Asztma gyógyszer és magas vérnyomás: ha a két betegség együtt jár
A magasvérnyomás betegség kezelését szolgáló egyes gyógyszerek szedése miatt rosszabbodhat az asztma, de vajon kell-e félni attól, hogy az asztma gyógyszerek megemelik a vérnyomást? Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa elmagyarázta, hogy mire kell figyelni a kezelés során.
Így hatnak a vérnyomásszabályozók az asztmára
Bizonyos készítmények a légutakat beszűkíthetik, ezáltal fokozzák az asztmás panaszokat. A vérnyomáscsökkentő készítményeket több csoportba sorolhatjuk: gyakran használatosak pl. a béta-blokkolók, ACE inhibitorok, diuretikumok és kalciumcsatorna-blokkolók. A vérnyomás kezelését vérző orvos a beteg számára felírt készítmény kiválasztása során figyelembe veszi az egyéb meglévő betegségeket, rendszeresen szedett készítményeket, ismert allergiát is, így mindenképp tájékoztassuk a fennálló asztmáról és az asztmára szedett gyógyszerekről.
Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy egyes vérnyomáscsökkentő készítmények – az úgynevezett nem szelektív béta-blokkolók és ACE gátlók köhögést, légzési problémát okozhatnak az asztmásoknál. Más készítmények – angiotenzin-receptor blokkolók, diuretikumok és kalciumcsatorna-blokkolók - biztonsággal szedhetők, de a diuretikumok esetében figyelni kell arra, hogy esetleg felerősíthetik egyes asztma gyógyszerek mellékhatásait.
Az asztma gyógyszerek így befolyásolják a vérnyomást
Asztma és magasvérnyomás betegség esetén a tüdőgyógyászt is tájékoztatni kell a rendszeresen szedett vérnyomáscsökkentő gyógyszerekről, de ez nem befolyásolja olyan jelentősen a gyógyszerválasztás szempontjait, mint az előbbi esetben.
Az asztma elleni gyógyszereknek is több típusa létezik: a leggyakoribbak az inhalatív kortikoszteroidok, és béta-2 agonisták, a leukotrién receptor antagonisták, ritkábban használatosak az antikolinerg szerek, az immunmodulátorok és a szisztémás szteroidok. A kezelés során a hatóanyagokat azonban elsősorban inhalálják, belélegezve, célzottan a tüdőbe jutnak, ahol helyileg fejtik ki hatásukat, így a javasolt adagolás mellett nincs jelentős szisztémás (az egész szervezetet érintő) hatásuk.
Az asztma inhalátorok vérnyomásra gyakorolt hatása így nem is mérhető, amennyiben a készülékeket a megfelelő módon és előírt gyakorisággal használjuk. Problémák jelentkezhetnek viszont a belégző gyógyszerek túladagolása kapcsán.
A túladagolás veszélyei
A béta-2 antagonisták tartós hatású csoportját a fenntartó kezelésben, a rövid hatásút rohamoldókban használjuk. Ha a beteg az asztmája rosszabbodását tapasztalja, esetleg rohama jelentkezik, akkor a mielőbbi javulás reményében előfordulhat, hogy egyszerre több puffot is használ a rövid hatású rohamoldóból, vagy a megengedettnél gyakrabban használja azt, a fenntartó gyógyszerében lévő tartós hatású komponens mellett. A magasabb dózis miatt ilyen esetben jelentkezhet vérnyomás ingadozás és szívdobogásérzés, magasabb szívfrekvencia.
A béta-2 agonisták stimulálják a béta2-receptorok aktivitását, ami hörgőtágító hatású. A nem szelektiv béta-blokkoló vérnyomáscsökkentők épp ellentétesen dolgoznak, asztmás betegnél hörgőszűkítő hatásuk lehet. Az erek elsődlegesen béta-1 receptorokkal rendelkeznek, azonban kisebb számban ugyan, de vannak béta-2 receptorok is. Ezek aktiválása befolyásolhatja a szívfrekvenciát és a vérnyomást (bár ez általában minimális és átmeneti, rövid ideig tartó).
Asztmás betegnél kardiológiai indikációval az ún. szelektiv béta-blokkoló ( béta-1 receptorra ható) gyógyszerek általában biztonsággal alkalmazhatók.
Túladagolás előfordulhat még a szteroid készítmények kapcsán is. A kortikoszteroid az asztma fenntartó kezelésében fontos gyulladáscsökkentő hatóanyag. Tablettában vagy injekció formájában általában csak igen rövid ideig használatos súlyos fellángolás esetén, az asztma krónikus kezelésében inhalátor segítségével, a tüdőbe belélegezve szedi a beteg, ami átlagos dózisban veszélytelen. A szisztémásan tartósan alkalmazott szteroid okozhat többek között magas vérnyomást, ezért nem szabad az előírtnál több gyógyszert szedni vagy időben a javasoltnál tovább alkalmazni.
Így kerülheti el a szövődményeket
- Jelezze kezelőorvosának, ha asztmája mellett magasvérnyomás betegségben is szenved!
- A rendszeresen szedett egyéb gyógyszerekről mindig tájékoztassa kezelőorvosát!
- Ha vérnyomáscsökkentő szedése kapcsán légzési problémái, elhúzódó köhögése, asztmás tüneteinek erősödése jelentkezik, forduljon orvosához!
- Ne szedjen az előírtnál több gyógyszert, ha asztmás tünetei romlanak! Fokozódó panaszairól konzultáljon tüdőgyógyász kezelőorvosával, aki asztma ellen, a tünetmentességhez a biztonságosan és mellékhatások nélkül szedhető dózist személyre szabottan fogja beállítani!
Bejelentkezés asztma kezelésére
Téma szakértője
- COVID utáni kivizsgálás
- asztma
- COPD
- légúti allergia
- krónikus köhögés
- tüdőgyulladás
- allergénspecifikus immunterápia
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Potecz Györgyi
tüdőgyógyász, allergológus és klinikai ImmunológusAz asztma krónikus betegség, de nem kell, hogy attól ilyen tünetei legyenek. Ha még mindig hőemelkedése van, mellkas rtg. Vizsgálat javasolt. Ha ezen eltérés nincs, a kezelést indokolt kiegészíteni, de a panaszok alapján felmerûlhet egyéb ok is. Továbblépni mellkas rtg felvétel birtokában vizsgálat alapján lehetséges.
Üdvözleetel :
Dr. Potecz Györgyi
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
udvarias kedves
Világosan elmondta az immunterápia menetét, a lehetséges előnyöket-hátrányokat. Minden felmerülő kérdésemre választ kaptam. Kedves, udvarias, hatékony, nem húzta az időt, de semmi fontos dolog nem maradt ki
