Étvágytalan, köhög, de nem lázas? Gyerekeknél a tüdőgyulladás így is jelentkezhet
A tél a légúti betegségek és így a tüdőgyulladás „szezonja” is, többek között azért, mert ilyenkor több időt töltenek a gyerekek zárt térben, közösségben. A szülő rendszerint felfigyel a köhögésre, lázra, mellkasi panaszokra, de nem minden tüdőgyulladás okoz feltűnő tüneteket. A típusos betegség rendszerint magas lázzal, köhögéssel, légzési nehézséggel, elesettséggel jár, az ún. atípusos tüdőgyulladás azonban sokszor enyhébb tüneteket okoz, például hőemelkedést, esetleg fejfájást és száraz köhögést, néha elesettség nélkül, ami nem feltétlen jelenti a betegség enyhébb voltát. Dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont – Prima Medica gyermektüdőgyógyásza, csecsemő- és gyermekgyógyásza arra hívta fel a figyelmet, mikor szükséges orvoshoz fordulni a gyerek panaszai miatt.
Exacerbáció télen? Ezért fontos a COPD gondozási program
A COPD-s betegek számára a tél fokozott kockázatot jelent a hideg, párás, szmogos levegő miatti fokozottabb hörgőbeszűkülés, a fűtött lakás száraz levegője és a gyakoribb fertőzések miatt, amelyek súlyosbíthatják a tüneteket. A biztonság érdekében nem csak a mindennapokra vonatkozó szakértői tanácsokat érdemes megfogadni, de a COPD gondozási program jelentőségét is érdemes szem előtt tartani. Dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus beszélt a legfontosabb tudnivalókról.
Mit tehetünk, ha súlyosbodnak az asztma tünetei télen?
Az asztmával élők tünetei télen súlyosbodhatnak, többek közt a hideg, a páratartalom és a gyakoribb légúti fertőzések miatt is. De vajon azt jelenti mindez, hogy az erre érzékenyen reagáló asztmások jobban teszik, ha ki sem mozdulnak a lakásból és kerülik a szabadtéri mozgást? Dr. Tárnok Ildikó, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus osztotta meg a legfontosabb tanácsokat az érintettekkel.
Az új Covid variánsok szövődménye ritka esetben akár tüdőgyulladás is lehet
Hazánkban is egyre többen kapták, kapják el a Covid új variánsait, a Nimbust és a Stratust. Jelenlegi adatok szerint ezek a vírusok nem okoznak a korábbiaknál súlyosabb megbetegedést. A jellemző tünetek köhögés, orrdugulás, fejfájás, fáradtság, ritkábban láz vagy emésztőrendszeri tünetek (hányás, hasmenés), bár többen arról is beszámolnak, hogy a Nimbus-szal, Stratus-szal járó torokfájás nagyon éles, különösen nyeléskor fájdalmas. A jelenleg elérhető védőoltás csökkenti a súlyos megbetegedés esélyét, beadatása különösen ajánlott a fokozottan veszélyeztetett egyéneknek. Dr. Tárnok Ildikó, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus, klinikai immunológus mondta el, mit tehetünk a tünetek ellen és mikor kell orvoshoz fordulnunk.
Ismét terjed a szamárköhögés - a csecsemők és a tüdőbetegek veszélyeztetettebbek
Az elmúlt hónapokban ismét emelkedett a szamárköhögéses esetek száma Magyarországon. A kezdeti megfázásos tünetek után az elhúzódó, súlyos köhögés hívhatja fel a figyelmet a szamárköhögés gyanújára, ami főként a csecsemőknél és az idősebb COPD-seknél, asztmásoknál lehet fenyegető. Dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont – Prima Medica gyermektüdőgyógyásza, csecsemő- és gyermekgyógyász az oltások jelentőségére, az akár felnőttkori ismétlés lehetőségére és a már kialakult szamárköhögés korai felismerésének és kezelésének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Hogyan lehet az allergiából asztma és hogyan kerülhető el?
Az úgynevezett allergiás menetelés arra a jelenségre utal, amikor az allergia mellé (például atópiás dermatitiszes vagy ekcémás társbetegségekkel) asztma is társul. De vajon honnan tudhatjuk, hogy a köhögés, a nehézlégzés vajon még allergiás vagy már asztmás tünet? Az allergia átalakulhat asztmává vagy ez a két betegség párhuzamosan létezik? Van-e lehetőség megelőzni az állapot súlyosbodását? Dr. Tárnok Ildikó, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus, klinikai immunológus adott választ a legfontosabb kérdésekre.
Antibiotikum és asztmagyógyszer - szabad egyszerre szedni?
Gyakori kérdés asztmások körében, hogy ha antibiotikumra van szükség, azt vajon biztonsággal szedhetik-e az asztma gyógyszerek mellett. Ugyanígy felmerülhet kérdésként, hogy vajon a tüdőt érintő panaszok esetében általában segíthet-e az antibiotikum. Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont – Prima Medica gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza járta körbe a kérdéskört, tette tisztába a fogalmakat.
Romolhat a COPD-s és asztmás betegek állapota nyáron - mire kell figyelni?
Azoknak, akik eleve légzésproblémákkal küzdenek, a kánikulában, amikor esetleg még a légszennyezettség és a pollenkoncentráció is magasabb, további nehézségeik adódnak. Asztmásoknak a pollenek miatt nehezebb a nyári időszak, a COPD-seknek inkább a fertőzésekkel teli ősz-tél a rosszabb, de náluk is vannak olyan tényezők, ami ronthat a betegek légzésén a legmelegebb hónapokban. Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont – Prima Medica gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza arról beszélt, mit lehet tenni az állapotromlás megelőzése és kezelése érdekében.
Mit lehet tenni, ha az asztma és a reflux együtt vannak jelen?
Az asztmások jelentős része küzd reflux-szal is, sőt a két betegség tüneteinek elkülönítése nem is mindig könnyű feladat. Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza, gasztroenterológus szerint akár az is előfordulhat, hogy az állapot azért nem javul, mert a panaszokat nem is asztma, hanem reflux okozza. De mit tehet az, aki mindkét problémában érintett? A legfontosabb tudnivalókat a szakorvos összegezte.
Mire alkalmas, mikor szükséges és veszélyes-e a tüdőröntgen?
A köznyelvben tüdőröntgennek nevezett vizsgálat valójában a mellkas röntgensugárral való vizsgálatát jelenti, hiszen nem csak a tüdő, de a rekeszizom, a szív, a mellkasi erek és más szervek is áttekinthetők a segítségével. De milyen esetekben szükséges elvégeztetni ezt a képalkotó eljárást és mennyire komoly sugárterheléssel kell számolni ennek kapcsán? Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza avat be a részletekbe.
