Tüdőtágulás: legtöbbször dohányzással kezdődik

Tüdőtágulás: legtöbbször dohányzással kezdődik

Utolsó módosítás:2020.09.14 14:47

Jellegzetes dohányosbetegség a tüdőtágulás, másnéven emphysema. Megelőzéséről, lefolyásáról és kezeléséről dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont főorvosát kérdeztük.

Így okoz tüdőtágulást a dohányzás

Az évek, évtizedek óta dohányzó személynél, az alsó légutakban, a dohányfüstben lévő égéstermékek idült gyulladást okoznak. Ez a gyulladás a krónikus hörghurut néven ismert kórkép, melynek jellemző tünetei a hurutos köhögés és nehézlégzés. Sajnos ezeket sok dohányos a dohányzás természetes velejárójának véli, így nem is gondol arra, hogy orvoshoz forduljon.

 

Az idült gyulladás azonban eközben alattomosan károsítja a tüdőt. A tüdőben a légcserét végző léghólyagocskák a gyulladás következtében károsodnak, a válaszfalaik felszakadnak és a sok kis légtér nagyobb légterekké olvad össze, amik már nem képesek gázcserére, de helyet foglalnak. Ezáltal lecsökken a légzőfelület és a gázcsere is romlik. Ez az állapot a tüdőtágulás.

A tüdőtágulás tünetei

Tüdőtágulás tünete lehet a fulladás is.Az idült légúti gyulladás (krónikus hörghurut) és a tüdőtágulás tehát egyszerre van jelen, ezeket együttesen COPD-nek, krónikus obstruktív tüdőbetegségnek nevezzük. Egyéntől függően egyes esetekben inkább a krónikus hörghurut, - köpetürítéssel járó gyakori köhögés, nehézlégzés, fulladásos tünetek - míg másoknál inkább a tüdőtágulás tünetei – kezdetben csak terhelésre, majd nyugalomban is fokozódó légszomj - dominálnak.

100-ból 90 tüdőtágulásos beteg dohányzott

A tüdőtágulás legfőbb kiváltó oka az aktív vagy passzív dohányzás. Egyéb rizikófaktorok a szennyezett levegő – szmog, por, vegyi gőzök. Ritka örökletes betegség az alfa-1-antitripszin nevű sza¬bályozó fehérje hiánya, mely olyan személyeknél is előidézheti a COPD kialakulását, akik soha életükben nem dohányoztak.

Ilyen vizsgálatokra van szükség a diagnózishoz

Egyszerű és fájdalommentes vizsgálat a spirometria vagy légzésfunkció, mely a kilélegzett levegő mennyisége és az áramlási értékek alapján ad információt a tüdő állapotáról. Segítségével megállapítható a COPD diagnózisa és súlyossága is. Egyéntől függően sor kerülhet vérgáz- és/vagy köpetelemzésre és röntgen vagy mellkasi CT vizsgálatra is.

Ezért fontos a korai diagnózis

A betegek többségénél 40 éves kor felett fedezik fel az elváltozást. Mivel a légzőfelület csökkenése nem gyógyítható, a folyamat nem visszafordítható, de lelassítható. Ezért nagyon fontos a mielőbbi diagnózis, korai stádiumban felfedezve van a legtöbb esély lassítani a kedvezőtlen irányú folyamatot.

Kezelés és életmód

  • A jó életminőség eléréséhez a betegnek a diagnózist követően fel kell hagynia a dohányzással. A puszta akaraterőn túl ehhez a tüdőgyógyász segítséget is tud adni: a nikotinpótló termékek mellett léteznek vényre kapható gyógyszerek az elvonási tünetek csökkentéséhez, és szükséges esetén a pszichés támogatáshoz – viselkedésterápia, tanácsadás - is tud szakembert javasolni.
  • A tüdőtágulat kezeléséhez hörgőtágító gyógyszereket és a légúti gyulladást csökkentő készítményeket kell szedni, ezek elérhetők inhalációs, a tüdőben helyileg ható formában is.
  • Tüdőtágulás mellett is fontos a rendszeres séta.Javasolt a rendszeres mérsékelt intenzitású, légszomjat nem okozó, a vázizomzatot és a légzőizmokat is erősítő testmozgás. Már a napi séta is kedvező hatású a beteg állapotára nézve és segít megelőzni az elhízást, ami szintén fontos, mert a normál testsúly megőrzésével is hatékonyabb lehet a kezelés.
  • Előrehaladott stádiumban oxigén adásával – az orrba vezetett vékony csövön keresztül - lehet a légszomjat mérsékelni. Ez otthoni oxigénkezeléssel megoldható.
  • Tüdőbetegek számára javasolt a megelőző védőoltások beadatása – tüdőgyulladás és influenza ellen.
  • Fontos a rendszeres tüdőgyógyászati kontroll, emellett érdemes gyógytornász segítségét is kérni olyan légzőgyakorlatok elsajátításához, amelyekkel a légzőizmok erősíthetők, a gázcsere javítható.

Téma szakértője

  • Specialitások:
    • COVID utáni kivizsgálás,
    • asztma,
    • COPD,
    • légúti allergia,
    • krónikus köhögés,
    • tüdőgyulladás,
    • allergénspecifikus immunterápia,
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett).

     

  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Kb. egy hónapja már a járástol is fulladni kezdtem. Annyira hogy két hétig csak feküdni tudtam. Az orvos allergiás asztmát állapított meg. Montelukast, alveaco mellett zinnat, fromulid uno antibiotikum ot kaptam,mert höemelkedésem volt, de nem használt. A háziorvos curam duot irt ki. A höemelkedés maradt, sokszor nehezen lélegzem, dolgozni nem tudok. Ez a természetes és az asztma miatt soha nem fogok ugy levegöt kapni, mint elötte, vagy valami más gond lehet? Válaszukat megköszönve. Kalló Hajnalka
    Kalló Hajnalka

    dr. Potecz Györgyi

    tüdőgyógyász, allergológus és klinikai Immunológus
    Kedves Kalló Hajnalka!

    Az asztma krónikus betegség, de nem kell, hogy attól ilyen tünetei legyenek. Ha még mindig hőemelkedése van, mellkas rtg. Vizsgálat javasolt. Ha ezen eltérés nincs, a kezelést indokolt kiegészíteni, de a panaszok alapján felmerûlhet egyéb ok is. Továbblépni mellkas rtg felvétel birtokában vizsgálat alapján lehetséges.

    Üdvözleetel :

    Dr. Potecz Györgyi

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    udvarias kedves

    Világosan elmondta az immunterápia menetét, a lehetséges előnyöket-hátrányokat. Minden felmerülő kérdésemre választ kaptam. Kedves, udvarias, hatékony, nem húzta az időt, de semmi fontos dolog nem maradt ki

    dr. Potecz Györgyi
    dr. Potecz Györgyi
    tüdőgyógyász, allergológus és klinikai Immunológus