Az új Covid variánsok szövődménye ritka esetben akár tüdőgyulladás is lehet
Hazánkban is egyre többen kapták, kapják el a Covid új variánsait, a Nimbust és a Stratust. Jelenlegi adatok szerint ezek a vírusok nem okoznak a korábbiaknál súlyosabb megbetegedést. A jellemző tünetek köhögés, orrdugulás, fejfájás, fáradtság, ritkábban láz vagy emésztőrendszeri tünetek (hányás, hasmenés), bár többen arról is beszámolnak, hogy a Nimbus-szal, Stratus-szal járó torokfájás nagyon éles, különösen nyeléskor fájdalmas. A jelenleg elérhető védőoltás csökkenti a súlyos megbetegedés esélyét, beadatása különösen ajánlott a fokozottan veszélyeztetett egyéneknek. Dr. Tárnok Ildikó, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus, klinikai immunológus mondta el, mit tehetünk a tünetek ellen és mikor kell orvoshoz fordulnunk.
Ismét terjed a szamárköhögés - a csecsemők és a tüdőbetegek veszélyeztetettebbek
Az elmúlt hónapokban ismét emelkedett a szamárköhögéses esetek száma Magyarországon. A kezdeti megfázásos tünetek után az elhúzódó, súlyos köhögés hívhatja fel a figyelmet a szamárköhögés gyanújára, ami főként a csecsemőknél és az idősebb COPD-seknél, asztmásoknál lehet fenyegető. Dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont – Prima Medica gyermektüdőgyógyásza, csecsemő- és gyermekgyógyász az oltások jelentőségére, az akár felnőttkori ismétlés lehetőségére és a már kialakult szamárköhögés korai felismerésének és kezelésének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Hogyan lehet az allergiából asztma és hogyan kerülhető el?
Az úgynevezett allergiás menetelés arra a jelenségre utal, amikor az allergia mellé (például atópiás dermatitiszes vagy ekcémás társbetegségekkel) asztma is társul. De vajon honnan tudhatjuk, hogy a köhögés, a nehézlégzés vajon még allergiás vagy már asztmás tünet? Az allergia átalakulhat asztmává vagy ez a két betegség párhuzamosan létezik? Van-e lehetőség megelőzni az állapot súlyosbodását? Dr. Tárnok Ildikó, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus, klinikai immunológus adott választ a legfontosabb kérdésekre.
Antibiotikum és asztmagyógyszer - szabad egyszerre szedni?
Gyakori kérdés asztmások körében, hogy ha antibiotikumra van szükség, azt vajon biztonsággal szedhetik-e az asztma gyógyszerek mellett. Ugyanígy felmerülhet kérdésként, hogy vajon a tüdőt érintő panaszok esetében általában segíthet-e az antibiotikum. Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont – Prima Medica gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza járta körbe a kérdéskört, tette tisztába a fogalmakat.
Romolhat a COPD-s és asztmás betegek állapota nyáron - mire kell figyelni?
Azoknak, akik eleve légzésproblémákkal küzdenek, a kánikulában, amikor esetleg még a légszennyezettség és a pollenkoncentráció is magasabb, további nehézségeik adódnak. Asztmásoknak a pollenek miatt nehezebb a nyári időszak, a COPD-seknek inkább a fertőzésekkel teli ősz-tél a rosszabb, de náluk is vannak olyan tényezők, ami ronthat a betegek légzésén a legmelegebb hónapokban. Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont – Prima Medica gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza arról beszélt, mit lehet tenni az állapotromlás megelőzése és kezelése érdekében.
Mit lehet tenni, ha az asztma és a reflux együtt vannak jelen?
Az asztmások jelentős része küzd reflux-szal is, sőt a két betegség tüneteinek elkülönítése nem is mindig könnyű feladat. Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza, gasztroenterológus szerint akár az is előfordulhat, hogy az állapot azért nem javul, mert a panaszokat nem is asztma, hanem reflux okozza. De mit tehet az, aki mindkét problémában érintett? A legfontosabb tudnivalókat a szakorvos összegezte.
Mire alkalmas, mikor szükséges és veszélyes-e a tüdőröntgen?
A köznyelvben tüdőröntgennek nevezett vizsgálat valójában a mellkas röntgensugárral való vizsgálatát jelenti, hiszen nem csak a tüdő, de a rekeszizom, a szív, a mellkasi erek és más szervek is áttekinthetők a segítségével. De milyen esetekben szükséges elvégeztetni ezt a képalkotó eljárást és mennyire komoly sugárterheléssel kell számolni ennek kapcsán? Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza avat be a részletekbe.
Tart az asztmára elrendelt szteroidtól? Itt a döntő érv mellette!
Az asztmások egy része fenntartásokkal viseltetik a számára rendelt inhalációs – vagyis belégzéssel a tüdőbe jutó – szteroiddal szemben. Ugyancsak kérdések, félelmek fogalmazódhatnak meg a szülőkben, ha a gyermeknek rendel el ilyen gyógyszert a tüdőgyógyász. De vajon van alapja ezeknek a szorongásoknak? Mivel járunk jobban: ha alkalmazzuk vagy ha elhagyjuk az inhalatív kortikoszteroidokat? Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza, gasztroenterológus adta meg a szakszerű választ a kérdésekre.
Néhány fújásból otthon is kiderítheti, milyen állapotban vannak légútjai
Könnyű, praktikus, akár a zsebünkben is elfér, és jól nyomon követhető vele az asztma vagy más légúti megbetegedés állapotváltozása. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa kiemelte, hogy a csúcsáramlásmérő (peak flow meter) fontos visszajelzést ad a légúti betegek számára, akik nemcsak csendes „elszenvedői”, hanem aktív részesei lesznek állapotuk nyomonkövetésének és saját kezelésüknek.
Ha fogytán a levegő: mikor van szükség az oxigénterápiára?
A légzés elválaszthatatlan létünktől, hiszen születésünk pillanatától kezdve gondoskodik az életben maradásunkhoz szükséges oxigénről. A belélegzett levegő 21 százaléka oxigén, a tüdőben végbemenő gázcsere pedig az oxigén felvételén túl a szén-dioxid leadását is biztosítja. Milyen okai lehetnek annak, ha ez a 21 százaléknyi oxigén már kevésnek bizonyul a számunkra? Dr. Hidvégi Editet, a Tüdőközpont pulmonológusát kérdeztük az oxigénhiány okairól és az oxigénterápia lehetőségeiről.
