Szívproblémát is jelezhet a nehézlégzés

Szívproblémát is jelezhet a nehézlégzés

Utolsó módosítás:2024.05.21 08:35

Mellkasi folyadékgyülem akkor alakul ki, amikor folyadék halmozódik fel a tüdő és a mellkasfal közötti térben. Mint dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus orvosa elmondta, a pleurális folyadékgyülem kialakulásának egyik leggyakoribb oka a pangásos szívelégtelenség.

Online Bejelentkezés

dr. Potecz Györgyi

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

A mellhártya

-A csontos mellüreget belülről egy fali hártya, a tüdőfelszínt pedig egy zsigeri mellhártya borítja be. E kettő savós hártya közötti rést vékony folyadékfilm tölti, ami 10-20 ml (alig több mint egy teáskanálnyi). Ez a filmréteg természetes kenőanyagként működik, és a két mellhártyalemez egymáson való csúszását segíti el a légzés során – magyarázza dr. Potecz Györgyi. A pleurális folyadék folyamatosan pótlódik a fali mellhártyák kis kapillárisain keresztül a vérből, és nyirokereken keresztül távozik. Számos olyan kóros állapot alakulhat ki azonban, melynek során felborul a folyadék termelődésének és elvezetésének egyensúlya, és akár több liternyi folyadékgyülem jöhet létre. Ez pedig megnehezíti a szív és a tüdő munkáját is.

A mellkasi folyadékgyülem okai

-A mellkasi folyadékgyülem összetétele és eredete alapján ún. transsudatum és exsudatum lehet. HaA nehézlégzés mellkasi fájdalommal járhat fizikai sérülés vagy gyulladás jött létre a mellhártyán, akkor a mellhártya lemezei között az ereken átszivárogva – a kiváltó októl függően – savós, gennyes vagy véres izzadmány (exsudatum) gyűlik fel. Vírusok és gombák okozta fertőzések során, autoimmun kórképek (pl. szarkoidózis, szisztémás lupus eythematodes) esetében és daganatos megbetegedésekben (tüdőrák, leukémia, limfóma) egyaránt találkozhatunk vele – ismerteti Potecz doktornő, aki hozzáteszi, hogy a gyulladás következményeként fellépő exsudátum jellemzően csak a gyulladás oldalán alakul ki. A transsudátum esetében mellhártyabetegség nélkül képződő folyadékgyülem jön létre, ami hasonló a fiziológiás pleurális folyadékfilmhez. A transsudatumot olyan helyi folyamatok okozzák, amelyek a kapillárisok fokozott áteresztőképességéhez vezetnek, és a mellhártyalemezek közti térbe folyadék szivárog. Hátterében belgyógyászati kezelést igénylő kórképek, leggyakrabban pangásos szívelégtelenség, máj-és veseelégtelenség áll. Ha nagyobb mennyiségű pleurális folyadékgyülem áll fenn, a beteg általában nehezen kap levegőt, köhög, belélegzéskor jelentkező mellkasi fájdalomra panaszkodik. Elfordulhat azonban, hogy a folyadékgyülem nem is okoz panaszokat, és csak véletlenül fedezik fel a fizikális vizsgálat vagy a mellkasröntgen során.

Mi a teendő mellkasi folyadékgyülem esetén?

-A mellhártya lemezei között felszaporodott folyadékgyülem elhelyezkedését röntgen-, ultrahangvizsgálat, illetve kopogtatás segítségével tudjuk meghatározni. A kezelést a folyadékgyülem oka határozza meg: ha tüdőgyulladás áll a háttérben, akkor antibiotikum-kúrára lesz szükség, pangásos szívelégtelenség esetén vízhajtót kap a beteg. Amennyiben a folyadékgyülem nem okoz panaszt, általában nem igényel invazív beavatkozást, mert az alapbetegség kezelésével sok folyadék spontán felszívódik. Előfordulhat, hogy a háttérben álló ok feltárásához további vizsgálatok (pl. mellkascsapolással történő mintavétel, vérvétel) is szükségessé válhatnak. Nagy mennyiségű és jelentős zavart okozó folyadékgyülem esetén pedig terápiás mellkascsapolással távolítható el a folyadék a mellkasból – ismerteti dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont szakembere.

Kapcsolódó cikkek, amelyek érdekelhetik Önt

Téma szakértője

dr. Potecz Györgyi

dr. Potecz Györgyi

tüdőgyógyász, allergológus és klinikai Immunológus
  • Specialitások:

     

