A magasvérnyomás betegség kezelését szolgáló egyes gyógyszerek szedése miatt rosszabbodhat az asztma, de vajon kell-e félni attól, hogy az asztma gyógyszerek megemelik a vérnyomást? Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa elmagyarázta, hogy mire kell figyelni a kezelés során.
Bizonyos készítmények a légutakat beszűkíthetik, ezáltal fokozzák az asztmás panaszokat. A vérnyomáscsökkentő készítményeket több csoportba sorolhatjuk: gyakran használatosak pl. a béta-blokkolók, ACE inhibitorok, diuretikumok és kalciumcsatorna-blokkolók. A vérnyomás kezelését vérző orvos a beteg számára felírt készítmény kiválasztása során figyelembe veszi az egyéb meglévő betegségeket, rendszeresen szedett készítményeket, ismert allergiát is, így mindenképp tájékoztassuk a fennálló asztmáról és az asztmára szedett gyógyszerekről.
Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy egyes vérnyomáscsökkentő készítmények – az úgynevezett nem szelektív béta-blokkolók és ACE gátlók köhögést, légzési problémát okozhatnak az asztmásoknál. Más készítmények – angiotenzin-receptor blokkolók, diuretikumok és kalciumcsatorna-blokkolók - biztonsággal szedhetők, de a diuretikumok esetében figyelni kell arra, hogy esetleg felerősíthetik egyes asztma gyógyszerek mellékhatásait.
Asztma és magasvérnyomás betegség esetén a tüdőgyógyászt is tájékoztatni kell a rendszeresen szedett vérnyomáscsökkentő gyógyszerekről, de ez nem befolyásolja olyan jelentősen a gyógyszerválasztás szempontjait, mint az előbbi esetben.
Az asztma elleni gyógyszereknek is több típusa létezik: a leggyakoribbak az inhalatív kortikoszteroidok, és béta-2 agonisták, a leukotrién receptor antagonisták, ritkábban használatosak az antikolinerg szerek, az immunmodulátorok és a szisztémás szteroidok. A kezelés során a hatóanyagokat azonban elsősorban inhalálják, belélegezve, célzottan a tüdőbe jutnak, ahol helyileg fejtik ki hatásukat, így a javasolt adagolás mellett nincs jelentős szisztémás (az egész szervezetet érintő) hatásuk.
Az asztma inhalátorok vérnyomásra gyakorolt hatása így nem is mérhető, amennyiben a készülékeket a megfelelő módon és előírt gyakorisággal használjuk. Problémák jelentkezhetnek viszont a belégző gyógyszerek túladagolása kapcsán.
A béta-2 antagonisták tartós hatású csoportját a fenntartó kezelésben, a rövid hatásút rohamoldókban használjuk. Ha a beteg az asztmája rosszabbodását tapasztalja, esetleg rohama jelentkezik, akkor a mielőbbi javulás reményében előfordulhat, hogy egyszerre több puffot is használ a rövid hatású rohamoldóból, vagy a megengedettnél gyakrabban használja azt, a fenntartó gyógyszerében lévő tartós hatású komponens mellett. A magasabb dózis miatt ilyen esetben jelentkezhet vérnyomás ingadozás és szívdobogásérzés, magasabb szívfrekvencia.
A béta-2 agonisták stimulálják a béta2-receptorok aktivitását, ami hörgőtágító hatású. A nem szelektiv béta-blokkoló vérnyomáscsökkentők épp ellentétesen dolgoznak, asztmás betegnél hörgőszűkítő hatásuk lehet. Az erek elsődlegesen béta-1 receptorokkal rendelkeznek, azonban kisebb számban ugyan, de vannak béta-2 receptorok is. Ezek aktiválása befolyásolhatja a szívfrekvenciát és a vérnyomást (bár ez általában minimális és átmeneti, rövid ideig tartó).
Asztmás betegnél kardiológiai indikációval az ún. szelektiv béta-blokkoló ( béta-1 receptorra ható) gyógyszerek általában biztonsággal alkalmazhatók.
Túladagolás előfordulhat még a szteroid készítmények kapcsán is. A kortikoszteroid az asztma fenntartó kezelésében fontos gyulladáscsökkentő hatóanyag. Tablettában vagy injekció formájában általában csak igen rövid ideig használatos súlyos fellángolás esetén, az asztma krónikus kezelésében inhalátor segítségével, a tüdőbe belélegezve szedi a beteg, ami átlagos dózisban veszélytelen. A szisztémásan tartósan alkalmazott szteroid okozhat többek között magas vérnyomást, ezért nem szabad az előírtnál több gyógyszert szedni vagy időben a javasoltnál tovább alkalmazni.
- Jelezze kezelőorvosának, ha asztmája mellett magasvérnyomás betegségben is szenved!
- A rendszeresen szedett egyéb gyógyszerekről mindig tájékoztassa kezelőorvosát!
- Ha vérnyomáscsökkentő szedése kapcsán légzési problémái, elhúzódó köhögése, asztmás tüneteinek erősödése jelentkezik, forduljon orvosához!
- Ne szedjen az előírtnál több gyógyszert, ha asztmás tünetei romlanak! Fokozódó panaszairól konzultáljon tüdőgyógyász kezelőorvosával, aki asztma ellen, a tünetmentességhez a biztonságosan és mellékhatások nélkül szedhető dózist személyre szabottan fogja beállítani!
Rendelés típusa:
Páciensek fogadása COVID fertőzés után:
Amennyiben COVID-19 fertőzés utáni kiterjesztett tüdőgyógyászati vizsgálatra jelentkezik be, kérjük, olvassa el a linkre kattintva a fontos tudnivalókat!
COVID-19 fertőzés utáni kiterjesztett tüdőgyógyászati vizsgálat
További véleményekMeg voltam elégedve az egész vizittel, az allergiámat a teljes egészségi állapotommal egy rendszerben kezelve éreztem, minden feltett kérdésemre kielégítő választ kaptam; a doktornő kedves, segítőkész hozzáállása különösen szimpatikus volt
A felnőtt és a gyermekkori asztmás tünetek között a kiváltó ok és a betegség lefolyása terén is találunk különbségeket. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy melyek ezek.
Az asztma mintegy 300 millió embert érint világszerte, hazánkban több mint 300 ezer diagnosztizált asztmás él, a valós szám ennél bizonyosan több, a betegség pedig kezelés hiányában akár halálhoz is vezethet. Az allergénspecifikus immunterápiát kevesen ismerik, pedig jó eséllyel képes megakadályozni az allergiás náthás betegeknél az asztma kialakulását, illetve a már kialakult allergiás asztma súlyosbodását, derült ki a Tüdőközpont az asztma világnapja alkalmából készített felméréséből.
