedig valaki - akár kisebb fizikai aktivitás hatására vagy nagy mennyiségű allergén találkozva - erősen fulladni kezd, súlyos esetben sürgősségi ellátást igénylő asztmás roham is kialakulhat nála. A szteroidot ilyenkor intravénásan kapja a beteg, mivel csak ilyen módon szüntethető meg gyorsan a nehézlégzés, a fulladás.
- Nagyon fontos tudni, hogy a rendszeres inhalatív szteroid kezelés során napi 1-80 ug hatóanyag jut a szervezetbe, az alkalmazott készítmény dózisától és az eszköztől függően. Tehát körülbelül 40-200 nap alatt kerül összesen akkora szteroidmennyiség a keringésbe, mint egy injekcióval az asztmás roham ellátása során. Ezek után könnyű belátni, hogy minden szempontból sokkal biztonságosabb a napi szippantás, mint a rohamkezelés!
Ilyen hibákat kell elkerülni a szteroidok alkalmazása kapcsán
- Nem az előírt mennyiségű alkalmazás
A szteroidok hosszú távon fejtik ki a hatásukat, vagyis az előírt adagolásban és rendszerességgel kell a légutakba juttatni azokat, hogy fenntartható legyen a jó állapot. Ez természetesen azokra az esetekre igaz, amelyeknél ez szükséges, az új irányelvek az enyhe asztmásoknál a szükség szerinti használatot hangsúlyozzák. Azoknál a középsúlyos-súlyos eseteknél, ahol elmarad az előírt alkalmazás, ha az asztma pipát kevesebbszer, például csak minden másnap használják, akkor idővel az asztmás tünetek erősödni fognak. Ha huzamosabb időn át elmarad a gyógyszerelés, akkor az egyre erősebb tünetek mellett asztmás roham is kialakulhat. Ez különösen veszélyes most, a téli időszakban, amikor a légúti fertőzések, a párás-ködös idő, a légszennyezettség hatására is fellángolhat az asztma.
- Helytelen készülékhasználat
- Nagyon fontos a helyes inhalációs technika elsajátítása és ennek ellenőrzése is – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza, gasztroenterológus. - Felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt előfordulhat, hogy nem tudják a gyógyszerbelégzést az előírásoknak megfelelően végrehajtani. Így a hatóanyag jelentős része nem jut le a tüdőbe, hanem kicsapódik a szájban és a garatban, ahonnan a nyál lenyelése révén a gyomorba, majd a májba jut. Helyes technikával azonban elkerülhető ez utóbbi hiba, vagyis az, hogy a gyógyszer egy része a szisztémás rendszerbe kerüljön. Ebben segítséget jelenthetnek a toldalékeszközök, amelyek megkönnyítik a helyes eszközhasználatot, és az is fokozza a biztonságot, ha a pipa használata után szájöblítést végzünk, és a vizet nem nyeljük le.
Forrás: Tüdőközpont (www.tudokozpont.hu)
Bejelentkezés tüdőgyógyászati kivizsgálásra
Téma szakértője
- COVID utáni kivizsgálás,
- asztma gyermek és felnőttkorban,
- COPD,
- köhögés,
- reflux,
- étel-allergia,
- laktóz intolerancia,
- felnőtt- és gyermekellátás.
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Hidvégi Edit PhD
tüdőgyógyászAz orvosa jól előre vetítette a várható jövőt, mivel a dohányosok egy része COPD-s lesz. Mivel jelenleg a FEV1 értéke még javulni tudott, bár már csak 90%-ot ért el a normális 100% helyett, ez egyelőre asztmának tekinthető.
Amennyiben leszokik a dohányzásról, nemcsak hogy marad, de még kicsit javulhat is a légzésfunkciós értéke. Ha ekkor is megmarad a terhelésre jelentkező nehézlégzése, beszélje meg a tüdőgyógyászával, hogy a rohamoldó mellé és a Bretaris helyett valami ICS készítményt írjon fel Önnek. Ez terhesség tervezésekor és alatt is jobb választás, mint a Bretaris.
A dohányzás leszokás támogatására ajánlani tudom az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet ingyenesen hívható telefonszámát:
06-80/44-20-44. Itt jó tanácsokat kaphat, amivel könnyebb lesz a leszokás a cigiről.
Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit pulmonológus szakorvos
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Fantasztikus
Dr.Hidvégi Edit egyszerűen fantasztikus:)