    • Előjegyzés

    Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Doktronő! Részben azért írom le a problémámat, hogy ha megkeresném Önöket, akkor már valamelyes ismert legyen a történet. Sajnos több stációt is ismertetnem kell, mivel majdnem egy éve húzódik a probléma, sőt. Világéletemben intenzíven sportoló, egészséges embernek tudtam magam. 1.) Két évvel ezelőtt január végén megbetegedtem, levert a lábamról egy fertőzés, amelyről a néhány nap után kihívott ügyeletes azt mondta, influenzával felülfertőzött tüdőgyulladás. Hogy melyik típus, azt nem állapították meg, kaptam Doxyciklint, más nem történt. 2.) azt hittem, ennek nem volt folytatása, de az tény, hogy ez előtt nem, de ez után már észrevettem, hogy ha sokat sportolok, tehát pl. 5 km futás és esetleg utána egyéb mozgás után ugyanazon a napon néha kevésnek érzem a levegőt és nagyon mély levegőket kell vennem órákkal a mozgás után is. 3.) ezután 2016/17 telén 3x volt mindenféle szokványos vírusfertőzésem, influenzám, eléggé hajszolt, lestrapált időszak volt, és a harmadik ilyennel indult a baj. A kiindulópont az volt, hogy hajmosás után nem szárítottam hajat, pedig ettől mindig megfázom; olyan heves köhögéssel járó, nagyon agresszív betegséget kaptam, amivel ijedtemben végül tüdőgyógyászhoz mentem. Doxyciklint kaptam, vizsgálatok nem történtek, a helyzet végül lassan megjavult, de miután maga a betegség elmúlt, visszamaradt az, ami azóta is kereseríti az életem és amire nem találok megoldást. Az első érzésem az volt, hogy "szétköhögtem a köhögőizmaimat", aminek orvosilag nincs értelme, de talán érzékelteti, mire gondolok. A szegycsont alatt-mögötti területen, talán a hörgők elágazásánál észleltem fájdalmat, nem múló szorítást, majd később már nehézlégzést is, kimondottan az volt az érzésem, hogy ez valami mechanikai dolog, a heves köhögések nyomán. Ugyanakkor a hőemelkedések még sokáig folytatódtak. Ez 2017 február-március-áprilisban húzódott végig. Ismétlem, nem volt előtte semmi bajom, azóta laborvizsgálatok és légzésnapló (csúszáramlásmérő, Berodual) is kizárta az asztmát, allergiát. Amint bármi megerőltetőt csinálok, utána fájalmas, égő érzés jelentkezik. Két vizsgálat adott pozitív eredményt (már 2017 nyár végén, ősszel): a mikrobiológia 2x mutatott ki enyhén pozitív mycoplasmát, de nem kaptam antibiotikumot, pedig el tudom képzelni, hogy még az eredeti tüdőgyulladás nyomán lappang bennem ez a baktérium, esetleg pont a mechanikailag szétnyúzott részen megtelepedve; 2.) végül sikerült eljutnom bronchoszkópiára (sajnos letakarták a szememet, pedig szeretném tudni, mi van velem), és azt írta a lelet: "A hangszalagok jól mozognak, a trachea ép, a bif. carina éles, mko szabad szájadékok, kevés mucosus váladék. A tracheában erőltett kilégzéskor kp fokú dyskinézis látható." Elmondta a doktornő, hogy "el fog múlni", fertőzések után sokszor hónapokig tart; hogy mukózus pöttyöket látott, és hogy a trachea alsó szakasz hátsó fala meglazult, beesik, sportoláskor húrként rezeg... ez okozná a fájdalmat. Számtalan kérdés maradt bennem megválaszolatlanul: a) nincs-e bakteriális fertőzés; b). ez hogyan, mitől regenerálódik, mennyire meddig pihentessem, ne pihentessem; c.) valóban csak ez-e a baj; lehet, hogy van refluxom is, lehet, hogy kombinálódik ezzel, sokszor lent a "széköhögött" rekesztájékon érzek fájdalmat, érzésem szerint a Pantoprazollal valamit javul, ha eszem, valamit enyhül, tehát valójában 2 helyen van a probléma.... vagy a köhögéssel egy kis rekeszsérvet okoztam volna magamnak? Bármi légyen is, azt érzem, az ok nincs megtalálva, nem tudom, esetleg várható-e eredmény antibiotikum-kezeléstől; nem tudom pontosan, mi történt, mi a prognózis, de azt tudom, hogy egy évvel ezelőtt még intenzíven sportoló ép ember voltam és nagyon szeretnék ebbe az állapotba visszatérni, kétsébe vagyok esve, hogy 49 évesen végképp tönkrement volna rajtam valami és parkolópályára kerültem volna - nem tudom elfogadni. Szeretnék alapos, odafigyelő kivizsgálást és megoldást..... Üdvözlettel: Orsolya
    Frank Orsolya

    dr. Potecz Györgyi

    tüdőgyógyász, allergológus és klinikai Immunológus
    Kedves Orsolya!

    Panaszait az Ön által leírtak mindegyike elvileg fenntarthatja, valószínűleg több tényező okozza, amit egyszerre kéne kezelni. A légcső falmozgászavara ( trachea dyskinesis) teljes megszünése kétséges.
    Ennél konkrétabbat csak a leletek és az Ön jelenlegi állapotának ismeretében lehet mondani, személyes találkozás kapcsán.

    Üdvözlettel:

    Dr. Potecz Györgyi
    Tüdôgyógyász , allergologus szakorvos

    Kapcsolódó oldalak

    COPD - Minden, amit tudni érdemes

    COPD - Minden, amit tudni érdemes
    Antibiotikumok

    Antibiotikumok
    Hurutos köhögés

    Hurutos köhögés

    Páciensek mondták

    Közvetlen és magabiztos

    Potecz doktornő felkészültsége, közvetlen és magabiztos szakmai tudása, végtelen kedvessége, mosolygós türelme lehetővé tette, hogy a lehető legtöbb információt átadhassam betegségemről. Köszönet érte

    dr. Potecz Györgyi
    dr. Potecz Györgyi
    tüdőgyógyász, allergológus és klinikai Immunológus