Terheléses asztma – tünetek és kezelés
Sok asztmás beteg tapasztalja, hogy tünetei súlyosbodnak terhelésre, testmozgáskor, különösen hideg időben. Ilyen esetben javasolt orvoshoz fordulni. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy milyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy asztmásan is biztonságosan sportolhasson.
A sport nem okoz asztmát
A fizikai terhelésre jelentkező nehézlégzés, kifulladás és köhögés ijesztő tünet. Ilyenkor sokan inkább lemondanak a sportolásról, mivel úgy vélik, ez számukra csak kellemetlenséggel és rossz közérzettel jár. Hosszú távon azonban a sport hiánya kihat az egészségükre, sőt, még az asztma kezelését is megnehezíti.
„A testgyakorlás nem okoz asztmát, de tüneteket válthat ki azoknál az embereknél, akiknél már ez a betegség fennáll. Ha azonban ilyenkor feladjuk az edzést, idővel romló tüdőfunkciós értékekkel számolhatunk, több asztma gyógyszerre lehet szükség, illetve az elhízásból és mozgásszegény életmódból adódó egyéb betegségekkel is szembe kell néznünk.”
A terheléses asztma tünetei
Az Amerikai Allergia és Asztma Alapítvány (AAFA) szerint a testmozgás által kiváltott asztma helyes kifejezése a testmozgás által indukált hörgőbeszűkülés, vagyis EIB (exercise-induced bronchoconstriction). Az EIB, vagy terheléses, testmozgás által kiváltott asztma az, amikor az asztma tüneteit fizikai aktivitás váltja ki, amikor asztmás tünetek jelentkeznek edzés közben vagy után.
Edzés közben vagy után bárki érezheti zihálást, köhögést és légszomjat. Az asztmás embereknél ezek a problémák általában súlyosabbak. Az intenzív ki-és belégzés – különösen ha hideg levegőn történik – kiszárítja a nyálkahártyát. Mivel asztmában a légutak krónikus gyulladása áll fenn, emiatt ez a kiszáradás komoly légzési gondokat, hörgőgörcsöt is okozhat.
A rohamszerű köhögés az EIB leggyakoribb és sokszor egyetlen tünete is. Emellett az alábbi panaszok fordulhatnak még elő:
- sípoló légzés
- szorító érzés a mellkasban
- légszomj
- csökkent állóképesség
Az EIB tünetei általában nem az edzés elején kezdődnek. Rendszerint valamikor sportolás közben jelentkeznek a tünetek, majd jelentősen romlanak, az edzés leteltét követő 10-15 perccel később. Az asztmás emberek 90% -a tapasztal EIB-t edzés közben. Az AAFA szerint az EIB az asztma tüneteinek egyik leggyakoribb oka a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében.
A terheléses asztma kockázatát növeli
- hideg, száraz levegő
- légszennyezés
- magas pollenszám
- a szájon keresztül légzés
- az arra érzékenyeknél a medencék klór tartalma is tüneteket okozhat
- felső légúti fertőzés belobbanthatja az asztmát
- tornatermek, edzőtermek légszennyező anyagai, például tisztítószerek, parfümök, friss festékek vagy új felszerelések.
Ha asztmás tüneteink erősödnek sportolás közben, vagy után, ne az edzéssel hagyjunk fel, hanem kezelőorvosunktól kérjünk tanácsot a biztonságos sportoláshoz. A kezelési terv módosításával meg lehet előzni a sportolás közben jelentkező panaszokat.
A gyógyszeres kezelésre vonatkozó utasítások betartása mellett érdemes az alábbiakat megfogadni:
- Edzés előtt melegítsünk be, így a légutakat is felkészítjük a fokozott terhelésre.
- Ne hirtelen növeljük/csökkentsük a mozgás intenzitását, fontos, hogy fokozatosan lassítsuk a légzést.
- A hidegebb hónapokban lehetőleg ne a szabadban sportoljunk.
- Betegség esetén ne sportoljunk, mivel a légúti fertőzések önmagukban is az asztma fellángolását okozhatják.
Bejelentkezés terheléses asztma kivizsgálásra
Téma szakértője
- COVID utáni kivizsgálás
- asztma
- COPD
- légúti allergia
- krónikus köhögés
- tüdőgyulladás
- allergénspecifikus immunterápia
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Maximális felkészültség
Mind a doktornő, mind az asszisztensek maximálisan felkészültek és segítőkészek voltak. Ellátás közben a biztosítóval is egyeztetni kellett, ebben is segítettek, végül sikerült mindent egyszerre elintéznem. Nagyon hálás vagyok nekik ezért, köszönöm!