Romolhat a COPD-s és asztmás betegek állapota nyáron - mire kell figyelni?
Azoknak, akik eleve légzésproblémákkal küzdenek, a kánikulában, amikor esetleg még a légszennyezettség és a pollenkoncentráció is magasabb, további nehézségeik adódnak. Asztmásoknak a pollenek miatt nehezebb a nyári időszak, a COPD-seknek inkább a fertőzésekkel teli ősz-tél a rosszabb, de náluk is vannak olyan tényezők, ami ronthat a betegek légzésén a legmelegebb hónapokban. Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont – Prima Medica gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza arról beszélt, mit lehet tenni az állapotromlás megelőzése és kezelése érdekében.
Mit lehet tenni, ha az asztma és a reflux együtt vannak jelen?
Az asztmások jelentős része küzd reflux-szal is, sőt a két betegség tüneteinek elkülönítése nem is mindig könnyű feladat. Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza, gasztroenterológus szerint akár az is előfordulhat, hogy az állapot azért nem javul, mert a panaszokat nem is asztma, hanem reflux okozza. De mit tehet az, aki mindkét problémában érintett? A legfontosabb tudnivalókat a szakorvos összegezte.
Mire alkalmas, mikor szükséges és veszélyes-e a tüdőröntgen?
A köznyelvben tüdőröntgennek nevezett vizsgálat valójában a mellkas röntgensugárral való vizsgálatát jelenti, hiszen nem csak a tüdő, de a rekeszizom, a szív, a mellkasi erek és más szervek is áttekinthetők a segítségével. De milyen esetekben szükséges elvégeztetni ezt a képalkotó eljárást és mennyire komoly sugárterheléssel kell számolni ennek kapcsán? Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza avat be a részletekbe.
Tart az asztmára elrendelt szteroidtól? Itt a döntő érv mellette!
Az asztmások egy része fenntartásokkal viseltetik a számára rendelt inhalációs – vagyis belégzéssel a tüdőbe jutó – szteroiddal szemben. Ugyancsak kérdések, félelmek fogalmazódhatnak meg a szülőkben, ha a gyermeknek rendel el ilyen gyógyszert a tüdőgyógyász. De vajon van alapja ezeknek a szorongásoknak? Mivel járunk jobban: ha alkalmazzuk vagy ha elhagyjuk az inhalatív kortikoszteroidokat? Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza, gasztroenterológus adta meg a szakszerű választ a kérdésekre.
Néhány fújásból otthon is kiderítheti, milyen állapotban vannak légútjai
Könnyű, praktikus, akár a zsebünkben is elfér, és jól nyomon követhető vele az asztma vagy más légúti megbetegedés állapotváltozása. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa kiemelte, hogy a csúcsáramlásmérő (peak flow meter) fontos visszajelzést ad a légúti betegek számára, akik nemcsak csendes „elszenvedői”, hanem aktív részesei lesznek állapotuk nyomonkövetésének és saját kezelésüknek.
Ha fogytán a levegő: mikor van szükség az oxigénterápiára?
A légzés elválaszthatatlan létünktől, hiszen születésünk pillanatától kezdve gondoskodik az életben maradásunkhoz szükséges oxigénről. A belélegzett levegő 21 százaléka oxigén, a tüdőben végbemenő gázcsere pedig az oxigén felvételén túl a szén-dioxid leadását is biztosítja. Milyen okai lehetnek annak, ha ez a 21 százaléknyi oxigén már kevésnek bizonyul a számunkra? Dr. Hidvégi Editet, a Tüdőközpont pulmonológusát kérdeztük az oxigénhiány okairól és az oxigénterápia lehetőségeiről.
A COPD-s beteg legnagyobb kincse a levegő: így segít a légzőtorna
Az idei COPD világnap – amely minden év november harmadik szerdájára esik – a spirometriás vizsgálat jelentőségére, valamint a tüdőfunkciónak az életminőségre és egészségi állapotunkra gyakorolt kedvező hatásaira hívja fel a figyelmet. Ennek kapcsán kérdeztük Nagy Abonyi Andrást, a Tüdőközpont gyógytornászát, aki a COPD-s betegek légzőtornájának műhelytitkairól is beszélt.
Rejtélyes légzőszervi tünetek – vajon terhelési asztma okozza?
Mi lehet a közös pont a síró kisgyermek köhögési rohama, a tinédzser tornaórai kifulladása és a busz után sietve kilépő felnőtt nehézlégzése között? Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek a tünetek akár egyéb asztmás jel nélküli terhelési asztmát is jelenthetnek.
Légúti panaszok: ezekre számíthat óvoda- és iskolakezdéskor
Hivatalosan is elkezdődött a tanév, és ezzel együtt a légúti vírusszezon is. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont - Prima Medica gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere szerint a felső légúti fertőzések általában nem igényelnek különleges kezelést, és attól sem kell megijedni, ha a kicsinyek a szokottnál többet betegek az őszi-téli szezonban.
Kinőheti-e az asztmát a gyermek?
Amikor egy gyermeknél asztmát diagnosztizálnak, számos kérdés merül fel a szülőkben. Ezek egyike, hogy vajon kinőhető-e a betegség. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermek tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus orvosa szerint bár a tünetek kamaszkorra valóban látványosan javulhatnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyermek végleg búcsút inthet légúti betegségének.
